Mint az előzőkben említést nyert, Erzsébet asszonynak a Szeretetláng ügye érdekében konkrét áldozatokat és lemondásokat kellett hoznia! Például az Úr megkérte egy igen sajátos böjtre, melyben az ételeinek ízét el kellett vennie. A sorok írójának elmesélte, hogy amit sósan kellett volna ennie, azt megcukrozta, amit pedig édesen, azt megsózta! Ezt éveken át folytatta, és végül, amikor már ehetett normális fűszerezésben, nem ízlett az étel! De természetesen a kenyér és víz böjt is rendszeres volt Erzsébet életében, nem csak adott esetben negyven napig, de minden héten hétfőn és pénteken böjtölt. Hogy egy sajátos esetet is elmeséljek, megesett, hogy a gonosz lélek a leszelt kenyérnek ürülékszagot adott. Erzsébet asszony öklendezve vette magához, ám ekkor egyszeriben eltűnt a rossz szag és mindenhol azt a csodás illatot érezte, melyről már többször említést tettem!
A Naplóból: Egy alkalommal panaszkodtam Neki: Uram, oly nehezen tudom ételeimet élvezhetetlenné tenni. Ő igen meg volt hatva és hosszan és sokat beszélt velem. Kár, hogy a szavakat, melyeket mondott nem írtam le, de szavai eggyé olvadnak bensőmben, hogy nem is tudnám azokat kifejezésre juttatni. A Úr Jézus megígérte, hogy különös erősítést fog adni nekem a virrasztásokra, s én csak szedjem össze magam minden erőmmel. Aznap este azt ígérte, hogy Ő fog éjjel ébreszteni. Ó, milyen boldogság töltötte el szívemet, amikor éjjel megéreztem ébresztő jelenlétét.« (I/195-197)
1965. február 4-i bejegyzés alatt így ír naplójában:
»Csütörtök reggel az Úr Jézus szólt „Béke neked!” Az Úr szavai nyomán az áhított megnyugvás betért lelkembe. Ez a béke csalhatatlanul erőt adott. Az Úr Jézus újra szólt: „Kislányom nagyon szenvedtél? A világtalan sátán, mivel nem tudott semmi bűnre rávenni, vad dühre ragadta magát.
Ki akarta verni fejedből Szent Akaratom, melyről tudja, hogy neked kell tovább vinned. A te szenvedéseid érdeme, hogy a bebizonyított tények isteni eredetét Isteni fényességem megvilágítja azok lelkében, akik hivatva vannak az ügyet tovább adni. Nagy lesz az ellenzék tábora, de hogy sikerre jusson, még sokat kell szenvedned. Írj csak le mindent kislányom és számolj be lelked helyzetéről gyóntatódnak!”
(folyt.)