Szemelvények a Lelki Naplóból
Jézus: »"Kármelita kislányom! Emlékezz vissza, amikor özvegy maradtál és gyermekeid nőni kezdtek, hogy kérted őket, legalább egy órát segítsen mindennap mindegyik, mily könnyebbség lenne ez neked. És milyen szomorú voltál, amikor mindenféle ürüggyel kimentették magukat, és neked egyedül, elhagyottan kellett fáradoznod. Leányom, de sok gyermekem van Nekem is, és ha csak egy órát segítene is mindegyik, mily gyönyörűségem telne bennetek. Ilyenkor különösen a Nekem szentelt lelkekre gondolok, akiket Szívem választottjainak tekintek, és ők mégsem egyesülnek Velem bensőségesen. Szétszórják őket a világias gondolatok. Kis kármelitám, úgy kérlek, merülj el Bennem! Legalább te óhajts még több kegyelmet! Segíts helyettük is, de ne egy órát, hanem szünet nélkül! Ne kérdezd, hogyan, légy találékony, és ragadj meg minden kis alkalmat, hogy a te áldozataid által a lelkek utáni szomjúságomat csillapítsd.”
„Uram, én soha nem szűnő szomjúsággal vágyódom Utánad! Minden erőmmel szeretni akarlak, azok helyett is, akik nem jönnek Hozzád.” A beszélgetés közben oly nagy kegyelmeket kaptam az Úrtól! „Én Istenem, mit tettél velem? Most már végképp nem tudom, én élek-e. Mintha nem is a földön járnék, nem látok szemeimmel semmit, füleim nem fogják fel a világ hangját, szívem nem dobog már csak Benned, Érted."« (I/29)