A dohányzás mellőzésének 12 kőkemény indoka III.
7. Talán bizony önbizalmat ad, vagy nyugtat?(Csak azt nyugtatja, aki már rászokott!) A nikotin nagyon erős méreg, károsítja a szervezetet. Élettani szempontból elsősorban a vegetatív idegrendszerre gyakorolt hatása jelentős, először serkenti, majd bénítja a szimpatikus idegrendszert. A nikotin is pszichoaktív hatású, azaz fogyasztójában a szituációhoz kapcsolódó érzéseket, minősítéseket befolyásolja, módosítja. Természetesen minden agyműködést érintő hatás befolyásolja a magatartás szerveződését, így pszichés függéshez vezet. A változó kor a dohányos nőknél átlagosan 2 évvel korábban következik be. Aki dohányzik kevesebb energiával bír a sportokhoz és hamarabb kifárad, így csökkenhet a "fiatalság-érzet" és az önbizalom!
8. A nőknek sokkal károsabb! A kutatások arra mutatnak, hogy a – női nem – biológiai felépítése miatt sokkal sérülékenyebb a dohányzás ártalmaira. A szesz, nikotin és a drog, fiúknál károsítja a spermiumokat (de ez 200 naponta megújul), a lányok esetében ugyanezek sajnos végleg (!) károsíthatják 200 ezer petesejtjük egészét! Az életkort nőknél 11, míg férfiak esetében 3 évvel csökkenti. A dohányzás nagyobb eséllyel növeli a tüdő, szájüreg, gége, nyelőcső, orrüreg, hasnyálmirigy, hólyag, petefészek rákos elváltozásának gyakoriságát. A hosszú távú dohányzás a pajzsmirigybetegség kialakulása miatt zöldhályoghoz, vérkeringési problémákhoz, rákhoz, szívrohamhoz, (különösen nők esetében) szélütéshez (sztrók) vagy agyvérzéshez vezethet. Idős korban a látásromlás (vakság) kockázatával jár.1950 óta nőknél 600%-kal nőtt a tüdőrák gyakorisága!
Aki nem hagyja abba időben a dohányzást a tervezett gyermekvállalás előtt, az megtermékenyülésének útjába gördít akadályt. A nikotin ugyanis jelentősen csökkenti a fogamzóképességet azzal, hogy gátolja, lassítja a petesejtek érését, így rendszertelen lehet a menstruáció és kevésbé érett, kevésbé fogamzóképes petesejtek jönnek létre. 
Gyakoribb a méhen kívüli terhesség és jóval magasabb a komplikációk előfordulása. Az összehúzódott erek és a vér alacsonyabb oxigén tartalma miatt rosszabb a méh vér- és tápanyagellátása, ezért a placenta kevésbé tud megtapadni a méh falán, leválik és vetélést okoz. Ennél enyhébb következmény a gyakori koraszülés. Várandóság alatt a fokozott igénybevétel mellett a dohányzás gyakrabban okoz cukorbetegséget, ami káros hatással van a fejlődő magzatra. Mivel ilyenkor „más állapotban” van a szervezet, sokkal nehezebb beállítani a megfelelő vércukorszintet, mint egyébként, gyakran a diéta nem is elegendő, hanem gyógyszeres kezelésre is szükség van. A terhességük alatt dohányzók magzatai kevésbé tudnak fejlődni a rosszabb vérellátás és a kevesebb tápanyag miatt, így általában kisebb súllyal jönnek a világra. 
Az alacsony testsúly az egyik rizikótényezője a csecsemőhalandóságnak. A dohányosok csecsemői kevésbé érett tüdővel jönnek világra, a bölcsőhalál gyakrabban fordul elő. A dohányzó anyák babái nyugtalanabbak, ingerlékenyebbek, sírósabbak és nehezebben kezelhetők.
Gyakoribb a méhen kívüli terhesség és jóval magasabb a komplikációk előfordulása. Az összehúzódott erek és a vér alacsonyabb oxigén tartalma miatt rosszabb a méh vér- és tápanyagellátása, ezért a placenta kevésbé tud megtapadni a méh falán, leválik és vetélést okoz. Ennél enyhébb következmény a gyakori koraszülés. Várandóság alatt a fokozott igénybevétel mellett a dohányzás gyakrabban okoz cukorbetegséget, ami káros hatással van a fejlődő magzatra. Mivel ilyenkor „más állapotban” van a szervezet, sokkal nehezebb beállítani a megfelelő vércukorszintet, mint egyébként, gyakran a diéta nem is elegendő, hanem gyógyszeres kezelésre is szükség van. A terhességük alatt dohányzók magzatai kevésbé tudnak fejlődni a rosszabb vérellátás és a kevesebb tápanyag miatt, így általában kisebb súllyal jönnek a világra. Az alacsony testsúly az egyik rizikótényezője a csecsemőhalandóságnak. A dohányosok csecsemői kevésbé érett tüdővel jönnek világra, a bölcsőhalál gyakrabban fordul elő. A dohányzó anyák babái nyugtalanabbak, ingerlékenyebbek, sírósabbak és nehezebben kezelhetők.A dohányzó anyák magzati sejtjei nagyobb arányban mutattak kromoszóma rendellenességeket, károsodást és instabilitást. A további vizsgálatok azt is feltárták, hogy a dohányzás a leukémiával összefüggésbe hozott kromoszómaterületeket érinti legérzékenyebben, sőt egy új tanulmány szerint a zsíranyagcsere későbbi zavarát, a koszorúér problémák esélyét, és az elhízási hajlamot is bizonyította. Dohányos anyák gyermekeinél gyakoribb az alsó és felső légúti megbetegedés, az allergia, az asztma, a középfül-gyulladás és csökken a koncentráló-képesség, nehezebben tanulnak és nehézségük van auditoros percepcióban, a hangi információ feldolgozással problémájuk van. Gyengébbek a tanulási készségeik és félszer gyakrabban lesznek retardáltak. A szervezetükbe kerülő nikotin hatására az artériáik összehúzódnak, gátolt a véráramlás és így már gyerekkorban szív- és érrendszeri elváltozások alakulnak ki náluk. A nikotin és a cigaretta egyéb égéstermékei kis születési súlyt, méhen belüli sorvadást, lepény rendellenességeket, illetve magzati halált okozhatnak. Léteznek tanulmányok, amelyek az ajak- és szájpadhasadék gyakoribbá válását is határozottan állítják a dohányzó terhesek esetében.
szoptatás alatti dohányzás hatására kevesebb prolaktin (tejelválasztást segítő anyag) termelődik az anya szervezetében. Így a dohányzó nőknek kevesebb és rosszabb minőségű tejük van. Az amúgy is kisebb súllyal világra jött csecsemők pedig a kevesebb és rosszabb minőségű táplálékkal kevesebb esélyt kapnak, hogy utolérjék fejlettebb társaikat, ha egyáltalán akarnak szopizni.
A
szoptatás alatti dohányzás hatására kevesebb prolaktin (tejelválasztást segítő anyag) termelődik az anya szervezetében. Így a dohányzó nőknek kevesebb és rosszabb minőségű tejük van. Az amúgy is kisebb súllyal világra jött csecsemők pedig a kevesebb és rosszabb minőségű táplálékkal kevesebb esélyt kapnak, hogy utolérjék fejlettebb társaikat, ha egyáltalán akarnak szopizni.
A nikotin és a cigaretta egyéb égéstermékei kis születési súlyt, méhen belüli sorvadást, lepény rendellenességeket, illetve emelkedett perinatális mortalitást okozhatnak.
9. Nincs elég bajod? Egy tanulmány szerint az impotensek 40%-a dohányos volt, ami a teljes férfinépesség 28%-a. Ám nyilvánvaló, hogy ilyen tekintetben hátrányosan hat a nőkre is! Kimutatható hatással van a vér ösztrogén (fontos női nemi hormon) szintjére is, mely csontritkulást, korai menopauzát, fokozott foltos vérzést, és fokozott kockázatot jelent a méhrákra és látványosan rácosít!
10. Szabadság-e a függőség? A dohány kábítószernek minősül, mivel: irányítja a felhasználó viselkedést és kényszerítő a használata. Az éberség hamis érzetét kelti, ami megerősíti a felhasználási kényszert és növekvő adagokat igényel. Komolyan kell venni a függőség veszélyét! Sokan gondolják úgy, hogy akkor teszik le a cigarettát amikor akarják, ám rászokni könnyű, leszokni viszont nehéz az un. elvonási tünetek miatt. A nikotin nem is olyan gyenge kábítószer, függőséget okozó hatása a kokainéhoz mérhető. A sikeres leszokás gyakran elhízással is járhat, ezért az ettől való félelem és a kényszeresség miatt, többnyire visszaesnek a leszokást megkísérlők!
11. A dohányzás, súlyos bűn! Vétkezés ugyanis a 5. – A NE ÖLJ – parancsa ellen, hiszen (lényegében) "programozott öngyilkosság"!12. Erre pénzt költeni? (Sokan meg nélkülöznek!) A dohányzás drága! Napi egy dobozzal számolva már önmagában is tekintélyes összeg évente, de ha hozzá vesszük a járulékos kiadásokat, mint például, hogy a dohányzó nők több gyógyszert fogyasztanak, többet költenek kozmetikumokra és fogászati kezelésre, mint a nemdohányzók, abszolút ésszerűtlen pénzkidobás az egész!
A szerkesztésben tbk. felhasználtam a http://www.wellness.abbcenter.com/?id=108764&cim=1# egyes kimunkált megállapításait is! Képek az internetről! Köszönet érte!
