Ördögűzők tapasztalatain Szűz Mária közbenjárásáról 12
2009 Nagypéntekén, egyik ördögűzés alatt, a gonosz lélek dühödten hirtelen így kiáltott:
‒ Amikor "Az" így szólt »Asszony, íme a fiad«, a másiknak pedig: »Íme, a te anyád«, hogy mondta! És miképp! A legelfajzottabb teremtményeinek is betöltötte volna a szívét. Leírhatatlan szeretettel mondta (a démonnak kocogtak a fogai, mintha fázna); fény és szeretet áradt a tekintetéből. »Íme, ő a te fiad«. Az Ő [Mária] szíve pedig megtelt örömmel, hogy tudsz örvendeni? Fiad a Kereszten haldoklik, hogy tudsz örülni? Hogyan? Legalább egyszer, egyetlen egyszer kételkedett volna! (még dühödtebb hangon mondta). Nem kételkedett soha, soha! Szenvedett a Fiú fájdalmai miatt, de soha nem kételkedett! Ha csak morzsányi ilyen hitetek lenne! ‒
2006. szeptember l5-én, a Fájdalmas Szűzanya emléknapján, mivel a gonosz lélek erősen szidalmazta a Szent Szüzet, megparancsoltam, hogy csokorba fűzve, a Szűzanya dicséretét zengje. Miután megvetően elutasította, ismételt parancsomra, nagy viszolygással ezt mondta:
‒ Szent és Szeplőtelen, felemelt fejjel áll a Kereszt lábánál, megtámadhatatlan, megingathatatlan, a legtisztább érchez hasonlóan, szeplőtelenül, a kétely legcsekélyebb árnyéka nélkül. Akkor sem tántorodott meg, amikor látta, hogy Fiát megostorozzák, Keresztre feszítik. Soha nem kételkedett szavaiban. Mindig tudta, hogy Ő az igazat mondta, és minden az Írás beteljesítésére szolgált, amit ő [Mária] olyan jól ismert, s amit átadott és követett, s aminek a beteljesüléséért olyan sokat imádkozott születésétől fogva. ‒
Mária beleegyezése Jézus feláldozásába nem passzív elfogadást jelent, hanem valódi szeretetaktust, mellyel engesztelő »áldozatul« felajánlja Fiát az emberiség bűneinek engeszteléséért. Joggal mondható tehát, hogy Mária, szenvedő és haldokló Fiával együtt szenvedve és majdhogynem meghalva, "Jézus Krisztussal együtt" váltotta meg az emberiséget.
Jézus és a Fájdalmas Anya közös mártírhalálának köszönhetjük az üdvösséget és minden jót. A megváltó Jézus után tehát, Mária joggal tart igényt az egész emberiség elismerésére, mely nem alaptalanul hirdeti őt boldognak. Nyilvánítsuk ki hálánkat azáltal, hogy Szeplőtelen Szívének ajánljuk minden szenvedésünket és fáradozásunkat, amit Isten és embertársaink iránti szeretetből teszünk.
(Forrás: Francesco BAMONTE: Szűz Mária harca a gonosszal, IHTYS ‒ Nagyvárad 2014. 135-137. oldalak nyomán.) (folyt.)
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://szeretetlang.blog.hu/api/trackback/id/tr917321370
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.