HTML

A Hajnal Szép Sugara

Szeretettel köszöntöm a kedves Olvasót, dicsértessék a Jézus Krisztus! Begyik Tibor vagyok, családapa, kegytárgy-restaurátor. Blogommal - "A Hajnal Szép Sugarával" -, a hívek- és a jószándékú istenkeresők számára szeretnék rámutatni, a katolicizmus egyedülálló eredetiségére, az Egyház-, a pápaság iránti hűségre és az ezzel szorosan egybefonódó Mária-tiszteletre. Fontos megjegyeznem, hogy a Szentíráson, az Egyház és a szentek tanításán túl, számomra a Mária-jelenések és általánosságban az "üzenetek" körében elsősorban az egyházilag kivizsgált, tehát befejeződött magánkinyilatkoztatások a követendők és a mérvadóak. A főcímben megjelenő "Hajnal Szép Sugara" kifejezéssel a Szent Szűz nevezte meg magát a Szeretetláng üzenetében (Lelki Napló II/100; Szent István Társ. 2010. Nihil obstat, Imprimatur: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Nr. 494-4/2009). Blogom indíttatása nem csupán a saját, vagy a meggyőződésemet tükröző írások közzététele, hanem a figyelem felkeltése más, hitelesnek tartható forrásra és "linkre", mintegy élve az evangelizáció újabbkori eszközeivel, az internet adta lehetőségekkel! Abban a meggyőződésben teszem ezt, hogy ezzel részt vállalok az általános apostoli munkában (ld. 1Pét 2,9), a lélekmentésben, melynek felelősségét a Szent Keresztségben ruházta mindannyiunkra a Szentlélek. Részemről e 'misszió', az evangéliumi felhívás teljesítése: ,,Hirdesd az Igét! Állj elő vele akár alkalmas, akár alkalmatlan! Ints, kérj, buzdíts nagy türelemmel és hozzáértéssel!” (2Tim 4,2) Felelősek vagyunk ugyanis egymás lelki üdvéért! ----------------------------------------------------- LINK AJÁNLÓ: ---------------------------- http://breviar.sk/hu http://katolikus.hu/igenaptar/ http://katolikusvalasz.blogspot.hu/ http://capitulumlaicorum.blogspot.hu/ http://petersziklaja.ml/ ------------- http://www.hagiosz.net/ ----------- http://www.wikiwand.com/hu/Port%C3%A1l:Katolicizmus ----------------------------------- http://www.eucharisztikuskongresszus.hu/ http://www.karizmatikus.hu/ --------------- http://www.katolikus-honlap.hu------------ http://hu.wikipedia.org/wiki/Portál:Szűz_Mária ---------------------------------------- http://www.depositum.hu/ https://www.parkatt.hu/index.php?id=185 http://www.prohungariasacra.blogspot.hu/ http://elhallgatott.lapok.hu/ -------------- www.ppek.hu ---------------------------------- http://www.magyarkurir.hu/ http://www.oecumene.radiovaticana.org/ung/index.asp ------------------------- http://www.plebania.net/ http://uj.katolikus.hu/ http://www.liturgia.hu/ http://juventutem.hu/ http://katolikusradio.hu http://www.keesz.hu http://www.adorans.hu/node/2048 http://magzat.5mp.eu/web.php?a=magzat http://www.pazmaneum.com http://www.szentkoronalovagrend.hu http://www.szentsegimadas.hu/ http://www.szeretetlang.hu http://mariaut.hu// ----------------- http://engesztelok.hu ---------------------- https://hu.wikipedia.org/wiki/Port%C3%A1l:Sz%C5%B1z_M%C3%A1ria http://kattanok.weebly.com/ -------- http://www.kalazanci.ro/ima_07.html ---- http://prochristo.blogspot.hu/ -------- https://akv0.wordpress.com/---------------- OLVASÓIM FIGYELMÉBE AJÁNLOM! --------- A felületen 200 poszt görgethető vissza. A kétszázadik alján látható "Következő oldal" nyitja meg az újabb 200 posztot (bár ez esetben a jobboldali felsorolás nem változik)!

Korábbi bejegyzések

Korábbi bejegyzések

Friss topikok

Lehet-e az Oltáriszentségben hinni? 

luther_fertozes.jpg     Sajnos, kétkedés és tagadás is felemeli a fejét. Hogyan lehet az Oltáriszentséget hinni és imádni? Az utolsó vacsorán Jézus talán csak emlékjelül törte meg a kenyeret s nyújtotta a kelyhet. A kenyér és a bor az Úr áldozatának csupán jelképe, de semmiképp sem Krisztusnak valóságos teste és valóságos vére. Ezt már csak a túlzó népi áhítat fantáziája gondolta hozzá, és a római Egyház dogmatizáló, elmerevítő, a betűkön rágódó sablonossága foglalta hivatalos hitcikkelybe. A kenyér és a bor a Szent Vacsorán is megmarad kenyérnek és bornak; márpedig a kenyeret és bort imádni merő bálványozás − hangzik az ellenvetés.
    Így beszél a materialista kételkedés, melyet egyes felekezetek magukévá tettek. Az egészséges kételkedés helyébe a gúnyt és gyűlöletet állították és odáig mentek, hogy az Oltáriszentségben való hitet igyekeznek nevetségessé tenni. Lisztpépből készült ostyát imádnak! Az Istenük egy kenyérdarab! Mekkora kerékbetörése ez az emberi értelemnek! Mily mélyre süllyedése a vallási babonának, vakmerősége a papi ámításnak: bálványként imádtatni egy ostyadarabot, egy kehelynyi bort! A konszekráció után vegyelemezzétek a kenyeret és bort! − mondják ­és majd láthatjátok, hogy az bíz’ csak bor és kenyér, nem pedig vér, hús, csont és hasonlók! 
     Az ellentábor nem veszi észre, hogy mi hívők is azt valljuk, hogy a kenyér és a bor színei, látszatai, külsőleg érzékelhető tulajdonságai, az Oltáriszentségben is ugyanúgy megmaradnak. A kémiát hívők is ismerik s tudják, hogy vegyelemzés, gyomorba-szállás, megfagyás stb. esetén, teljes mértékben érvényesülnek a fizikai és kémiai törvények a kenyér és bor színein. Eszünk ágában sincs azt mondani, hogy a jelenlevő Jézus fizikailag és kémiailag bármily módon megfogható, bármily értelemben érzékelhető volna. Egészen másról van szó az Oltáriszentség tanában. 
     Arról van szó, hogyha Jézus Isten - akkor mindenható, tehát csodát is művelhet! Ha Jézus halottakat támaszthatott, ha vakokat és leprásokat gyógyíthatott, ha évezredekbe előre láthatott, ha halálából feltámadhatott − s mindezt a hívő keresztény nem vonja kétségbe −, akkor művelheti azt a csodát is, hogy láthatatlanul, kenyér és bor színébe rejtőzve itt maradhat a közelünkben. 
     Arról van szó, hogy Jézus szeretett és nagyon szeretett minket, s ki az, aki kételkednék ebben? Tehát egészen megfelel az Ő hozzánk való nagy jóvoltának, hogy szeretetének találékonysága, oly csodálatos eszközt gondolt ki, amellyel mindennél jobban tanúsítja hozzánk való végtelen jóságát, s amellyel mibennünk is leghatásosabban indítja életre a hitet és a viszont szeretetet. 
     Arról van szó, hogy Jézus az egész emberiség megváltója! Nem csak azoké, akik a Golgota hegyén fizikailag is jelen voltak Jézus Krisztus keresztáldozatán. Ő módot keresett és talált arra, hogy miként tegye világmegváltó keresztáldozatát valamiképp jelenvalóvá és közvetlenül hatóvá azok számára is, akik a későbbi századok folyamán élnek, és akik szintén sóvárognak az ő megváltói kegyelmei után. 
 thisismybody.jpg    Az Oltáriszentség lélektana hívő szempontból a legmagasztosabb, legcsodálatosabb, de egyben legésszerűbb is. Aki szeret valakit, az közel szeret lenni ahhoz, akit szeret; és jelet kíván adni neki, mely a szeretetére emlékezteti. Aki szeret valakit, az teljes szívével és akár öntestével is szeretné táplálni, óvni és erősíteni azt akit szeret, ég a vágytól, hogy újra és újra áldozatot hozzon érte! Aki végtelenül szeret valakit, az felajánlja, és ha kell, fel is áldozza magát azok biztonságáért (üdvéért), akik drágák neki. Van-e ebben valami lélektanilag különös, vagy értelmetlen? Márpedig aki ezt megérti, annak az Oltáriszentség titok marad ugyan, de magasabb szempontból mégis tökéletesen érthető, fenséges és magasztos értelmű tan. 
     „Az Isten a szeretet” − mondja a Szentírás (1Jn 4,16). Jézus kijelentése: „Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint ha valaki életét adja barátaiért” (Jn 15,13) − sehol oly fölséges, tökéletes és maradéktalan beteljesülést nem talál, mint az Oltáriszentségben. Már csak az a kérdés, hogy aki e végtelen áldozatot és csodát véghezvihette, az valóban ezt akarta-e művelni? Az a Jézus, aki az utolsó vacsorán a kenyeret és a bort „Ez az én testem” és „Ez az én vérem” (Mt 26-27; Mk 14,22-23;Lk 22,19-20; 1Kor 11,24-25) szavakkal nyújtotta tanítványainak, csakugyan az ő valóságos teste és véreként nyújtotta-e, vagy csak, mint Szent emlékképet és kegyeletes szimbólumot? És amikor azt mondta, hogy „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre” (Lk 22,19; 1Kor 11,24): akkor azt akarta-e, hogy ne csak az apostolok maguk, hanem majdan az Egyház papjai is átváltoztassák a kenyeret és a bort Jézus testévé s vérévé a világ végezetéig? 
     Ez tehát a nagy kérdés, a perdöntő! Ha Jézus csakugyan ezt akarta, akkor hívő keresztény ember nem kételkedhet az Oltáriszentség tanában. Mert ha Isten szólt, akármennyire szokatlan és foghatatlan, csak igazságot mondhatott. Aki halottakat támaszthatott fel, aki egy világot teremthetett, annak képességét nem lehet a mi parányi tapasztalati világunk szűk méretei közé szorítani. Annak mindenhatóságát nincs jogunk a saját korlátozottságunk és tehetetlen törpeségünk skáláján méricskélni! Kicsinyes elképzelés, ha azt hisszük Istenről, hogy ő szokatlant, emberi mértékkel nem mérhetőt nem tehet, ne lehetnének egészen más útjai és megoldásai, mint nekünk, embereknek. Az, hogy valami emberfölötti, csodás és magasztos, még nem jelenti azt, hogy Isten erejét is fölülmúlja. „Ami az embereknél lehetetlen, az Istennél lehetséges” (Lk 18,27.) − mondta maga Jézus. Az ő szava pedig, igazság és élet, ám az a kérdés, hogy: szólt-e, mit mondott, és szavait hogyan kell értelmeznünk? 
     Az alábbiakban erre a kérdésre kell a tárgyilagos választ megkeresnünk. Szerencsére nem kell a sötétben tapogatódznunk. 
     Alig van a keresztény kinyilatkoztatásnak még egy pontja, amelyre oly verőfényes világosságot derítene Jézus szava, mint az Oltáriszentség tanára. Aki az Üdvözítőnek erre vonatkozó kijelentéseit elfogulatlanul vizsgálja, lehetetlen kibújnia a kategorikus, feltétlen és félremagyarázhatatlan állításának ereje alól, amely ezekben a kijelentésekben megnyilatkozik. 

az_oltar_titka2.jpg     Az Üdvözítő olyan határozott egyértelműséggel, oly kétséget nem tűrő nyomatékkal hangoztatja az Oltáriszentség tanát: a saját valóságos jelenlétét a megszentelt kenyér és bor színe alatt, hogy éppen e miatt másfélezer éven keresztül alig akadt eretnekség, amely ezen a hitigazságon kételkedni merészelt volna. Csak az avaidusok, albiak, wiclefiták és husziták kezdték a valóságos jelenlétet tagadni, de ezzel a tagadással egyedül is maradtak a kereszténységben. Még az első hitújítók is vallották a valóságos jelenlétet az Oltáriszentségben (így nevezetesen Luther Márton), és csak Zwingli befolyása alatt inogtak meg ebben a hitükben! Zwingli volt az, aki az utolsó vacsorai igékben először vélt csak jelképi, szimbolikus jelenlétet felfedezni. Kálvin szerint Jézus a kenyér és bor színe alatt úgy hat, mintha jelen volna. (Luther Márton ezt írja a strassburgiaiknak: „Nem tagadhatom s nem is tagadom, hogy ha Karlstadt vagy bárki más öt évvel ezelőtt meg tudott volna győzni arról, hogy a szentségben nincs más mint kenyér és bor, nagy jótéteményt tett volna velem. Ugyanis nagy gondok közt forgattam magam is ezt a kérdést s minden erőmből megkíséreltem kibontakozni belőle s meg szabadulni tőle, mert jól tudtam, hogy ezen a ponton különösen nagy bajt okozhatnék a pápaságnak. Azonban fogva érzem magam; nincs menekvés, mert az evangélium szövege nagyon is világos és szembeszökő, úgyhogy nem lehet egykönnyen megdönteni”.) 
Az anglikánok ma is ingadoznak a valóságos jelenlét hite és a merőben szimbolikus értelmezés között, de az ellentétek elsimulásához nem jutottak. A különböző görög nemegyesült egyházak, valamint a katolikus Egyháztól már az első századok során elszakadt vallási csoportok (pl. a nesztoriánusok) valamennyien kivétel nélkül éppúgy hiszik Jézus jelenlétét az Oltáriszentségben, mint mi, katolikusok. 
     Mire alapítjuk tehát azon meggyőződésünket, hogy Jézus szószerinti értelemben, és nem csak jelképesen (vagy hatóerejében) van jelen az Oltáriszentségben? Láthatatlanul, de valóságosan. 
Az, hogy Jézus valóságos jelenlétet létesített a kenyér s bor színe alatt, kétségtelenül kitűnik: 
1 Az utolsó vacsorán ejtett szavaiból,
2. az (azt) megelőző, ún. kafarnaumi beszédből,
3. és abból a módból, ahogy maguk az apostolok és az első keresztények Jézusnak ezen szavait értették. 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://szeretetlang.blog.hu/api/trackback/id/tr905403980

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.