A isteni Kéz fog
„Erzsébetem, söprű vagy te is Kezemben. Az isteni Kéz fog és seper veled, a te áldozataiddal. És mindenki söprű az isteni Kézben, aki átadja magát szerető lemondással, önfeledten. A szünet nélküli áldozat meghozása által lesztek csak méltók arra, hogy Kezembe vegyelek és a leghatásosabb tisztogatásra használjalak fel (benneteket). Igen, kisöpröm általatok az iskolákat, a színházakat, mozikat, a hivatalokat, műhelyeket és gyárakat, kórházakat és mulatókat, az utcákat, a virágos mezőket, a lombos erdőket s mindazt, ahol csak bűn van! Ne vedd furcsának ezt a beszédemet, mely egészen emberinek hangzik. Ahogy a közmondásban van: „Előbb söpörjön ki-ki (a maga) háza előtt!” Ezt tartsd te is és mások is szem előtt. Aki úgy érzi, hogy lelkének igénye több s nagyobb, az szolgáljon Nekem hívebben. Értem senki semmit sem vihet túlzásba. Ha úgy találnád, hogy szavaim nagyon egyformák, azért csak írd le, kérlek, és jegyezd meg jól: Az Isten szava mindig egy és ugyanaz, mely által a lelkek megmentését kérem.” (III/165)