Más vallások leírásai
A Paradicsom név a latin paradisus (édenkert, mennyország) jelentéssel bír, ami lehet a görög paradeiszosz átvétele is. Ugyanakkor – a nyelvek közt egyedülállóként – a magyar nyelvben azonos a kifejezés a paradicsomra, mint növényre és a Paradicsom bibliai elnevezésére. Ez persze lehet az eredetileg paradicsom-almának nevezett gyümölcs édenkerti áthallása is, érdekes azonban, hogy ez egyetlen más nyelvben nem érvényesült, melyek mind más kifejezést használnak a növényre és az Édenkertre. (Vajon az Éva, aki 'eve' az almából és 'ada' Ádámnak is csupán belehallás?)
A hindu és a muzulmán vallás követői gyönyörű szűz lányokkal, hurikkal szórakoznak és semmi sem tilos számukra, így az alkoholfogyasztás sem, amit a földön nem tehettek meg. (Itt már eleve hibádzik, hogy az ígéret nagyon "földies", férfi-szempontú! Viszont csábos ígéret, a muszlim öngyilkos merénylők számára.)
Az ókori görögök szerint a Paradicsomban az emberek úgy élnek, mint az istenek, vagyis örökké fiatalok maradnak. (Na ha ez így van, akkor kivételesen ráhibázott a Kísértő, aki azt mondta: ha esztek a tiltott gyümölcsből "olyanok lesztek, mint az Isten" /Ter 3,4/. Természetesen a Megváltó Istenfiúval való testvérségünk Máriában, ezt milliószorta reményteljesebbé tette!)
Több vallásban tehát az a meggyőződés, hogy haláluk után a Paradicsomba jutnak az igazak, Isten közelébe. Így beszél a Szentírás is!
Mózes emelte föl elvben a választott népet arra a valláserkölcsi magaslatra, hogy Istent tekintse királyának, akinek jelenléte a frigysátorban jelkép és zálog volt arra, hogy valaha lakást szerez a Paradicsomban is. Az istenbírás reménye és várása egyúttal transzcendens jelleget öltött és ez a mozzanat még határozottabban kiemelkedik a bölcsességi könyvekben.