„Létezik a sátán, én láttam” − Prof. Simone Morabito tanúságtétele 3
Ekkor tudta meg, hogy a problémák akkor kezdődtek, amikor Francesca, mint „modern istenkereső” egy sátánista szekta alkalmait kezdte látogatni. Fekete-miséken és spirituális szeánszokon vett részt. És amikor ezek után hazatért, otthon elképzelhetetlen szörnyűségek kezdődtek. A vele együtt lakóknak úgy tűnt, mintha ilyenkor éjszaka akár húsz embernél is többen lennének a szobájában, szörnyű kiáltások, dörrenések, jajgatások hallatszódtak ki, és láthatatlan kezek dobáltak tárgyakat neki a falnak. Reggel Francesca zúzódásokkal került elő a szobájából, és bár már tíz napja nem evett semmit, tele volt energiával.
Mialatt a pszichiáter Morabito Francesca nővérével beszélt, az az ajtó mögött ordított a dühtől. „Ne mondj semmit! Ne beszélj vele!” – kiáltotta s közben ököllel verte a falat.
Mikor újra visszatérhetett a rendelőbe, odament a doktorhoz gyűlölettől szikrázó szemekkel, ám Morabito nyugodt hangon így szólt hozzá:
„Itt én vagyok az orvos és nem foglak hipnotizálni.” – „Te nyomorult!” – ordított a lány – „Jól ismerlek, és ezért még fizetni fogsz!”. Ezt követően az orvos azt javasolta, hogy forduljanak ördögűzőhöz.
Szörnyű dolgok történtek az első ördögűzésnél, de utána Francesca valamivel jobban lett. Mégis több exorcizmusra volt szüksége, hogy visszanyerje normális életét. (Forrás: Simone Morabito, Psichiatra all'inferno, Edizioni Segno, 2004 nyomán)
Tudnunk kell az Egyház tanítása nyomán, hogy a sátáni erő oly mértékben képes az emberek életét, sorsát és történelmét befolyásolni, amilyen mértékben azt az egyéni vagy társadalmi bűnökkel – pl. a „modernista világfelfogással”, vagy a választási szavazatokkal –, megengedik neki. (Források az első részben!)
(folyt.)