Ördögűzők tapasztalatai Szűz Mária közbenjárásáról 7
A Szűzanya születésének liturgikus emléknapján (2008. szeptember 8-án), kifejezetten a Szűzanyára utalva, a gonosz lélek így fogalmazott:
‒ Már készülődik ott fent, már készülődik ott fent, (káromkodás). Amikor még én is ott voltam, akkor is készülődött. Amikor még én is ott voltam, akkor is készülődött. Készülődött, készülődött, készülődött, a Szépséges, a Tiszta, a Fényes, mint a harmat, a Ragyogó, Ragyogó, mint a vízen átcsillanó fénysugár. Ő szeplőtelen fogadtatása erejében Szent. Átkozott, mire kényszerítesz? Nem tudod, mi vár rám! (itt a gonosz lélek talán nemtetszését és rémületét juttatta kifejezésre a többi démon reakcióját illetően, a Szent Szűz e kényszerű dicsérete miatt). Csupa fény, elvakít, elvakít. Átkozott! Születésekor a világ megállt egy percre. Az egész teremtett világ megállt, hogy megnézze, az egész teremtett világ, az egész: a csillagok, a levegő, a tűz, a víz, a föld, az egész teremtett világ megállt, s ezt, rajtam kívül senki más nem vette észre; én tudtam, tudtam, hogy ki Ő, s képtelen voltam bármit is tenni ellene, hozzá sem érhettem. Tiszta volt, tiszta. Elég, elég, ne emlékeztess rá többé! Ő olyan, mint a balzsam: enyhíti a sebeket, a legmélyebbeket. Ha tudnátok mennyire szeret titeket, örvendezve élnétek, szorongások nélkül, bűn nélkül, mert az Iránta érzett szeretet rávezetne titeket arra, milyen fájdalmat okoz Fiának a bűn. ‒
Ezen a ponton a gonosz lélek lázadóan reagált, mert nem akart tovább beszélni, s Máriát és Jézust káromló szavakat használt; majd mégis folytatta és így szólt:
‒ Te a gyermeke vagy, te a gyermeke vagy. Tudod mit jelent ez? He? Tudod mit jelent ez? Hogy rá vagy bízva. S tudod ki bízott rá? He? (káromkodás)! Téged, ahogy mindenki mást is?! Az [Jézus] bízott rá (káromkodás) a Kereszten, (káromkodás)! S akkor Ő Anya lett, s amikor anya vagy! ‒
Itt megállt, de az utolsó szavakat: "amikor anya vagy!", olyan hang súllyal mondta, hogy világosan érthető legyen a kifejezés értelme, amit az előzőleg mondottak is segítettek megérteni: a Szűzanya, aki a legkiválóbb Édesanya, annyira komolyan veszi Anyai feladatait minden emberrel szemben, hogyha sikerülne megértenünk kicsoda Ő, mit jelent anyasága számunkra és mit tesz értünk, akkor mi gyermeki örvendezésben és túláradó hálában törnénk ki.
1830. november 27-én, Rue du Bac-ban, Labouré Szent Katalin gyűrűket látott a Szűzanya ujjain, amelyeket értékes, szebbnél szebb kövek díszítenek, némelyikük kisebb, másikuk nagyobb. Mindegyik sugarakat bocsátott ki. A nagyobb kövek nagyobb sugarakat, a kisebbek kisebb sugarakat. A Szűzanya leengedett kezei a gyűrűk drágaköveiből áradó fénynyalábokat sugározták a földre. Ezek a sugarak olyan szépek, ragyogóak és szikrázóak voltak, hogy Szent Katalin nem látta sem a Szűzanya lábait, sem a földgolyót, amit röviddel azelőtt még a lábai alatt pillantott meg. A Szűzanya így szólt: "A kegyelmeket jelképezik, melyeket azokra hintek, akik kérik tőlem". "Ebben a pillanatban" ‒ mondja a Szent ‒ "felfogtam, micsoda édesség imádkozni a Szent Szűzhöz, és hogy milyen nagylelkű azokhoz, akik hozzá fohászkodnak; mennyi kegyelemet ad azoknak, akik keresik őt, és micsoda örömöt jelent neki, ha megajándékozhatja őket".
(Forrás: Francesco BAMONTE: Szűz Mária harca a gonosszal, IHTYS ‒ Nagyvárad 2014. 97-115. oldalak nyomán.) (folyt.)
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.