Két kép, amely egy
1956-ban Janina Rodziewicz úgy döntött, hogy Lengyelországba költözik. Távozása előtt a képet átadta a gyóntatójának, Elert atyának. A képet a pap magánlakásában őrizte. Ugyanakkor megtudta, hogy egy paptársa Józef Grasewicz atya, Sopoćko atya ismerőse és az Isteni Irgalmasság nagy tisztelője, épp egy képet keresett a Grodno melletti Nowa Ruda-i templomába.
Gond nélkül megkapta az értékes képet és a Nowa Ruda-i templom falára, magasra akasztotta. Ennek köszönhetően az egyházközségben nagyon gyorsan felvirágzott az Isteni Irgalmasság kultusza. S bár Grasewicz atyát rövidesen máshova helyezték, a Nowa Ruda-i templom tovább működött. Csak 1970-ben döntött úgy a kormány, hogy raktárt csinál belőle. Mindent eltávolítottak a templomból, csak az Irgalmas Jézus képe maradt fent magasan a falon. Túl magasra volt ugyanis akasztva, és túl nagy fáradságba került volna levenni. Grasewicz atya messziről figyelemmel kísérte a kép sorsát, és úgy döntött, hogy elviszi Nowa Rudából. Tudta, hogy a lakosok nagyon megszerették a képet, és nem fognak róla csak úgy lemondani. Az atya ezért titokban rendelt róla egy másolatot Maria Gawrosz grodnói festőnőtől. Amikor a másolat elkészült, 1985 egy éjjelén titokban kicserélték a képeket, és a csodás eredeti képet elhelyezték a vilniusi Szentlélek-templomban. Ott is maradt, míg Litvánia el nem nyerte a vallásszabadságot és a függetlenséget. Az Isteni Irgalmasság tisztelete nagyon elterjedt.
Sopoćko atya ezt már nem érte meg. Míg tehette, tartotta a kapcsolatot Grasewicz atyával, minden lépést megtárgyalt vele, de a képet már soha többé nem látta.
Az Irgalmasság Anyja Nővéreinek Kongregációja (a łagiewniki kolostorból, ahol Fausztina nővér meghalt és el van temetve ) a háború alatt elvesztette a kapcsolatot Vilniusszal, de később Adolf Hyla krakkói művésztől rendeltek egy képet az Irgalmasság Királyáról a kápolnájukba. A festő abból a leírásból indult ki, amit Fausztina nővér leírt a Naplóban. A kép mégis különbözött Eugeniusz Kazimirowski művétől, amire Sopoćko atya figyelmeztette is a művészt. De a festő nem engedett az elképzeléséből, és nem fogadta el a figyelmeztetést. Így most két képet ismerünk az Irgalmasság Királyáról: a csodás eredetit Vilniusban és a łagiewniki kegyképet. -- (Teresa Tyszkiewicz)
(Forrás: SZERESSÉTEK EGYMÁST katolikus magazin 7. szám. Agape Kiadó, ul. Panny Marii 4, 60-962 Poznań, Lengyelország)