.jpg)
Az Isteni Orvos és orvossága
Szerző: ks. Mieczysław Piotrowski TChr
4. Nagyon fontos a szentmisén hinni abban, hogy Jézus számára nincs lehetetlen dolog, ő meg tud szabadítani a legnagyobb függőségekből, és meg tud gyógyítani minden lelki, szellemi és testi betegséget. Emilien Tardiff atya evangelizációs missziós munkájában ébresztgette az emberekben a hitet, hogy Jézus valóban jelen van az Eucharisztiában. A szentmiséken, melyeket bemutatott, több tízezer ember nyitotta meg mély hittel a szívét az Eucharisztiában jelen lévő Krisztus előtt. Jézus így csodálatos testi és lelki gyógyulásokat vihetett végbe. Egyike ezeknek a mexikói Celia Covarrubias esete. Harmincéves korában cholesteatoma (gyöngyháztumor) keletkezett Celia bal fülében. A műtét folyamán trepanációt végeztek és kioperálták a középfülét. Mivel a fertőzés továbbterjedt, újabb trepanációt végeztek és kioperálták a belső fül csontjait. Celia egyáltalán nem hallott a bal fülére, mert nem voltak hallószervei. A szentmisén, melyet Tardiff atya mutatott be, komolyan vette a prédikátor felhívását, hogy higgyen Jézus valóságos jelenlétében az Eucharisztiában. Miután magához vette az Oltáriszentséget, teljesen átadta magát Jézusnak mint egyetlen Urának és Üdvözítőjének. Nagy meglepetésére hirtelen elkezdett hallani a bal fülére, és jobban hallott vele, mint az egészséges fülével. Tanúságtételében Celia elmondta, hogy ha az embernek nincs hallószerve és hirtelen elkezd hallani, az egy rendkívüli jel, mellyel Jézus fel akarja rázni szívünket, hogy hagyjunk el minden kételyt és akadályt, mely gátolja annak az egyedüli tápláléknak a hatékonyságát, amely örök életet ad, és amely Krisztus megdicsőült Teste és Vére az Eucharisztiában.
Jézus legfontosabb küldetése, aki a világ végezetéig mindennap velünk marad az Eucharisztia titkában, a kiszabadítás a különféle bilincsekből, melyek rabságban tartanak minket. (vö Mt 4,23–29) Elsősorban a bűn bilincséből való szabadításról van szó. Jézus minden szentmisén elhozza nekünk a teljes üdvösséget, és nekünk ajándékozza feltámadt életét és szeretetét. Bekapcsolódunk a Szentháromság életébe, hogy már itt a földön megízleljük a mennyországot. Csak a mi hitünktől és felkészülésünktől függ, hogy a szentmisén való részvételünk életünk legfontosabb eseményévé válik-e. Ne feledjük a szavakat, melyeket Jézus Szent Fausztinának mondott: „Tudj róla, leányom, hogy amikor az emberek szívébe betérek a szentáldozásban, kezeim telve vannak kegyelemmel, amit a lelkeknek akarok adni. De ők nem figyelnek rám, egyedül hagynak engem, és mással foglalkoznak. Ó, annyira szomorú vagyok, hogy a lelkek nem ismerték fel a Szeretetet. Úgy viselkednek velem, mint valami élettelen dologgal.” (Napló, 1385) P. M. Piotrowski TChr
