,,Az ember egész történetén végigvonul valami élet-halálharc a sötétség hatalmai ellen; ami a történelem hajnalán kezdődött, és az Úr tanítása szerint az utolsó napig fog tartani. Az ember benne áll ebben a harcban, szüntelenül küzdenie is kell, hogy kitartson a jóban;...'' (GS 37)
A Harc elkezdődött!
Ami a Lourdes-i eseményeket illeti, a harmadik volt azon jelenések sorában, amely 1830-ban, a Párizs-i Rue du Bac-ban kezdődött, majd 1846-ban La Salette-ben tudtunkra adta, hogy a sötétség fejedelme azon lesz, hogy kiirtsaa hitet az egész földön. Ez a három jelenés meghirdette, hogy a Szent Szűz és az ördög között fennálló kibékíthetetlen ellenségeskedés végső harcába fordult, számítva a mi aktív részvételünkre. Mindez a Teremtés és a Jelenések könyvében leírtak szerint.
A Csodásérem kitárt karokkal ábrázolja a Szeplőtelen Fogantatást, amint kezéből fénysugarak áradnak a világra, az osztogatott kegyelmek szimbólumaként. A Szent Szűz a földgömbön áll, és lábával az ördögöt jelképező kígyó fejét tiporja, a sátánt tehetetlenné tevő győzelme jeleként.
Jelzésértékű, hogy Mária Szeplőtelen Fogantatás nagy titkának lényegét e jelenési kép tárja elénk, mégpedig huszonnégy évvel a Szeplőtelen Fogantatás dogmájának 1854-ben történt kihirdetését megelőzően. Négy évvel később azért mutatkozott be e néven Lourdes-ban, mert a Pápa kihirdette ugyan, de a világnak tudomása sem volt róla. Maga Bernadette sem ismerte sem a Szeplőtelen Fogantatás nevet, sem annak lényegét!
A Szent Szűz a Lourdes-i jelenések után sem szűnt meg kinyilvánítani, édesanyai aggodalmát az emberiség sorsa iránt a világ különféle pontjain. Mindenütt imát és vezeklést kért a bűnös emberiségért, mivel előre látja bizonyos országok lelki romlását, a Szentatyát érő szenvedéseket, a keresztény hit általános meggyengülését, az Egyház nehézségeit (3. Fatimai Titok), az Antikrisztus eljövetelét és próbálkozását, hogy Isten helyét elfoglalja az emberek életében. E próbálkozások azonban – szembeszökő sikerei ellenére –, végeredményben mégis vesztésre vannak ítélve. Lourdes-ban, mint ahogyan az egész világon, a Szűzanya erőteljes ellentámadását kezdte előkészíteni a gonoszság erői ellen, hogy megfékezze azokat, és így előkészítse Isteni Fia, Jézus Krisztus végső győzelmét. Jézus azonban azt akarja, hogy az ő Szíve mellett Mária Szívét is tisztelet övezze, vagyis az Istenanya meghívására (engesztelés) figyeljen fel az egész emberiség! (Nem úgy, mint a az 1854-es dogma kihirdetésében, melyet nem alkalmazott hatékonyan a Mária-tisztelet eszközeként Egyházunk!)
La Salette-ben és Fatimában világos, ámde megrendítő prófécia hangzik el a harc folyamatáról, és végső kimeneteléről. Ehhez az égi s földi küzdelemhez kaptunk természetfeletti hatékonyságú fegyvert a fatimai engesztelés meghirdetésével, és a Szeretetláng üzenetével.
A Szűzanya napjainkban is arra hív, hogy társuljunk seregéhez és harcoljunk vele együtt a gonoszság erői ellen. Harcához való csatlakozásunk jeleként, többek közt, szívbeli megtérést, szívbeli lángolást, az Oltáriszentség kiemelkedő tiszteletét, a Rózsafüzér napi imádkozását, a szüntelen imát és a világ üdvösségéért vállalt engesztelő szenvedések elfogadását kéri tőlünk.
Apró dolgoknak tűnnek ezek, mégis hatalmas eszközök Isten kezében, akinek semmi sem lehetetlen. Amiként Dávid egy kaviccsal győzedelmeskedett a felfegyverzett óriás Góliát ellen, úgy mi is, a rózsafüzér aprócska szemeivel hősiesen szembeszállhatunk és legyőzhetjük megátalkodott ellenségünket.
Az Isten és ellensége között zajló harc egyre tombolóbb, ma egyre inkább, mint Bernadette korában közel 160 évvel ezelőtt. A világ ugyanis végzetesen belemerült az elvilágiasodás posványába és Isten nélküli világot akar teremteni. Ez a megtévesztő harc számtalan áldozatot szed családjainkban és fiataljaink körében.
Nem sokkal pápává választása előtt, Karol Wojtyla bíboros, ezt mondta:
"A legnagyobb összecsapás előtt állunk, amit az emberiség valaha látott. Nem hiszem, hogy a kereszténység ennek teljesen tudatában lenne. Ma az Egyház és az Anti-Egyház, az Evangélium és az Anti-Evangélium végső összecsapásával állunk szemben."
Egy dolog azonban biztos: végül Szeplőtelen Fogantatásé lesz a végső győzelem, amiként Fatimában megígérte, Ő lesz, aki minden módon tehetetlenné teszi Isten és az Teremtés ellenségét, széttiporva a fejét. Ezért mondjuk a rózsafüzért a Szűzanyára tekintve és az Ő kérése szerint belefűzve a könyörgést: Áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre. Mert ez az a fohász, mely megvakítja a sátánt!