Egy ultra-ordodox rabbi megtérése 2
Jean-Marie Elie Setbon, Párizsban született 1964-ben. Apja észak-afrikai szefárd zsidó, anyja romániai askenázi családból származott. Otthon csak érintőlegesen találkozott a zsidó hagyományokkal, ugyanakkor már 7 évesen érezte Jézus különös vonzását. Ez zavart okozott "én képe" kialakításában és egyszerre érdeklődött a cionizmus és a kereszténység igazságai iránt.
15 évesen, saját elmondása szerint "akaratlanul" részt vett egy Szentmisén a Sacré Cœur de Montmartre-i Bazilikában. 
Ez az esemény szinte elbűvölte. Titokban vásárolt magának egy feszületet és egy újszövetségi Szentírást. Tekintve, hogy nem mindig volt alkalma olvasni, Szent János evangéliumát kívülről megtanulta, és fokozatosan felismerte a keresztény élet alap-lényegét. Közel három évig rendszeresen járt Szentmisére.
17 évesen belépett egy gyóntatószékbe és feltárta az ott lévő atyának, hogy ő zsidó és szeretné teljesen átalakítani az életét. A gyóntatót ez annyira meglepte, hogy dadogni kezdett és csak ennyit mondott: "Mi? Miii?? Ne mozduljon, mindjárt jövök!" – de nem tért vissza!
Ettől Elie megijedt és úgy vélte, hogy bizonyára mindjárt többen is jönnek, hogy elítéljék őt, ezért kifutott a templomból. Ez a sajnálatos esemény arra késztette Elie Setbont, hogy megvizsgálja a saját vallásának igazságait is.
18 évesen, a cionizmus tanulmányozására Izraelbe utazott és belépett a hadseregbe, de itt hamarosan kiábrándult, és igyekezett távol tartani magát a modern izraeli fiatalok életétől. Ebből egyenesen következett, hogy az ultra-ortodox Yeshiva Bnei Brak nevű tekintélyes rabbinikus elithez csatlakozott, az un. "litvánokhoz". Ez sem jelentett neki lelki megnyugvást, boldogtalan maradt, mígnem 26 évesen visszatért Franciaországba. Mint haszid zsidó rabbi, megnősült és hét gyermeke született.
(folyt. köv.!)
