"A nehéz idők elérkezése előtt készüljetek fel újra erős elhatározással arra a hivatásra, amelyre meghívtalak. Ne unott, közömbös tétlenségben éljetek. Az árral szemben csak az elhivatott lelkek maradnak meg. A nagy veszély, melyet felétek indít a sátáni hatalom, az Én kezem felemelése által indul el. Adjátok tovább figyelmeztető szavaimat minden papi lélekhez. Rázzon fel benneteket előre figyelmeztető szavam és szigorú kérésem. (III/159-160)
"Én koldulok étlen-szomjan. Járok utcáról-utcára, házról-házra, faluból-városba, hideg télben, tikkasztó nyárban, süvítő szélben, zuhogó esőben. Nem kérdezi meg senki Tőlem, hogy hová megyek ilyen szánalmas állapotban. Hajam vértől csapzott, lábaim össze repedeztek az utánatok való sok gyaloglástól. Kezem állandó segély-kérésre kinyújtva. Szívről-szívre járok és alig kapok egy kis alamizsnát. Utána gyorsan becsukják szívük ajtaját, alig tudok bepillantani oda. Vissza kell húzódnom szerényen, és kegyelmeim halmozva vannak Szívemben.
Sok lelket felszólítottam az Én különös követésemre, de csak nagyon kevesen értik meg, hogy mit óhajtok tőlük. Imáidba szünet nélkül foglald be őket, és hozz áldozatot értük, hogy engesztelő táborom, melyet így próbálok gyűjteni, ellensúlyozza igazságos haragomat. Édesanyám kérlel, Ő tartotta vissza eddig is igazságos haragomat." (I/51)
Kis napraforgóm! Az Én sok-sok panaszom tudom meghallgatod és szíved melegénél én is felmelegszem. Olyan egyedül vagyok, maradj soká nálam és a mi szívünk együtt dobbanjon. Legyen a fenséges érzés jutalmad hűségedért, Bensőnk együtt érezzen! Mily boldogság ez nekem. Merülj el bennem, a kegyelmeim tengerébe, hisz te kérted, hogy engedjelek elmerülni. Kis kármelita leányom csak kérj, és én boldogan ontom kincseimet, melyet beválthatsz majd halálod óráján. Úgy gondolod, hogy amennyi a szenvedésed volt, annyi lesz a jutalmad is? Ó nem! Mert azt földi szóval ki nem lehet fejezni, amit számotokra tartogatok. Várom a pillanatot, hogy megérkezz, Én bőséges ajándékkal várlak, Szívem megdobban jöttödre. És a sok szenvedő lélek, akiket kisegítettél áldozataid által a tisztítóhelyről, azok is örömrepesve fognak üdvözölni és mint jó barátaid várják a veled való találkozást. Éld bele magad ebbe a határtalan örömbe és ne legyen számodra semmi sem fárasztó, amit az Én megváltó munkámért tenned kell.
A szemünk egymásba nézzen és vértől könnyes szemeimbe meglátod sóvárgásom a lelkek után. Gyűjts velem leánykám és ragadj meg minden lehetőséget te is. (II/10-11)
Kislányom, légy te Anyaszentegyházam ablaka, melyet az én Isteni kegyelmeim tisztán ragyogóvá és fényessé tesznek.
Ám azért, hogy ez így legyen, azért neked állandóan munkálkodnod kell, hogy az Isteni Nap mindig beragyoghasson rajta.
Még ugyanakkor, a Szentáldozás után a Szűzanya is anyai jósággal kezdett beszélni hozzám: Kislányom, Szívem Szeretetlángja melyet rád bíztam, legelőször rádveti kegyelmeim bőséges sugarát és ez az égben is folytatódni fog. Olajcseppjeid, melyeket oly sok szorgalommal gyűjtögetsz megáldom anyai kezemmel, és ha megérkezel Anyai szeretettel várlak. Ó kármelita kislányom! A szenvedések által kisajtolt olajcseppjeid a földön maradt lelkek üres mécseseibe fog visszahullani, melyek az én szeretetlángomtól meggyulladnak. Ők keresni fogják ennek okát és megtalálják az Istenhez vezető utat! Neked tehát mellettem lesz a helyed, hogy így együtt mentsük a lelkeket a világ végezetéig. (II/11-12)
