Szárazon, vízen és levegőben
A mai kor embere lépten-nyomon talál-kozik politikai manipulatív- vagy vallásinak látszó rendkívüli történetekről szóló e-mail-ekkel, újságcikkekkel. Ezek a "jólértesült" beszámolók tömegével árasztják el a világot, mely azonban óvatosságra int. Sajnos igen sok jól hangzó, de mételyező politikai jelszót próbálnak a közgondolkodásba csempészni, melyeknek tartalma rendkívül káros, mert lázító és mondanivalója nem a tiszta nem-zettudatból ered, hanem a megtévesztő szel-lem "párt-agitátoraitól".
Hasonló a helyzet az Egyházat belülről bomlasztani igyekvő hamis üzenetekkel is! Ezek zöme nem az Istentől származik, hanem szerepjátszás, megtévesztés vagy démoni erőkkel való praktika dokumentációja. Ráadásul az efféle irodalom keresett is, mert jól beleillik a szenzáció-hajhász felfogásba.
Ha az egyén vagy közösség mégis gyanút fog valamiben, és mondjuk a "üzenetek" iránt vannak fenntartásai, könnyen rásütik a bélyeget: "tagadja a magán-kinyilatkoztatások lehetőségét"! Ha pedig a politikai felhívások sugal-mazói iránt vannak kétségei, akkor máris az "összeesküvés-elmélet hívő" jelzőjével illetik. Aztán, ha valamiről – mindkét témakörben – mégis beigazo-lódik, hogy az óvatosságnak alapja volt, akkor minden szinten agyonhallgatják azokat. A legijesztőbb az, hogy mindkét féle közmanipuláció egy azon "tőről" sarjad!
De nézzük meg a lényegi "összeesküvés-elmélet képle-tét"! Legelőször is, létezik az eredendő "ős-háttérhatalom" – maga a sátán –, amely köröm-szakadtáig próbálja elhitetni magáról, hogy nincs is. Aztán másodjára létezik egy – a hazugság atyja által inspirált (Jn 8,44) – és őt kiszolgáló földi "háttérhatalom", amely minden szinten tagadtatja a maga pusz-ta létét is! Őket követik azon látható uralmonlevők, amelyek mindenben igyekszenek kiszol-gálni a "nemlétezőket", és ha kell, általános káoszt, hitetlen-séget, erkölcstelenséget, a csa-ládi eszmény rombolását, gazdasági válságokat és akár polgárháborúkat is keltenek.
És a legvégén van a kisemberek tömege, akiket ha sikerül a hitetlenség sötétségébe terelni, akkor képesek mindent elhinni, sőt, maguk fölé meg-választani a legalantasabb vezetőket is! Az efféléktől elhiszik ígérgető "humánus elveiket" – holott –, "szociális érzékenységük" csak ellenzékben van, túl azon, hogy folyvást tagadnak minden értékrendet (az Evangéliu-mot, a felebaráti-, a haza- és családszeretetet). Az uruk a "hazugság atyja" (Jn 8,44), így sajátjuk a lenini elv, miszerint "ha a hazugságot sokat hajtogatják, igazsággá válik", istenük pedig a Mammon nevű démon, aki megszállva tartja őket.
Ennek a sátáni manipulációnak a megnyilvánulása az egyén-, a közös-ségi- és a társadalmi életben bár igen változatos, mégis felismerhető. Fontos tudatosítani magunkban és mások figyelmét is felhívni erre, hogy a bűn szerzője, a megtévesztő szellem (vö. 1Tim 4,1) – kihasznál mindent –, hogy ,,tévútra vezethesse az egész világot'' (vö. Jel 12,9b). Márpedig a bűn következményei tönkreteszik az ember testi-lelki valóságát, a környezetét akár az egész országát is – amiként ezt a napi hírek bizonyítják! Nyilvánvaló, hogy minél lazábban kötődünk Jézushoz, az Egyházhoz, annál inkább ki vagyunk téve a sátáni befolyásnak.
Hogyan védhetjük le magunkat? – A szentségi élettel! Az Egyházhoz való hűségünkkel, a másokat felvilágosító apostolkodással, és a rózsafüzér rendszeres és bensőséges imádkozásával! Kedves Olvasóm! Óvatos légy a politikai elköteleződésekkel, mert egyes pártirányzatok velejárója a démoni megszállottság, melynek következtében az ártalmasat "átmeneti szükségszerűségnek" értelmezik, a jót pedig meg sem látják! Vigyázzatok tehát, nehogy félrevezessenek benneteket! (Lk 21,7)