A kegyelem edénye
A képet 1934. január 2-án kezdte el festeni. Fausztina a főnöknővel vagy más nővérrel hetente egyszer vagy kétszer ellátogatott a festő műtermébe. Ezeken a találkozásokon gyakran Sopoćko atya is részt vett. Ő pózolt, amikor a festő a kéz gesztusait és a köntös redőit festette. Fausztina nővér egészen a munkálatok végéig ügyelt az összes részletre, de nem volt elégedett. Így emlékszik: "Midőn a képet festő művésznél voltam, és láttam, hogy Jézus képe nem olyan szép, mint amilyen Ő a valóságban, ez nagyon elszomorított, de bánatomat mélyen elrejtettem a szívembe." A kolostorba visszatérve "azonnal bementem a kápolnába és keserves sírásra fakadtam. Azt mondtam az Úrnak: »Ki tud Téged olyan szépre lefesteni, mint amilyen vagy?« Erre ezeket a szavakat hallottam: »Nem a színek és az ecsetvonások szépségében van ennek a képnek a nagysága, hanem az én kegyelmemben«" (Napló, 313).
Isten szándéka szerint a képnek az irgalom igazságát kell megértetnie Isten legnagyobb tulajdonságát és arra kell buzdítania a szíveket, hogy megismerjék, higgyék, tiszteljék és kövessék Isten irgalmasságát.
A képen Jézus elébe megy az embernek, ránéz, végtelen szeretetét hozza neki, megvilágítja az útját (a kép háttere sötét, de Jézus fényben lépked). A két sugár értelmét maga Jézus magyarázta meg Fausztinának: "A két sugár a vért és a vizet jelenti. − A halvány sugár a vizet, mely a lelkeket tisztítja meg; a piros a vért, ami a lelkek élete ... E két sugár irgalmam bensejéből tört elő, midőn a lándzsa haldokló szívemet megnyitotta a kereszten. Ezen sugarak elrejtik a lelkeket Atyám haragja elől. Boldog, aki ezek árnyékában fog élni, mert Isten igazságos keze nem éri el" (Napló, 299). "Tekintetem ezen a képen olyan, mint tekintetem a kereszten" (Napló, 326). (Forrás: SZERESSÉTEK EGYMÁST katolikus magazin 7. szám. Agape Kiadó, ul. Panny Marii 4, 60-962 Poznań, Lengyelország)
Folytatása következik!