HTML

A Hajnal Szép Sugara

Szeretettel köszöntöm a kedves Olvasót, dicsértessék a Jézus Krisztus! Begyik Tibor vagyok, családapa, nyugdíjas kegytárgy-restaurátor. Blogommal - "A Hajnal Szép Sugarával" -, a hívek- és a jószándékú istenkeresők számára szeretnék rámutatni, a katolicizmus egyedülálló eredetiségére, az Egyház iránti hűségre és az ezzel szorosan egybefonódó Mária-tiszteletre. Fontos megjegyeznem, hogy a Szentíráson, az Egyház és a szentek tanításán túl, számomra a Mária-jelenések és általánosságban az "üzenetek" köréből kizárólagan az egyházilag kivizsgált, tehát befejeződött magánkinyilatkoztatások a követendők és a mérvadóak. A főcímben megjelenő "Hajnal Szép Sugara" kifejezéssel a Szent Szűz nevezte meg magát a Szeretetláng üzenetében (Lelki Napló II/100; Szent István Társ. 2010. Nihil obstat, Imprimatur: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Nr. 494-4/2009). Blogom indíttatása nem csupán a saját, vagy a meggyőződésemet tükröző írások közzététele, hanem a figyelem felkeltése más, hitelesnek tartható forrásra és "linkre", mintegy élve az evangelizáció újabbkori eszközeivel, az internet adta lehetőségekkel! Abban a meggyőződésben teszem ezt, hogy ezzel részt vállalok az általános apostoli munkában (ld. 1Pét 2,9), a lélekmentésben, melynek felelősségét a Szent Keresztségben ruházta mindannyiunkra a Szentlélek. Részemről e 'misszió', az evangéliumi felhívás teljesítése: ,,Hirdesd az Igét! Állj elő vele akár alkalmas, akár alkalmatlan! Ints, kérj, buzdíts nagy türelemmel és hozzáértéssel!” (2Tim 4,2) Felelősek vagyunk ugyanis egymás lelki üdvéért! ----------------------------------------------------- LINK AJÁNLÓ: ---------------------------- http://breviar.sk/hu http://katolikus.hu/igenaptar/ http://katolikusvalasz.blogspot.hu/ http://capitulumlaicorum.blogspot.hu/ http://petersziklaja.ml/ ------------- http://www.hagiosz.net/ ----------- http://www.wikiwand.com/hu/Port%C3%A1l:Katolicizmus ----------------------------------- http://www.eucharisztikuskongresszus.hu/ http://www.karizmatikus.hu/ --------------- http://www.katolikus-honlap.hu------------ http://hu.wikipedia.org/wiki/Portál:Szűz_Mária ---------------------------------------- http://www.depositum.hu/ https://www.parkatt.hu/index.php?id=185 http://www.prohungariasacra.blogspot.hu/ http://elhallgatott.lapok.hu/ -------------- www.ppek.hu ---------------------------------- http://www.magyarkurir.hu/ http://www.oecumene.radiovaticana.org/ung/index.asp ------------------------- http://www.plebania.net/ http://uj.katolikus.hu/ http://www.liturgia.hu/ http://juventutem.hu/ http://katolikusradio.hu http://www.keesz.hu http://www.adorans.hu/node/2048 http://magzat.5mp.eu/web.php?a=magzat http://www.pazmaneum.com http://www.szentkoronalovagrend.hu http://www.szentsegimadas.hu/ http://www.szeretetlang.hu http://mariaut.hu// ----------------- http://engesztelok.hu ---------------------- https://hu.wikipedia.org/wiki/Port%C3%A1l:Sz%C5%B1z_M%C3%A1ria http://kattanok.weebly.com/ -------- http://www.kalazanci.ro/ima_07.html ---- http://prochristo.blogspot.hu/ -------- https://akv0.wordpress.com/---------------- OLVASÓIM FIGYELMÉBE AJÁNLOM! --------- A felületen 200 poszt görgethető vissza. A kétszázadik alján látható "Következő oldal" nyitja meg az újabb 200 posztot (bár ez esetben a jobboldali felsorolás nem változik)!

Korábbi bejegyzések

Korábbi bejegyzések

Friss topikok

cdc0e44bbangha_535.jpgAz összefüggések és a körülmények (tegnapi folytatása)

     Fontos körülmény: Jézus máskor, ha képletes értelemben beszél, mindig feltünteti és megmagyarázza a képletességet, vagy legalább is utal arra, hogy képletes értelemben beszélt. Így, amikor Jákob kútjánál fáradtan leül, és apostolai eledelt hoznak neki, ő, tanítványai távollétében megtérítette a szamáriai asszonyt, nem akar enni, hanem így sóhajt fel: „Van nekem ennivalóm, amiről ti nem tudtok.” De mivel szavait szó szerinti értelemben vették, „A tanítványok egymást kérdezgették: Talán enni hozott neki valaki?” Jézus azonnal kimagyarázza szavait: „Az én eledelem az, hogy annak akaratát cselekedjem, ki küldött engem...” (Jn 4,32-34) És mindezt ugyanaz a János evangélista beszéli el, aki − két fejezettel előbb − az eucharisztikus beszédet közli. Hasonlóképp tesz Jézus, amikor az „újjászületés” szükségességét magyarázza Nikodémusnak, aki azt kérdi:„Hogyan születhetik újra az ember, ha már vén? Csak nem mehet be ismét anyja méhébe…?” (Jn 3,4) Mire Jézus azonnal a segítségére siet és felvilágosítja őt, hogy az újjászületés itt csak lelki, átvitt értelemben veendő, és jóllehet itt is egyszerű hitet kíván, mégis azonnal megmagyarázza neki, mit ért újjászületésen (Ld. Jn 3,3-21). A félreértések felderítése és helyes megmagyarázása Jézus tanítási módszerének egyik állandó eleme!
mentett_kepkocka_25_280.jpgÁm Jézus (a kafarnaumi beszédében) nem magyaráz ki semmit, nem von vissza semmit. A kételkedő, zúgolódó szavakra csak egy felelete van: megismétli, amit mondott, még világosabban, még határozottabban. S nyomban rá megrója azokat, akik nem akarnak hinni a szavaiban! Jól értsük meg: nem azokat rója, akik talán nem találják el a szavainak rejtett s legyengített értelmét, hanem egyszerűen: akik nem hisznek azokban! „Ez titeket megbotránkoztat? Hát ha majd látjátok az Emberfiát felmenni oda, ahol azelőtt volt?” (Jn 6,62). „Bizony, bizony mondom nektek, aki hisz, annak örök élete van” (47). „De vannak közületek egyesek, akik nem hisznek.” (64) És végül a még megmaradt tanítványaihoz, a „tizenkettőhöz” fordul, és őket is nyílt színvallásra kényszeríti : „Talán ti is el akartok menni?” (67) Ami lényegében ugyanannyi, mint: Ha nem hiszitek, ti is elmehettek valamennyien! Jézus tehát hajlandó az utolsó hű tanítványokat is feláldozni, hajlandó elszenvedni a visszautasítást összes eddigi hallgatóitól, ha nem hiszik, amit ő nekik a „valóságos ételről” és „valóságos italról”, az ő testéről s véréről mondott. De visszavonni, kimagyarázni, letompítani szavaiból nem hajlandó egyetlen betűt sem!
Voltak, akik nem tudván tagadni Jézus szavainak határozottságát, végső kibúvóul Jézusnak ebbe a mondatába kapaszkodtak bele: „A lélek az, ami éltet, a test nem használ semmit! Az igék, amelyeket én mondtam nektek, azok lélek és élet.” (63) Ebből azt akarták kihozni, hogy íme, Jézus mégis csak valami „lelki” értelmet tulajdonít a szavainak. Nem igazi test, hanem csak „lélek és élet” értelmében az! Lelki test, vagyis: nem test!
Valóban különös, kétségbeesett érvelés! Mi az a „lelki test”? Annyit jelent-e a „lélek”, hogy nem igaz, amit Krisztus mond?
Jézus ezzel szemben arra mutat rá, hogy az ő szavainak hinni kell, nem pedig megbotránkozni rajtuk. Ehhez fűzi hozzá, hogy nem a test szerint kell ítélni, hanem a lélek szerint, mert csak akkor lesz bennünk élet. Azaz: arról, amit mond, a valóságos jelenlét csodájáról, nem szabad a test, az érzékek szerint ítélnünk, mert akkor persze nem hihetjük el, hogy amit mi a testi érzékünkkel eledelnek látunk, az valójában Jézus teste és vére. A hit nem a test és az érzékek funkciója, hanem a léleké, a szellemé, a kegyelemé! Ezért fűzi is hozzá rögtön utána: „De vannak közületek egyesek, akik nem hisznek.” Tehát nem azt fűzi hozzá: vannak közületek, akik még ott is hinni akarnak, ahol nem kell, és szó szerint veszik a kinyilatkoztatásaimat, holott azokat valami titokzatos belső szellemiség szerint természetesen is magyarázhatnák..., hanem: „vannak, akik nem hisznek”, vannak, akik csak a test szavára hallgatnak. Igazán érthetetlen, hogyan lehet a fenti mondatot, a „szellem és élet” kifejezést félremagyarázni, s éppenséggel a visszájára fordítani azt, amit az Úr előtte is, utána is világosan aláhúz!
Mindezt persze megerősíti a megfontolás, hogy elvégre Jézus az Isten Fia és így mindentudó és előrelátó volt. Hívő keresztények között nem lehet kétséges, hogy Jézus nem találgatott, amikor a jövőre nézve tett kijelentéseket, hanem a jövőbe látott, s az Egyház jövendő fejlődését éppúgy tudta, mint a múltat vagy a jelent. Ha már most Jézus tudta a jövőt, akkor bizonnyal tudta azt is, hogy szavait a kereszténység szó szerint fogja érteni hosszú századokon át. Hogy nemcsak összes tanítványai és nemcsak az első keresztények mind, hanem másfél évezreden át valamennyi híve és követője ilyképpen fogja értelmezni szavait, tudniillik a valóságos jelenlétet.
Mert történeti tény, hogy Jézusnak e kijelentéseit a kereszténység óriási tömege szóról-szóra értette egészen a 16. századig. Amennyiben tehát, Jézus nem szó szerinti értelemben kívánta volna értetni kijelentéseit s ezt egyetlen szóval meg nem magyarázta: ezzel nemcsak tanítványait s hallgatóit ejtette volna tudatos csalódásba, hanem valósággal félrevezette volna az egész kereszténységet, évszázadokon, évezredeken át! Akkor, bármily borzasztó e szó, Jézus lenne a világtörténelem legnagyobb ámítója, aki félrevezette és fétis-tiszteletbe vitte az embereket − csak azért −, mert nem beszélt világosan, és mert nem fűzött hozzájuk egyetlen magyarázó megjegyzést sem, hogy mit és hogyan értsenek. Feltehető-e az Üdvözítőről, a harmadik Isteni Személyről?
A kafarnaumi beszéd nyomán két táborba szakadtak Jézus hallgatói. A hívők és a botránkozók táborára. Ezen ismeri meg Jézus az ő igazi tanítványait: akik hisznek őbenne, és nem riadnak vissza a szeretet ama csodájától sem, melyet az Oltáriszentség magában foglal. Akik pedig nem hisznek neki, akik „kemény beszédnek” tartják az ő legcsodálatosabb intézkedését, azok azzal a kislelkű kérdéssel tagadják meg a hitet: „Már hogyan adhatja ez testét eledelül nekünk?” (52)
Ez a szomorú tagadás azóta sem szűnt meg. Ma is kétfelé szakad a világ az Oltáriszentség körül: a hit és hitetlenség világára, s ez a megoszlás megvan, sajnos, a mai napig.
Az eucharisztikus beszéd után az apostolok még csak annyit tudtak, hogy Jézus valami különös, emberileg érthetetlen módon saját testét és vérét ígérte nekik táplálékul, lelkük örök életének biztosítására. Hogy milyen alakban? Hogyan? Milyen közelebbi körülmények között? Kenyér és bor színében-e, avagy másképp? − ezt, János evangéliuma 6-ik fejezetének kijelentéseiből még nem tudhatták. A megoldást, a teljes világosságot csak az utolsó vacsora hozta meg.
Csak amikor Jézus a szertartásos jellegű lakoma végeztével kezébe vette a kenyeret és utána a kelyhet, ünnepélyes hálaimát mondva, így szólt:„Vegyétek és egyetek ebből mindnyájan: mert ez az én testem és ez az én vérem kelyhe”, csak akkor hullott le végleg a fátyol a tanítványok szeméről az eucharisztikus beszéd voltaképpeni értelme felől. Csak ennek az aktusnak fényében értették meg az apostolok, hogy Jézus a lélek táplálása céljából a kenyér és bor matériáját választotta s annak színe alá rejti saját Testét és Vérét, melyet a lélek táplálékául már előbb megígért.
A csoda óriási volt, minden emberit messze meghaladó; de aki Krisztus szavaiban nem kételkedett, arra nézve a kafarnaumi beszéd értelme összevetve a vacsoraszobában mondott szavakkal, többé semmiképp sem lehetett kétséges.
Sem a kafarnaumi beszéd egyedül, sem az utolsó vacsora, hanem mind a kettő együttesen tartalmazza a katolikus tan teljes, világos értelmét. Az utolsó vacsora megadja a megoldást a kafarnaumi beszéd után még esetleg fennmaradt kérdésekre, a ’hogyan'? kérdésére. A kafarnaumi beszéd pedig megadja a teljes értelmét annak, amit az Úr az utolsó vacsorán művelt. Megmondja, mit értett Jézus e szavakkal: „ez az én testem és ez az én vérem”.
Az első ígéret és előkészítés volt csupán, a második cselekedet és beteljesedés. Megerősíti mindezt, hogy ugyanezeket a gondolatokat fejtik ki már az ősegyház atyái, bizonyságául annak, hogy Jézusnak idézett és megtárgyalt kijelentéseit illetőleg a keresztény ókorban nem volt vita, nem volt értelmezési különbség. Térjünk csak át ezekre az őskeresztény tanúságtételekre!

(folyt.)eucaristia05_535.jpg

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://szeretetlang.blog.hu/api/trackback/id/tr4514889666

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.