A Szeplőtelen Fogantatás dogmáját IX. Piusz pápa hirdette ki 1854-ben.
A Szeplőtelen Fogantatás ünnepe, a keleti egyházban: Anna foganása. (A Jakab-féle protoevangélium szerint angyal adta hírül a szülőknek a rendkívüli, csodálatos fogantatást.) Első írásos emléke szerint keleten a 8. században december 9-én ülték, a 9. századtól minden liturgikus könyvben szerepelt. A Nyugati Egyházban, lényegében a 9. században tűnt fel.
Magyarországon III. Béla király (uralk.: 1172-1196) honosította meg. A 13-14. században főleg ferences hatásra egész Európa átvette az ünnepet. A pápai udvarban XXII. János (u.: 1316-1334) idején kezdték ünnepelni. IV. Sixtus pápa 1476-ban fölvette a Római Kalendáriumba és az Úrnapja búcsúit, valamint officiumot csatolt hozzá. XII. Ince pápa 1693-ban oktávát adott az ünnepnek, mely XI. Kelemen pápa (u.: 1700-1721) rendelete szerint 1708-tól parancsolt ünnep.
Üdvtörténeti jelentősége miatt a szent hagyomány alapján IX. Pius pápa 1854. decem-ber 8-án az Ineffa-bilis Deus bullá-ban, ex cathedra döntéssel dogma-ként hirdette ki, hogy "A Boldogsá-gos Szűz Mária fogantatásának első pillanatában, a mindenható Isten egyedülálló kegyelméből és különleges kegyéből, az emberi nem Üdvözítőjének, Jézus Krisztusnak érdemeire való tekintettel, az áteredő bűnnek minden szennyétől eleve megőrizve mentes volt." – Vagyis, Mária különleges módon részesült a krisztusi megváltásban, s számára Isten elővételezte a kegyelmi állapotot, hogy mentes legyen az áteredő bűntől. A szeplőtelen fogantatás kifejezés hallatára még katolikus hívők is sokszor Jézus szűzi fogantatására gondolnak, de itt Mária kegyelmi kiváltságáról van szó.
Magyarországon 1947. november 8-án a bontakozó 'népidemokrácia' nevében törölték a munkaszüneti napok közül! A Római Katolikus Egyházban főünnep, de nem parancsolt ünnep!