Ökumenés törekvés, bármibe is kerül!
Aquinói Szent Tamás szerint nemcsak azért fontos ima a Miatyánk, mert közvetlenül az Úrtól kaptuk, hanem azért is, mert benne van minden, amit a keresztények kérnek, ráadásul sorrendileg úgy, ahogyan 
kérniük kell.
Egyébiránt a protestáns felekezetek gyakorlatában jelentkező hozzátoldás a Máténál szereplő ún. 'doxológiát' is tartalmazza: „Mert tiéd az ország,a hatalom és a dicsőség mind örökké.” Sajnos ezt a MPK is igyekezett meghonosítani, „nagy ökumenés” törekvésében – sikertelenül! Arról nem is beszélve, hogy fölöslegesen, hiszen a magasztaló felsorolás, már a Miatyánk első részében részletezve is elhangzik!
Vajon egy egyszerű szóváltozathoz feltétlen szükséges-e a Szentszék engedélye?
Nos, kíváncsi lennék, hogy az Üdvözlégy Angyali köszöntésében az ezer év óta helyes magyar titulust, a „malaszttal teljes-t” miért kellett „kegyelemmel teljes-re” változtatni, és mivel indokolták meg a felterjesztést? Talán mert nem magyar szó, és mitől nem magyar? Attól, hogy a szláv nyelvek is átvették? És hasonlóképp használják-e a "magasztal, marasztal" hasonlóképp magyar felépítésű szavakat is? De még ha átvett szó lenne is, tökéletesen beépült a magyar népi és egyházi nyelvezetbe! Ezen az alapon elhagyhatnánk az "áment" és a "misét" is! Nem beszélve arról, hogy a "malaszttal teljes" a Szent Szűz kizárólagos titulusa! Szűz lehet bármelyik Mária nevű lány, sőt még szent is! De 'malaszttal teljes' csak a 'Szeplőtelenül Fogantatott' Istenanya, Mária!
Bizony, nem kellett volna mély etimológiai tudás ahhoz, hogy a döntéshozók érezzék a különbséget a „malaszt” és a „kegyelem” között, mely utóbbit egy államfő is gyakorolhat. (Ráadásul mivel az Ave Mariáról van szó, ez nem is „ökumenikus” kérdés!) Hogy az efféle szómódosítások mennyire zavart keltőek, arra kiváló példa a Hiszekegy (Credo) harmadik, „ökumenikus szövegváltozatának” forszírozott bevezetése, ami szintén nem járt „egyetemes” sikerrel!
De az "újítások" sajnos nem értek véget!
Sajnos a Magyar Püspöki Konferencia leendő új misekönyvét – sok változtatás mellett –, úgy adja ki, hogy az Istenanyát megfosztják egy újabb kizárólagos titulusától! A bevezető misekánon közgyónásából a "mindenkor Szeplőtelen" kifejezés elhagyásával azon indokkal, hogy az nem része a latin szövegnek. (Forrást lásd legalul!) Érdekes a latin szövegre hivatkozni, amely a "mea culpá-ban" többek közt Szent Mihály arkangyal segítségét is kéri, mely szintén nem használatos már! Nem beszélve arról, hogy a hivatkozott latin szövegben a "miatyánkvégi doxológia" sincs benne, ám a Zsinat utáni nemzeti nyelvű szövegben viszont IGEN! A "Szeplőtelen Fogantatásra" való latin mise-szövegre való hivatkozás viszont dogmatörténetileg igen álságos, hiszen hogyan lett volna a latin szövegben a "Szeplőtelen" kifejezés akkor, ha a misekánont meghatározó Tridenti Zsinat a 16. században volt, a Szeplőtelen Fogantatás dogmáját pedig csak 1854-ben hirdette ki IX. Piusz pápa! Vagyis megint valami tiszta, meghonosodott kifejezésen változtat a MPK Konferenciája! (Csak megjegyzem, hogy "boldogságos" lehet egy nem keresztény vallási vezető is, pl. a Dalai Láma Őboldogsága! Ámde Szeplőtelen csak Isten Szentséges Anyja!
(A laikusok dilettantizmusát oly könnyen kimosolygók és bírálók figyelme, ilyen – a hitet, mi több a dogmát érintő – lényegi kérdésekben hol van? Hol voltak, amikor a mise-kánonban a "sokakért" helyett a "mindenkiért" eretnek kifejezést mondták 1991-től? Vajon hogyan figyeltek a NEK imájának szavaira "...hogy Krisztust felismerjük és egyre jobban szeressük!" Mindezt úgy, hogy az elsős hittanban figyelmeztetik a gyermeket, hogy kizárólag Istent imádjuk, mindenki mást vagy minden mást csak legfeljebb szerethetünk! Arról nem is beszélve, hogy a Legfölségesebb Istent Krisztusban "per barátunk"-ként szólítani csak egy magánáhítatban lenne elfogadható, de nem egy jóváhagyott országos imában! Sajnos az "imafogalmazók" megfeledkeztek az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust rendező ország kegyelmi kiváltságáról is, arról, hogy Magyarország Mária Országa! Ebből a feledékenységből következőleg, "ökumenésen" elhagyták az ima záró mondataiból a Magyarok Nagyasszonya-, vagy az Eucharisztia Anyja segítségéért való könyörgést! A NEK-ima fogalmazóinak ajánlatos lett volna elolvasni az 1938-as, hasonló célú imát! – Átgondolta ezt az egészet igazán valaki?)
Felhasznált források tbk:
https://777blog.hu/2019/06/11/most-akkor-tenyleg-valtozik-a-miatyank-szovege/
https://www.c3.hu/~magyarnyelv/99-3/nyary.html
https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-romai-misekonyv-uj-kiadasarol-interju-veres-andras-puspokkel
(Vége!)
