A legsürgetőbb szükség az ellen a rossz ellen védekeznünk
A legtöbb keresztény csukott szemmel áll szemben a pokol "korszerű" tévtanításaival, hazugságaival. Ijesztő, hogy az "alvó egy-ház" tagjai a világ szellemével, az Ördöggel szemben – aki elhitette velük, hogy nincs is – olyan jámboran állnak, mint a süket birka a vágóhídon! Mindezt annak ellenére, hogy még soha nem volt kor, melyben Isten olyan könnyűvé tette volna a mégoly alatto-mos sátáni módszerek világos felismerését, mint ma!
Sajnos azt kell látni, hogy sokan "intel-lektuális" lelki vakságban szenvednek és így nem ismerik fel a "sötétség hatalmainak'' mesterkedését. Nem működik a megkülönböztetés adománya, vagy nem élnek vele, s ezért sok zűrzavaros álláspont alakult ki a bűn szerzőjével kapcsolatban. Épp ezért a felvilágosítás ebben a kérdésben súlyos evangelizációs feladat!
"...az egyik legsürgetőbb szükség az ellen a rossz ellen védekeznünk, akit ördögnek nevezünk'' – mondta VI. Pál pápa 1972. november 15-i beszédében. Mindazáltal ördögűzéssel, mint lelkipásztori feladattal "manapság már sem a püspökök nem foglalkoznak..., sem a papok nem hajlandók erre... Napjainkban úgy tűnik, a katolikus Egyház lemondott e sajátos küldetésről...'' (Don G. Amorth: Egy ördögűző tapasztalatai. Bp., 1994. 220-221. o.)
Sajnos az ördögi zaklatásban szenvedő, s az Egyháztól segítséget kérő emberek, panaszaikkal gyakran kimosolygást és elutasítást kapnak. Ezzel szemben – mondjuk –, ha egy szektához vagy mágushoz fordulnak, azok „megértőn” készséggel segítenek! Aztán mire a „kereső ember” észbe kap, már alaposan ki van használva, és még mélyebbre süllyedt démoni kiszolgáltatottságában, mint annak előtte volt, holott a Kinyilatkoztatás, a Szentségek, az oldás, a kötés és az ördögűzés...!?
Mivel nincs aki leleplezze, világossá tegye a bűn szerzőjének alattomos tevékenységét, egyre kevesebben ismerik fel pusztításának szervezett voltát. Kevesen értik a bűn szerzőjének tevékenységét, sőt, nemegyszer tekintélyes tanítók az ördög puszta létét is tagadják.
Sokan tudatlanul esnek áldozatul a megtévesztő szellem mesterkedé-sének, s elfelejtik: az ördögnek annyi hatalma van felettünk, amennyit mi engedünk neki, mert Jézustól kapott eszközeinkkel – bár harc árán – száműzhetnénk sorsunk alakításából.
Mivel kevesen vállalják a harcot, a bűn természetszerűen elhatalma-sodik, s ennek következményeként alaposan állíthatjuk: elérkezett a tömeges elkárhozás veszélye.
Fontos volna a bűn szerzőjének tevékenységét érteni, mert ennek révén kivédhetnénk támadásait, s világosabbá válna előttünk a történelem, s az egyes emberi sors alakulásának háttere. Ez a tudás pedig szabaddá teszi az embert.
A boldogtalan élet nem Isten csapásának tudandó be, hanem az akarva-akaratlan elkövetett figyelmetlenségek, a meggyónatlan bűnök, mások bűnős rosszakarata és ezek, ördögien egymásra épített következ-ményeinek! Mindazáltal, nem a bűnök sokasága dönti kárhozatba a lelket, hanem a konok akarat! Jézus azért hagyta ránk a Szentségeket, hogy segítségükkel természetfeletti módon védekezhessünk a természetfeletti ellenséggel szemben!
Ha megismerjük a betegség okát, joggal örülhetünk a gyógyulásnak, mert fény derült az orvoslás módjára, s általa megmenthetjük az életünket. (A forrásokat lásd az első posztban!)