Látni és hinni
Amikor először pil-lantjuk meg a manop-pellói Arcot, valamiféle csalódást érezhetünk, mivel nem olyan szép, amilyennek várnánk. Ám tudatosítanunk kell magunkban, hogy ez az ikon a halottaiból éppen feltámadó, tehát még nem a teljesen megdi-csőült Jézus Arca! A feltámadt Jézus szépsé-ge végtelenül felülmúl-ja minden elképzelé-sünket. Majd csak a mennyben láthatjuk meg Őt, és lesz az örömünk teljes!
A Manoppelló Arc fóli-aként való ráhelyezése a Torinói Lepel arcára egy grafikus-matematikus bizonyíték arra, hogy ugyanarról beszélünk. Tudományos szemszög-ből nézve nincs semmi kétség, hogy a két Arc ‒ a manoppellói és a tori-nói ‒ 100%-ban meg-egyeznek egymással ka-rakterileg és méretileg. Az egyezés szembetűnő! Egy szembetűnő különb-ség azonban van: a Tori-nói Leplen erőteljesen szakállas-bajuszos a mi Urunk, míg a Manoppel-lói Kendőn már gyérebb arcszőrzetű, mely meg-dicsőülés "megfiatalító" előpillanata! A két „Iste-ni Arc” mindenképpen a világ legnagyobb csodái közé tartozik, melyeknek tudományos szempontból nem lett volna szabad létrejönniük, miként az egész világon nincs még hasonló sem, amely jellemzőiben összeegyeztet-hető lenne a kettővel (kivéve persze a Guadalupe-i Szent Szűz képét).
Odanyújtva nekünk saját arcképét a Torinó-i leplen és a Manoppelló-i leplen Krisztus hív megtérésre minket, hogy személyes kontaktust vegyünk fel Vele a megbánás és az Eucharisztia Szentségében, a mindennapi kitartó imára, valamint az evangéliumi életre. De ne feledkezzünk meg arról, hogy: „A kereszténység nem a kultúra egy formája, nem ideológia és nem valamiféle fennkölt törvények és érdekek rendje. A kereszténység az egy Személy. A kereszténység egy Jelenlét. A kereszténység egy Arc: Jézus Krisztus!” (II. János Pál pápa, Berno, 2004.06.04.).
