Új efezusi szentély, új búcsúkkal, pápai áldásokkal és az első csodás gyógyulások 1
1895-ben XIII. Leo pápa, aki rendkívüli érdeklődést mutatott az Efezusi Szűz Mária Házának kutatásai iránt. 1896-ban minden időre megszüntette Szűz Mária jeruzsálemi sírjánál tett látogatásra vonatkozó teljes búcsút.
X. Pius pápa egyszeri teljes búcsút engedélyezett az 1914-es zarándoklatnak a Szűz Mária efezusi házához.
1961. augusztus 18-án XXIII. János pápa a további időkre egy teljes búcsút engedélyezett mindazon katolikus zarándokoknak, akik Szűz Mária efezusi házát meglátogatják. (Az „egy teljes búcsút” értsd: csak az első alkalomra érvényes, az illető esetleges újabb zarándoklatára már nem!)
XII. Piusz pápa a II. világháború szörnyű megrázkódtatásait követő politikai bizonytalanságában, az emberiség egyetlen reménységére kívánt rámutatni akkor, amikor 1950. november 1-jén hittételként kihirdette a "Mennybevétel dogmáját", vagyis a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”.
1951-ben XII. Pius pápa kijelentette, hogy a ház egy Szent hely és engedélyezte az Efezusi Mária-Házhoz zarándokló papoknak, hogy az év egész folyamán Mária istenanyaságának és Szűz Mária mennybevételének ünnepi miséjét mondhassák.
A Szentszék és az Izmír-i püspök engedélyezte egy misézőhely kialakítását a Mária-ház közelében.
A misézőhely felszentelése Szűz Mária mennybevételének ünnepe utáni vasárnap, 1951. aug. 19-én volt. Dr. Gschwind, most már az izmíri székesegyház kanonokja írja: „Körülbelül háromezren ‒ többségük az iszlám követőiből ‒ vettek részt az ünnepi misén, amit Descuffi érsek egy hatalmas platánfa árnyékában, kiemelkedő helyen mondott". A Panaya Kapulu hegyi magányában még soha nem volt ilyen embertömeg.
A török hatóságok is képviseltették magukat, a rádió, a sajtó és idegenforgalom igazgatósága, filmoperatőrök, újságírók a világ minden részéről. Az ankarai rádió közvetítette az érsek török és francia nyelvű beszédét.
Délután egy svájci csoport közös istentiszteletet tartott a kápolnában szentmisével és közös áldozással.
A szentelést követő éjjel, a kápolna-felszentelés után történt az első, egyház által elismert csoda. Az ünnepségen részt vevő Pott-kórban szenvedő 15 éves béna kislány, a Mária-forrás vizétől másnap reggelre teljesen meggyógyult. Az esetet alaposan ellenőrizték és megvizsgálták. Öt orvos állapította meg, hogy természetes magyarázat nem lehetséges. Descuffi érsek 1955. március 10-én dekrétummal ismerte el a csoda valódiságát.
(folyt.) (Forrásokat lásd az első részben!)
(Fentebb, a misézőhely, alább: zarándokok 1951-ben, lentebb Mária Háza ma.)