Hatodik jelenés: február 21. vasárnap
Bernadett ismét korán indult a Massabielle-i barlang irányába, de mire odaért, már több mint százan megelőzték. A szenzációra éhes kiváncsiskodók jelenléte zavarta a látnok, találkozást váró imájának bensőségét.
A tömeg együtt imádkozott Bernadettel és osztoztak az extázisba merülő látnok sugárzó örömében, noha semmit sem mondott nekik mindarról, amit látott és hallott. 
Délután, a templomból kijövő Bernadettet Jacomet rendőrbiztos kihallgatásra vitte. Először csak az adatait kérdezte, majd rátért a lényegre:
– Tehát Bernadett, te a Szent Szüzet láttad?
– Én nem mondom, hogy a Szent Szüzet láttam.
– Tehát mit láttál?
– Valami fehéret.
– Valamit vagy valakit?
– Olyan kicsi kis asszony-formát láttam, Azt!
– Tehát csak álmodtál?.jpg)
– Nem, nagyon is ébren voltam!
– Na idehallgass Bernadette! Rossz dolgokba keveredtél. Szeretném az ügyet következmények nélkül, magunk közt rendezni, egy feltétellel! Beismered, hogy semmit sem láttál!
– Uram, én láttam és nem mondhatok mást!
– Akkor legalább ígérd meg, hogy nem mész oda többet!
– Nem tehetem, mert én megígértem, hogy visszamegyek!
– Nos, te akartad! megyek hívatom a csendőröket, hogy vigyenek a börtönbe!
Erre a rendörbiztos felállt, de Bernadette nyugodtan a helyén maradt. 
Közben a nép szólt a lány apjának, hogy "nincs joguk nélküled kihallgatni, menj oda, ha szereted a lányod"! Bernadette apja épp akkor toppant be, amikor a rendőrbiztos fenyegetőzött. A hangnem mindjárt szívélyesebbé alakult.
– Jó, hogy itt van Soubirous úr! A lánya igen fáradt és épp azt mondta, hogy elege van abból, hogy maguk kényszerítik a színjátékra! (Bernadette tiltakozni próbált, de a biztos félretolta: Most apáddal beszélek!)
– Még hogy mi kényszerítjük? Hiszen mindent megtettünk, hogy megakadályozzuk! Nekünk a legkellemetlenebb, mert jönnek a nyakunkra az emberek. Be kell zárnunk az ajtót, különben is a lányunk nem fog menni sehová ezentúl!
A vita ennyiben is maradt, és elengedték őket.
A kihallgatás lourdes-i nyelvjárásban folyt, mert Bernadette nem beszélte a rendes franciát. Az ő nyelvezetében az "azt" (aquero), egy sajátos és nyomatékos kifejezés volt.
A rendőrbiztos minden próbálkozása hiábavaló volt, Bernadettet sem szép szóval, sem fenyegetéssel nem tudta eltántorítani. A kihallgatást végül az összegyűlt tömeg zúgolódása és a megjelenő apa miatt abba maradt. Amikor Bernadett kilépett a rendőrbiztostól, egyre csak mosolyogott.
Valaki meg is kérdezte tőle, hogy min mulat?
– Ahogy beszélt velem, a sapkáján ide-oda táncikált a bojt – válaszolta a lány.
