Bevezetés 6
De Mária Országa meghallotta-e Királynője esdeklő szavát: „Engedjetek ki, Istent szomjazó népem közé!”? Magyarországon ez a remekmű 1939-ben és 1944-ben, a Szalézi Művek kiadásában jelent meg, majd „szamizdatként” 1984-ben (!), e könyv szerkesztőjének vakmerőségéből adatott ki. Ezt a kihagyásokkal átmontírozott változatot egy érdi plébánia többször utánnyomta a 90-es években.
De valójában mit is írt ez a mostohán kezelt Mária-apostol, akinek útmutatásai máig is az életszentség és az újraevangelizálás biztos receptjei?! Egyesek, sajnos túl „barokkosnak”, régiesnek, vagy épp az ökumené akadályának vélik. Mások, az „önérzetesek” túlzásnak érzik a „szeretet-rabszolgaság” fejtegetését (bár a kifejezés mai fülnek valóban idegen), holott ráérezhetnének, hogy valójában a Jézusnak és Máriának való TELJES átadottságot jelöli! Gondoljunk az ellentéteire; a pénz, a mértéktelen harácsolás, a szenvedélyek, vagy a hatalmi gőg által „láncravert” rabszolgákra! De sajnos épp azok érzékenykednek és állnak ellen az Istenanya iránti LELKI átadottságnak, akik – ha észre sem veszik is –, de TELJES odaadással „csekkbefizető rabszolgává” szegődnek, a Mammon új világrendjében!
De mit is taníthat szentünk a mai szekularizált embernek, aki már arról is megfeledkezik, hogy bűn nélkül is létezhet élet?!
Francois Marie Léthel OCD, a Szent Teréz Egyetem tanára és a Pápai Teológiai Akadémia tagja, a „Rózsafüzér, a szentek imádsága” c. cikkében azt írja, hogy Grignon Szent Lajos műveiben az életszentség igazi és gyakorlati pedagógiájáról van szó, melyet a Szentatya a Rosarium Virginis Mariae c. levelében, miként az Oltáriszentségről írt legutóbbi enciklikájában is, nagyon konkrét lelki irányelvként állít Isten népe elé: Krisztus arcát szemlélni Máriával. Ebben Montforti Grignon Szent Lajosnak nyilvánvalóan döntő szerepe van.
Először fordul elő, hogy egy pápai levélben úgy említik Őt, mint a számtalan szent között is a legkiválóbb tanúságtevőt, akik a „rózsafüzérben megtalálták az életszentségre vezető utat”, és mint egy, a rózsafüzérről írt jelentős mű szerzőjét (címe: Szentolvasó).
Montforti Grignon Szent Lajos a Domonkos Harmadrend tagja és a rózsafüzér buzgó apostola volt; a keresztrefeszített Jézus és a Rózsafüzér voltak apostolságának jellegzetességei.
A Pápa 1996. szeptember 19-én, amikor a szent sírjához Saint Laurent sur Sèvre-be zarándokolt, így fogalmazott: „Sokat köszönhetek ennek a szentnek és a tökéletes Mária-tiszteletről írt értekezésének”. (Ez a hatás látható a pápa címerén is, mely szimbolikusan ábrázolja Jézust, az ember Megváltóját és mellette Máriát, utalva János evangéliumára).
(folyt. köv.)