Efezus, ókori város vázlatos története
Az Anatóliában elterülő Epheszosz városa (latinul: Ephesus, hettita nyelven Apa-šaš, görögösen Apasza), régi magyar neve: Efezus vagy Efézsa), Törökországban helyezkedik el, régi török neve Küçük Menderes volt. Ma Efes néven, a Selçuk közigazgatási körzet központja.
A régészeti kutatások alapján Efezus a Kr.e 7. évezredben már lakott, forgalmas kikötőváros volt és már akkor kereskedelmi központként virágzott, amikor Rómának még híre-hamva sem volt!
Amit Efezus régmúltjáról a történészek tudnak, az mind hettita forrásból származik.
A görögök említik később, hogy Anatóliát a birodalomalkotó szkíta népek lakták és nyomaik máig is láthatóak (ld. az alábbi képet!). Nos, a „szkíták” elnevezés a lovas népek gyűjtőfogalma (hettiták, hunok, magyarok). Márpedig az tény, hogy a hunokat és magyarokat szkítáknak tartotta a világtörténelem. Ezt igazolja több ókori neves személyiség kijelentése, így többek közt a következők. 
Chronicon Pascale VII. században: „a szkítaizmus a Vízözön utáni, s a hellenizmus előtti”. Trogus Pompeius: „A szkíták a világ legősibb nemzete, régiségben még az egyiptomiakat is felülmúlják.” Coccius Sabechius így vélekedett: „Senki előtt sem lehet kétséges, hogy a hunok vagy magyarok szkíták voltak”. Bonfini is ezt írta: „Az összes történetírók megörökítik azt, hogy a magyarok a hunoktól eredtek.... akik a szkítáktól származtak.” II. Szilveszter pápa III. Ottó német császárt dicsőítő iratában Szent Istvánt „a szkíthák hatalmas királyának” nevezi. II. Pius pápa, 1500 körül (Cosmographia): „Azt tartják, hogy a Duna partját lakó hungarok is a szkíták neméből valók.”
Márpedig ezek a népek léteztek egyenként és összesen is! Nem nomádok voltak, mert birodalomalkotó (államalkotó) kultúrával bírtak!
Hettita Nyugat-anatóliai Arzava királyságot először I. Labarnasz (vagy Tabarnás Kr.e. 1650-1590) neve alatt említik. Őt tartják a tulajdonképpeni Hettita Birodalom alapítójának, melynek fővárosa a már említett Apasas volt.
A Hettita Birodalom széthullását követően a Kr.e 11. században az athéni Kodrosz király fia, Androklosz vezetésével attikai iónok foglalták el. Ő később a környék ión városait szövetségben egyesítette, és így jött létre a 12 városból álló dodekapolisz: Epheszosz, Erüthrai, Klazomenai, Kolophón, Lebedosz, Milétosz, Müusz, Phókaia, Priéné, Szamosz, Teósz és Khiosz. 
Epheszosz tipikus ión várossá vált. Templomot emeltek Athéné, Apolló 
és az anyaistennő Artemisz tiszteletére, Akropoliszt és stadiont építettek. Efeszosz volt az ókor egyik legszentebb helye. Itt emelkedett az Artemisz istennő szentélye, mely az ókor hét csodájának egyike. Artemisz vagy Diana istennő a fajfenntartás ösztönének, a termékenységnek az istennője volt. A szobor eléggé visszataszító számunkra: női alak, néhány tucat mellel. Feje és törzse körül mindenféle állat, majd a nap és a hold. Látszik a szobron Kelet és a görög világ keveredése.
Kr.e 650 körül egy indo-európai eredetű lovas-nomád nép, a kimmerek szinte földig rombolták, akkor pusztult el az Artemisz templom is.
Kr.e 560 körül a várost a Lüd király, a gazdagságáról híres Krőzus (Kroiszosz) foglalta el. Ő nem csak nem pusztított, de újjáépíttette az Artemisz templomot is Kr.e 550 körül, amely az ókori világ Hét Csodája közül az egyik lett.
Hosszas háborúságok után Kr.e 478-ban Epheszosz a többi ión várossal együtt belépett a Déloszi Szövetségbe. Később perzsa fennhatóság alá került.
Kr.e 356. július 21-én éjszaka Herostratus (lent) ‒ egy elmeháborodott ember, hogy nevét bevésse a történelembe ‒ felgyújtotta az Artemisz templomot. A tettest kivégezték, de az újjáépítés a háborús időkben lassan haladt.
