„A megtéréstől függ a jövőtök!” 2
A sátán kimeríthetetlen ötletgazda, untalan kísértő, övéit sugalmazó és egyúttal fogva-tartó. Az ő gondolkodása egyben cselekvés is, sőt még ennél is több, fáradhatatlan aktivizmus. Célja az embernek állati szintre való aljasítása, a Teremtés kudarcának felmutatása Istennek!
Az ijesztő, hogy milyen messzire ható hatalma van az ember teste fölött: az érzékszerveken és az idegrendszeren keresztül, a fantázia, az érzelmi vágyak szítása felett. És ezzel a sátánnak közvetve befolyásolási lehetősége van a külsőtől, a testitől függő emberi gondolkodásra és akaratra!
Ugyanakkor ‒ és ez reményteljes ‒, hogy a sátánnak nincs közvetlen hatalma az ember benső világa, az emberi akarat és lelkiismeret irányítása felett. A lélek mélye, ahol a szabad elhatározások születnek, nem megközelíthető a démonok számára; csupán a test és lélek határterületén, a pszichén keresztül próbálhatják befolyásolni. És végeredményben, egyedül a halálos bűn helyezheti az emberi személyt mindenestül a sátán hatalma alá.
De igyekszik egyéb módokon is ártani: ott támad, ahol csak tud. A démoni zaklatás − ha nem ijedünk meg tőle −, voltaképpen nem veszélyes. Az ijedezés és fantáziálás sokkal ártalmasabb. De vigyázzunk! Aki a külső világot sikeresen manipulálja, az előbb-utóbb a belső világot is kontrollálhatja, különösen, ha lelki életünk elsatnyul a szentségi élet hiányában! Ilyen esetben méginkább óvatosnak kell lennünk a politikai elköteleződésekkel, mert egyes pártirányzatok velejárója a démoni megszállottság!
A sátánizmus körülbelül fél évszázada terjed a keresztény világban, és sok politikus is igyekszik szalonképessé tenni. A Jelenések könyve rámutat az ördög imádata és az Antikrisztus imádata közötti összefüggésre: „És az egész föld csodálkozva követé a vadállatot. És imádák a sárkányt (a sátánt), aki hatalmat adott a vadállatnak (az Antikrisztusnak), és imádák a vadállatot, mondván: ‘ki hasonló a vadállathoz, és ki harcolhatna vele?” (Jel 13,3-4) (Lásd még a 18.o.!)
A démonikus világhatalomnak több milliós serege van sátánizált segéderőkből, ördögökből, az elkárhozottakból és azon istentelen emberekből, akiket, mint vezérük inspirál és dirigál. Épp ezért igen óvatosnak kell lennünk a politikai elkötelezettségeinkkel, mert egyes pártirányzatok velejárója a démoni megszállottság! Ez világosan megnyilvánul arroganciájukon, obszcén kifejezéseiken és fáradatlan ellenségeskedéseiken!
Korunk démoni fertőzésben szenved! Az ún. „világ”, a természetfeletti az égi birodalom ellentéte. Jól fejezi ezt ki a bölcs: „ha a világban kell is élned, de ne a világnak élj!”
(Források az első részben!) (folyt.)
