Feljegyzések a purgatóriumról 12
A Jóisten adta tudtomra, aki jóságában megengedi, hogy mindenre válaszolni tudjak, amit ön kérdez, mégha olyasmi is, amit magam nem láttam vagy tapasztaltam.
A Jóisten igazságossága tart minket a purgatóriumban, ez igaz, és meg is érdemeljük, de higgye el, hogy irgalma és atyai szíve nem hagy minket minden vigasztalás nélkül. Izzón vágyakozunk rá, hogy egészen egyesüljünk Jézussal, de ő maga is szinte ugyanennyire kívánja. A földön olykor bensőségesen közli magát bizonyos lelkekkel (bár kevesen akarnak figyelni rá), és szívesen tárja fel előttük titkait. Azok a lelkek részesülnek e szívességekben, akik egész viselkedésükkel Jézus tetszését keresik, akik egyedül érte élnek és lélegeznek, akik életükkel és minden lélegzetvételükkel neki akarnak örömet szerezni.
És ha egy léleknek nagyon szép hely van kijelölve a mennyben, a purgatóriumban is sokkal több kegyelmet kap, mint sokan mások.
A megdicsőült lelkeknek nagyon jól esik, ha látják, hogy rokonaik, barátaik nem feledkeztek meg róluk a földön, jóllehet önmaguk számára nincs többé szükségük az imákra. Akik a mennyben vannak, és a földön imádkoznak értük, tetszésük szerint más lelkek javára fordíthatják ezeket az imákat. Cserébe ők sem maradnak hálátlanok.
A Jóisten ítéletei egészen mások, mint a földiek. Ő számításba veszi a vérmérsékletet, a jellemet, hogy valaki mit tett figyelmetlenségből és mit igazi rosszindulatból. Neki, aki a szív mélyét is ismeri, nem nehéz látnia, mi történik ott. Jézus nagyon jó, de nagyon igazságos is!
Hogy milyen távol van a purgatórium a földtől, ahol élünk? – A purgatórium a földgolyó közepén helyezkedik el.
Maga a föld is egyféle purgatórium? – Nos, a földön élők közül egyesek már életükben teljesítik, önként vállalt vagy elfogadott elégtétellel: ők haláluk után azonnal a mennybe jutnak; mások ott kezdik meg, hiszen a föld valóban a szenvedés helye, ám kellő nagylelkűség híján földi tisztulásukat az igazi purgatóriumban fejezik be. (Forrás: a 38. részben!) (Folyt.)