Bevezetés
Az egyik legtekintélyesebb Szűz Máriáról szóló könyv Montforti Grignon Szent Lajos művei mellett, Liguori Szent Alfonzé, a Szűz Mária dicsősége címmel. Ez a hatalmas munka gyűjteménye mindannak, amit a római katolikus egyház szentjei az évszázadok során Máriáról mondtak.
Tisztelt Olvasóm! Nem kívánok a "favágó hasonlattal" élni, de valóban nagy odafigyelést igényelt Liguori Szent Alfonz, Szűz Mária dicsősége c. művét a blogra olvashatóvá tenni! Bizonyára nehéz lehetett a 17. századi "újlatin" nyelvet a 20. századelő magyar nyelvére fordítani, ám mára már ez is igen archaikussá vált. Régies szóhasználatával, jelzőhalmozásaival, ismétléseivel és véget nem érő körmondataival szinte, gondolati "útvesztőbe" tereli az olvasót.
Mindazáltal hálásak lehetünk a névtelen kalocsai kongreganistának, aki lefordította Mária-tisztelő szentünk remekművét! Sajnos, egy-két fejezetének különkiadásától eltekintve, azóta nem vállalkozott senki a nyelvhelyességi megújításával.
Ne vegyék nagyzolásnak, de kénytelen voltam nyelvi-stilisztikai korrektúrát végezni e gyönyörű munkán, így nem csak kiraktam a pontokat új mondatot kezdendő, de néhány kevéssé érthető idegenes kifejezést, jelzőt, sorokat, sőt oldalakat is kihagytam (a 'Tartalomjegyzék' mellőzése mellett ez legfeljebb 1-2 oldalnyi!). Mindez a lényeget nemhogy rövidítette volna, hanem inkább áttekinthetőbbé és érthetőbbé tette. (A blogi poszt alján mindig jelzem, hogy az eredeti mű melyik oldalát közöltem, jóllehet egy-egy befejezetlen mondat, vagy gondolatsor a szerkesztésben egyik vagy másik oldalra átkerült, mivel az eredeti tördelés erre egyáltalán nem volt tekintettel!)
A Szűz Mária dicsősége fejezeteinek stilizálásához felhasználtam a Tengernek Csillaga folyóiratban megjelent rövid szemelvényeket, a 2004. IX/2; IX/3; IX/5; 2005. X/1. számaiból!
Nehézséget okozott a szentírási hivatkozások, újabb fordítású idézése, hiszen némelyek vagy nem találhatók, vagy annyira más fogalmazással élnek, hogy az adott kifejezésre épített 17. századi gondolatmenet teljesen felborul. (Három szentírási kiadást használtam: a Káldi féle vulgáta fordítást, a Szent István Társulat és a Szent Jeromos Társulat kiadásait.)
Idézetek néhány példát, melyeket képtelen voltam azonosítani (vagy eleve hiányzik az egyes mai fordításokból), ennél fogva, vagy meghagytam a régi fordítást, vagy mellőztem az erre alapuló egész gondolati fejtegetést:
»Nem tudja az ember, hogy szeretetre méltó-e, vagy gyűlöletre? Hanem minden, mint bizonytalan, jövendőre tartatik fenn«. (Sír 9,1 ?) (143. oldal)
»Anyja vagyok a szép szeretetnek, az istenfélelemnek, megismerésnek és a szent reménységnek«.(Sír 24,24) (173. oldal), mely az újabb fordítások némelyikéből hiányzik.(!)
Az, hogy honnan volt bátorságom ‒ bár én indíttatásnak nevezném ‒ nekifogni "Szűz Mária dicsősége" mű megújításának, két érvem szolgáljon magyarázatul Egyfelől az 1924-es kiadás már alig fellelhető, ám remek gondolatai érvelései és idézetei, Mária-tiszteletünknek alapvető hivatkozásai lehetnek!
Másfelől, a Hajnal Szép Sugara blog fő profilja és célja a bensőséges Mária-tisztelet terjesztése, ezt kívántam tehát szolgálni e sorozattal is, amiként tettem ezt (hasonló javításokkal) Montforti Grignon Szent Lajos, Tökéletes Mária-tisztelet c. művével. Most tehát, fogadják szeretettel és olvassák figyelemmel Liguori Szent Alfonz művét!
A blog szerkesztője
