Az előzőkben elmondottak révén prózaian vetődik fel a kérdés: vajon hány embert sikerül megmenteni az Isten Országa számára a prófétai szavak betejesedéséig?
Sikerül-e felrázni a világot, amely ökörlánccal vonja magára a büntetést (Iz 5,18), időben megújul-e az Egyház, és megvalósulhat-e Égi Anyánk azon vágya, hogy egyetlen ember se kárhozzon el?
Az Egyház Anyja ezt követően beszélt az Antikrisztus születéséről és tevékenységéről, az Egyház válságáról, az évszakok megváltozásáról, az égitesteken tapasztalható feltűnő jelekről, rettenetes földrengésekről, pestisről, éhezésről és háborúkról, a sátáni erők sokakat megtévesztő hamis csodáiról stb.
Az évszakok megváltoznak, a Föld csak rossz gyümölcsöt terem.
A Szűzanya üzenetében mindenkit hív a sátán elleni harcra:
‒ Sürgős felhívást intézek a Földhöz, felhívom az élő Isten igazi tanítványait..., az emberek egyetlen és igaz Megváltójának követőit..., gyermekeimet, ...követőimet, azokat, akik nekem adattak..., az utolsó idők apostolait... Itt az ideje, hogy előjöjjenek és megvilágítsák a földet... Harcoljatok, világosság gyermekei, ti, kicsiny nyáj!
A jövendölésben vigasztaló kitétel is szerepel a későbbiekre:
‒ Isten gondoskodni fog szolgáiról és a jóakaratú emberekről, az Evangéliumot mindenütt hirdetni fogják, minden nép és nemzet eljut az igazság ismeretére.
Végül pedig: A sátán, a rettenetes pusztítása után művével együtt elpusztul. „A víz és a tűz megtisztítja a Földet és az emberi kevélység minden művét megsemmisíti. Megújul a Föld színe és az emberek Istennek szolgálnak s őt dicsőítik.”
Ezeket a próféciákat csaknem százhetven évvel ezelőtt kapta meg az emberiség az Egyház Anyjától.
Elegendő csupán visszapillantani a közel két évszázad történetére, s megláthatjuk, miként valósulnak meg pontról pontra a jövendölések.