Szentség, gyógyulás, mulatozás
A csatkai búcsú nem csupán lelki élmény, hanem páratlan látványosság és akár feledhetetlen lakoma is lehet. Mert az asszonyok az erdő szélén hatalmas kondérokban sütnek-főznek, és a fiatalok mulatnak, ismerkednek a sátrak alatt – két nap két éjszaka megállás nélkül tart a dínom-dánom. Csatkán egyszerre jelen van a katolikus- és a cigánykultúra, ennél fogva páratlan lehetőség a cigány pasztorációra, mely a cigányság felzárkóztatásában is segíthet.
Közben – és ez a kegyelem –, gyónnak, misét hallgatnak, imádkoznak, fohászkodnak, és mire vége a búcsúnak, van aki egészségi állapotában tapasztal javulást, mások régi haragosaikkal békültek ki és bizony az is megesik, hogy meddőnek hitt asszonyok, gyermekáldás elé néznek. Természetesen, mindezt a csatkai Szűzanya csodatévő kegyelmének tudják be és meg is hálálják, ahogy illik.
Mint említettem, a kápolnát minden évben megtöltik a bódító illatú liliomok, hatalmas kosár kardvirágok és az épület előtti kovácsoltvas állványon napokig égnek a karvastagságú gyertyák. A fehér ruhás, „valódi hajú” Mária szobor előtt térdeplő leányok mind jó férjért és sok egészséges gyermekért könyörögnek – ám az erdőszélen zsivajgó purdékat látva bízvást mondható, hogy imájuk meghallgattatik.
Bár a feljegyzések a csoportos zarándoklatok emlékét csak a múlt század végétől őrzik, mégis tudunk egy Meizler Vilmos nevű vak ember 1792-ben történt csodálatos gyógyulásáról. Sőt, 1863-ban maga Ropoly plébános is feljegyezte két vak fiatalember azonnali és teljes gyógyulását!
A búcsúsok szerint a csatkai Szentkút vize elsősorban lábfájás gyógyítására, és bénaság ellen jó. A lényeg, hogy évente több ezer zarándok érkezik Csatkára Európa számos országából, sokan közülük is beszámolnak csodás gyógyulásról, amelyeket az ottani szentkút vizének tulajdonítanak.
Tény, hogy az évtizedek során a csatkai búcsú a cigányság számára nemzetközivé vált, és bizony ehhez hasonló éves cigánytalálkozó csak egyetlen egy van egész Európában, a franciaországi Saintes-Maries-de-la-Mer-ben, ahol tiszteletük középpontjában Szent Sára áll, akit a cigányság a saját védőszentjének tekint. (Forrás: internet nyomán)
(folyt.)