185. Az elmélkedésre való leggyengédebb sugallat és hívás vagy a kegyelmi segítség a le nem süllyedéshez, mind-mind a Kereszt vérével van megfestve!
186. Urunk, Folignói Szent Angélának és mindannyiunknak ezt mondta: „Nem megmosolyogni való az, hogy mennyire szeretlek téged!” A Szent ezt válaszolta: „Én épp az ellenkezője vagyok Jézusom. Szeretetem csak szánalmas tréfa és puszta tettetés!” (És mi, hálatelt szívvel odaadón szeretjük-e Istenünket?)↓
187. Folytattam vádaskodásomat magam ellen – írja Szent Angéla –, Jézus türelemmel végighallgatta majd így szólt: „Leányom! Mindazért amit arcod természetellenes színekkel való festésével, hajad természetellenes csavarásával elkövettél az emberek előtt, a te Istentelen, hiú dicsőségvágyadért én bűnhődtem meg! A kencékért és cicomákért, melyek fejedet meggyalázták, az Én fejem szenvedett meg, a szakálltépés, köpdösés és töviskoronázás által!↓
188. Te arra használtad a szemedet, hogy kihívóan tekintgess nézvén azt, ami fertőzi gondolataidat. Az enyém könnyben úszott, míg el nem vakította a fejemből ömlő vér.↓
189. Fülednek gonosztetteiért, mellyel haszontalant és rosszat hallgattál, nekem a hamis vádakat, átkokat, gyalázkodásokat, gúnyt, röhögést, a gonosz bírák ítéletét és Édesanyám zokogását kellett hallgatnom!↓
190. Te ismerted a torkosság és italozás élvezetét. Az Én szám kiszáradt az éhségtől, a szomjúságtól és a böjttől, epével és ecettel kínálták!↓
191. Te élvezted a drága illatszerek gyönyöreit, Én bűzös leheletek és köpések szagától szenvedtem!↓
192. Te aki vétkeztél a fölösleges beszéddel, gúnyolódásaid, rágalmaid és káromkodásaid által, sőt hazudtál az esküszegésig, én szótlanul álltam bíráim és a hamis tanúk előtt!↓
193. Lábaid vétkeiért, a haszontalan táncokért, ledér járásodért, az Én lábamat, melyeket csak a kereszthez erősíthettek volna, ehelyett átfúrták és kötelekkel húzatva, odaszögezték! Drága lábbelieidért, az Én lábamat alvadt vér borította!↓
194. Szíved vétkeiért, a Szívemet lándzsa döfte át! Egész tested vétkeiért, az Én testemet véresre korbácsolva feszítették az áldott Keresztre!↓
195. Nyakad gőgtől és bujaságtól hajlongott, az enyémet sebszaggató ostorcsapások érték! Vállad kihívó vétkeiért, az Én vállam hordozta a nehéz keresztet!↓
196. Önmutogató hiú öltözködésed megváltására, nekem kellett ruhátlanul állnom mindenki előtt! – Így beszélt Krisztus, majd hozzáfűzte: Nem találhatsz az emberi lelkekben egyetlen olyan vétket, hiányosságot vagy betegséget, melyekért külön-külön meg ne szenvedtem volna, és ne ajánlanék hozzá orvosságot!”
197. Kezeid és ölelkező karod vétkeiért – jól tudod –, két kezemet húzva-feszítve kereszthez szögezték! (Folignói Szent Angéla: Víziók és tanítások könyve 34. fejezete nyomán)