A Feltámadás reményében
Mária töretlenül hitte, hogy Fia feltámad a halálból és a Nagypéntek sötétsége után tántoríthatatlanul várta a Feltámadás hajnalát. "Mária a hit által részesedik fia halálában a megváltó halálban" (Redemptoris Mater 18), s e hite révén, amelyet sértetlenül megőrzött abban a nagy harcban, amilyenben addig egyetlen emberi teremtménynek sem volt és ezután sem lesz része, azt is kiérde-melte, hogy minden emberi teremt-mény felülmúló intenzitással részesüljön a megdicsőült Fiú új létének ‒Feltámadás utáni – megta-pasztalásának élményében. /3/
Mária boldogsága és nagysága tehát hitének köszönhető ‒ mindig hitt ugyanis Istennek és együttmű-ködött vele. Nincs senki, akinek nagyobb gyűlöletet kellett volna elviselnie, mint Máriának földi élete során. Egyetlen emberi teremt-ményre sem támadt tombolóbb dühvel a gonosz lélek, mint rá, de ő a legcsekélyebb mértékben sem engedett neki. Mária mindig határozottan és maradéktalanul "nem"-et mondott a gonosz léleknek, Isten szeretetére pedig éppoly határozott és mindenre kiterjedő "igen"-nel válaszolt. Az ördög támadása a Kereszt lábainál érte el csúcspontját, a Fiú Keresztről történő levételének pillanatában és a temetést követő órákban.
Isten és az emberiség iránti szeretetében Mária felajánlotta szenvedéseit, melynek intenzitását soha, egyetlen emberi teremtmény sem fogja megtapasztalni. Egész élete során mindenekfölött szerette Istent, és percről-percre akaratához alkalmazkodott. A kezdeti szentségtől kiindulva, lépésről-lépésre magasabbra emelkedett az életszentségben, amely meghaladta minden Angyal és minden korok összes szentjeinek szentségét, olyannyira növekedett ugyanis az Istennel való szeretetegységben, hogy testestől-lelkestől a Mennybe vétetett, az egyesülésnek olyan csúcsára jutva, amihez foghatót soha, egyetlen angyali vagy emberi teremtmény sem fog elérni. Mária utolérhetetlen szentsége nem azt jelenti, hogy ne követhetnénk evangéliumi magatartását. Kövessük Őt és részünk lesz Szent Fia dicsőségében! (Forrás: F. BAMONTE: Szűz Mária harca, IHTYS 2014. 131 o. nyomán)
-------------------------
/3/. Erre a témára vonatkozóan vö. II. János Pál, Rosarium Virginis Mariae 23., ill. Általános kihallgatás, 1997. május 22.