Szent Alfonz, egyike a legnagyobb Mária-tisztelőknek
Forrás 1; forrás 2; forrás 3; forrás 4; forrás 5; forrás 6; forrás 7; forrás 8; forrás 9: Liguori Szent Alfonz - Szűz Mária dicsősége, Kalocsa 1924. 10: Bocsa József Sch.P: A szentektől tanulni, KORDA Kiadó 1995
Liguori Szent Alfonz 1696. szeptember 27-én, a Nápoly melletti Marianellában született az Alfieri ‒ régi nápolyi nemesi ‒ család első gyermekeként. Még születése napján az Alfonz Mária nevet kapta a Szent Keresztségben. Egyébként Alfonzot még hét testvér követte a családban.
Az elsőszülöttet köszöntendő, látogatóba jött a házhoz Girolamo Szent Ferenc, a szent jezsuita, Nápoly misszionáriusa. A boldog szülők azonnal hozták az újszülöttet, hogy áldja meg. Az akkor 45 éves Ferenc karjába vette a gyermeket, megáldotta, és ezt mondta az ámuló szülőknek: ,,Ez a gyermek magas kort ér meg, igen öreg, több mint kilencvenesztendős lesz. Püspök lesz belőle, és nagy dolgokat visz majd végbe az Üdvözítőért!”
A prófécia egy csöppet sem nyerte meg a királyi ellentengernagy papa Don Giovanni Liguori tetszését, aki jól fizető világi méltóságra szánta a fiát.
Alfonz, spanyol származású édesanyjától Anna Catarina Cavalieritől a 
kitartást és a jámborságot, atyjától pedig a heves vérűséget örökölte.
Az öröklött adottságairól tanúskodik gyermekkorának egyik jelenete: a Boccia-kertben több gyermek játszott, és hívták maguk közé Alfonzot is. Ő szabadkozott, mert nem ismerte a játékot, de aztán engedett az unszolásnak és ‒ kockajátékról lévén szó, amelyet a gyermekek pénzben játszottak ‒ dobásról-dobásra nyert. Akitől elnyerte a pénzét, bosszúsan a szemére vetette, hogy becsapta őket, mert nagyon is érti a játékot, melyet azért tagadott, hogy jobban kifoszthassa őket. Alfonz erre fölkiáltott: ,,Micsoda? 
Hogy egy pár nyomorult fillérért Istent bántsam?” ‒ azzal odacsapta a pénzt, és elfutott. Este a játszótársak látták, hogy egy bokor előtt, melynek ágára egy Mária-képet függesztett, térden állva imádkozott. (folyt.)
