Cselekedetek által igazul meg a hit
1947 őszén Dr. Karl Gschwind svájci érsek szamárháton zarándokolt a Fülemüle-hegy (Bülbül-Dagh) köves útján Panaya Kapulu-ba. Újra elhagyatott, és teljesen romos volt a Szűzanya Háza, közel s távol egy lélek se. Dr. Gschwind 37 évi lelkipásztori munka után elhatározta, hogy feléleszti Törökország keresztény emlékhelyeit a feledésből. A Szent helyekről szóló írásai révén kapcsolatot teremtett befolyásos személyekkel és megnyerte bizalmukat. Az éppen elkezdődő török turizmus is egyengette az utat. Így támadt fel újra Panaya Kapulu is.
Az isztambuli osztrák Szent György Intézetben született a gondolat, hogy Szűz Mária mennybevétele dogmájának kihirdetése alkalmával (1950. nov. 1.) zarándoklatot szervezzenek Panaya Kapulu-ba (Lásd legalul!). A gondolat sokaknak tetszett. Az illetékes török hatóságok támogatásával, Josef Descufi izmíri és isztambuli érsek védnökségével megtörtént a zarándoklat. Huszonkét órás hajózás után a nem jelentéktelen csoport Izmírbe érkezett és onnan autóbusszal mentek Efezusba, majd gyalog tették meg az utat a Fülemüle-hegyre.
A nehéz kapaszkodás után a romos, tetőtlen templomban megható, zarándok-istentiszteletet tartottak. Október 29-e volt. Ez az ünnepség a kis szentélyben az új élet kezdete. A dogma kihirdetésének napján az ország minden újsága írt Szűz Máriáról, Rómáról és Panaya Kapulu-ról.
Ezután meglepő sorozatban döntő fontosságú események történtek. Az izmíri érsek engedélyével a török kormány Menderes miniszterelnök irányításával elrendelte 1951 áprilisában, hogy azonnal építsenek utat Szeldzsukból a hegyen át Panaya Kapulu-ba. Az út három hónap alatt elkészült és a szent körzetben a tenger szintje fölött 450 méter magasban egy parkolóval ért véget. Az új utat „Mária útjának” és a Csalogány-hegyet „Mária-hegynek” (Meryem-Dagh) nevezték, a Panaya Kapulut: pedig „Meryem Anának”.
Az érsek elhatározta és az erre összehívott bizottsággal hamarosan elvégeztette a kis templom restaurálását. Az alapfalat érintetlenül hagyták, a felmenő falakat majdnem teljesen megújították és lapos ívű kupolával fedték. A régi és az újonnan felépített falak közötti határt kívülről vörös vonal jelzi. Egyenes fasorokat telepítettek. Az előteret alaposan megnövelték és a ház körül is utat építettek. Azon voltak, hogy az épületnek falusias, antik külsőt adjanak és a korábbi összképet lehetőleg hűen állítsák helyre, amelyben Szűz Mária lakott.
Szűz Mária egykori imádkozó helyén carrarai és efezusi márványból szerény oltárt emeltek, most ezen áll a csonka szobor, ami valamikor az előteret díszítette. Az új területrendezésnél szépen kialakították a forrást is.
(folyt.) (Forrásokat lásd az első részben!)