A Magyar Nemzet 2013. augusztus 23-i számában, a 6. oldalon közli Czakó Gábor cikkét Szent István és a táltosok címmel. Ebben felhívja az újpogányisták figyelmét, hogy Szent István „fél lábbal” még a teljes szellemi igénytelenséget is megengedő sámánista hitvilágban nőtt fel, és „amelynek szép gondolatai megmaradtak, és a kereszténységgel összevegyülve máig élnek meséinkben, dalainkban, népszokásainkban. Ámde ez a hitvilág sehol nem volt képes a társadalom lelki kötőanyagaivá válni. A nagy király szívvel-lélekkel hitt Jézus Krisztusban; tudta, hogy nélküle elveszünk.” (Magyar Kurír)
(A szerkesztő hozzáfűzése:) Bizony, magam is óva intem "ősmagyarkodó" testvéreinket, mert egy dolog az őstörténeti igazság és más dolog az üdvösség biztos útja! A dicső múltunkon lehet elmélkedni, lehet népszerűsíteni, de a fél-pogány szokásokat nem szabad a "vallás" rangjára emelni, hiszen ősi hitünk a Kereszténységben érte el a célját és teljességét! Az Üdvözítő Krisztuson kívül ugyanis, "nincs üdvösség senki másban, mert más név nem adatott az embereknek az ég alatt" (Apcsel 4,12). Az ősvallásokban találhatunk előképeket vagy hasonlóságokat, ám mindezek Jézus Krisztus messiási megjelenésével tisztázódtak vagy megvalósultak. Merthogy sok ősi múltra tekintő vallás van a világban, számtalan prófétával és ősi hitregével, ám Isten egyedül Jézus Krisztust igazolta és tanítását (a kereszténységet) az Evangéliumból ismerhetjük meg!
.jpg)
