HTML

A Hajnal Szép Sugara

Szeretettel köszöntöm a kedves Olvasót, dicsértessék a Jézus Krisztus! Begyik Tibor vagyok, családapa, kegytárgy-restaurátor. Blogommal - "A Hajnal Szép Sugarával" -, a hívek- és a jószándékú istenkeresők számára szeretnék rámutatni, a katolicizmus egyedülálló eredetiségére, az Egyház-, a pápaság iránti hűségre és az ezzel szorosan egybefonódó Mária-tiszteletre. Fontos megjegyeznem, hogy a Szentíráson, az Egyház és a szentek tanításán túl, számomra a Mária-jelenések és általánosságban az "üzenetek" körében elsősorban az egyházilag kivizsgált, tehát befejeződött magánkinyilatkoztatások a követendők és a mérvadóak. A főcímben megjelenő "Hajnal Szép Sugara" kifejezéssel a Szent Szűz nevezte meg magát a Szeretetláng üzenetében (Lelki Napló II/100; Szent István Társ. 2010. Nihil obstat, Imprimatur: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Nr. 494-4/2009). Blogom indíttatása nem csupán a saját, vagy a meggyőződésemet tükröző írások közzététele, hanem a figyelem felkeltése más, hitelesnek tartható forrásra és "linkre", mintegy élve az evangelizáció újabbkori eszközeivel, az internet adta lehetőségekkel! Abban a meggyőződésben teszem ezt, hogy ezzel részt vállalok az általános apostoli munkában (ld. 1Pét 2,9), a lélekmentésben, melynek felelősségét a Szent Keresztségben ruházta mindannyiunkra a Szentlélek. Részemről e 'misszió', az evangéliumi felhívás teljesítése: ,,Hirdesd az Igét! Állj elő vele akár alkalmas, akár alkalmatlan! Ints, kérj, buzdíts nagy türelemmel és hozzáértéssel!” (2Tim 4,2) Felelősek vagyunk ugyanis egymás lelki üdvéért! ----------------------------------------------------- LINK AJÁNLÓ: ---------------------------- http://breviar.sk/hu http://katolikus.hu/igenaptar/ http://katolikusvalasz.blogspot.hu/ http://capitulumlaicorum.blogspot.hu/ http://petersziklaja.ml/ ------------- http://www.hagiosz.net/ ----------- http://www.wikiwand.com/hu/Port%C3%A1l:Katolicizmus ----------------------------------- http://www.eucharisztikuskongresszus.hu/ http://www.karizmatikus.hu/ --------------- http://www.katolikus-honlap.hu------------ http://hu.wikipedia.org/wiki/Portál:Szűz_Mária ---------------------------------------- http://www.depositum.hu/ https://www.parkatt.hu/index.php?id=185 http://www.prohungariasacra.blogspot.hu/ http://elhallgatott.lapok.hu/ -------------- www.ppek.hu ---------------------------------- http://www.magyarkurir.hu/ http://www.oecumene.radiovaticana.org/ung/index.asp ------------------------- http://www.plebania.net/ http://uj.katolikus.hu/ http://www.liturgia.hu/ http://juventutem.hu/ http://katolikusradio.hu http://www.keesz.hu http://www.adorans.hu/node/2048 http://magzat.5mp.eu/web.php?a=magzat http://www.pazmaneum.com http://www.szentkoronalovagrend.hu http://www.szentsegimadas.hu/ http://www.szeretetlang.hu http://mariaut.hu// ----------------- http://engesztelok.hu ---------------------- https://hu.wikipedia.org/wiki/Port%C3%A1l:Sz%C5%B1z_M%C3%A1ria http://kattanok.weebly.com/ -------- http://www.kalazanci.ro/ima_07.html ---- http://prochristo.blogspot.hu/ -------- https://akv0.wordpress.com/---------------- OLVASÓIM FIGYELMÉBE AJÁNLOM! --------- A felületen 200 poszt görgethető vissza. A kétszázadik alján látható "Következő oldal" nyitja meg az újabb 200 posztot (bár ez esetben a jobboldali felsorolás nem változik)!

Korábbi bejegyzések

Korábbi bejegyzések

Friss topikok

 Erzsébet asszony élete és halála 1
 
      Ha megkíséreljük a tényszerű történetiséget felvázolni, nem hagyhatjuk el, sem a Remete-Kertvárosi Szentlélek templomban lévő családi sírhely történetét, sem pedig kiváltságoltunk halála előtti körülményeit leírni!
     Erzsébet asszony férje – Károly bácsi – 1946 áprilisában a Róbert Károly úti Kórházban hunyt el, de (valószínűleg a háború utáni állapotok miatt) csak júliusban temettette el a kórház, a Rákoskeresztúri Köztemetőben (a család minden előzetes értesítése nélkül)!
     1959-60 felé a család egy régi pap barátja – Tamás József (volt kalocsai líceumigazgató) –, nyugdíjasként Ady-ligeten lakott. A misézésen kívül besegített a Szentlélek templom könyvelésébe is. Egy alkalommal feltűnt neki, hogy néhai barátja Kindelmann Károly milyen hatalmas összeggel támogatta a templom építését, és mégsincs kriptája. Felhívta erre Kenéz Rudolf esperes-plébános figyelmét, aki maradéktalanul intézkedett. Ismerte Erzsébetet, aki a bal oldali első sor első helyén ült rendszeresen, így tehát egy dupla koporsós sírhelyet aszerint jelölt ki, hogy az közvetlenül a padozat alatti részre essen. El is készíttette a márványtáblát a Kindelmann házaspár nevére, (tehát Erzsébet nevére is!). Az újratemetésre azonban még várni kellett, mert a Kádár kormány akkori rendeletei szerint, még nehezen engedélyezték a templomi temetkezéseket! (Megjegyzésként: eredendően azért nem volt kriptájuk, mert amikor a templom épült és kiemelkedő anyagi támogatásuk okán ezt az egyházközség hálából felajánlotta, a családfő azzal elutasította szerényen, hogy ő nem akarja tudni, hol lesz a sírja!)
    Néhai Kindelmann Károlyt tehát (végül 1961 körül?) exumálták (a pontos dátum nem ismeretes!). Ezen, egyedül felesége volt jelen. 
    Erzsébet asszonnyal e sorok írója többször meglátogatta az altemplomi sírt. (Az eredeti duplaszéles fedlapot később a templom kicserélte kisebbre és maga a sírhely is kissé jobb felé lett eltolva!)
    Mint már említettem, amikor Erzsébet 1984-ben betegeskedni kezdett, fokozatosan „leépített” mindenkit maga körül. Úgy nézett ki a dolog, mint akinek valami sértődöttség folytán „végleg elege lett mindenkiből”. Ez az általános "visszavonulás" – mint később kiderült –, nem annyira neki, mint az akkori lelkivezetőjének tudható be, aki igyekezett mindenkit kizárni Erzsébet addigi környezetéből, akivel a dolgait megbeszélhette volna. Sajnálatosan – többé-kevésbé – erre a sorsra jutott e sorok írója is, aki rákérdezve ennek okára, Erzsébet asszony azt felelte: „Én Fiacskám nem azt mondtam, hogy a Szűzanya visszavonta megbízatását, hanem azt, hogy mellettem most nincs semmi feladatod, tehát fölösleges hozzám járnod!” (Ez természetesen igen rosszul esett!) A Szeretetláng kiválasztottja tehát egészen új arcokkal lett körbevéve, akik szeretettel gondozták, de nemigen beszélgethettek vele, és égi megbízatásában már nem lehettek segítő munkatársai!
   1984. novemberében a Szeretetláng kiválasztottjának állapota annyira súlyosbodott, hogy kórházba kellett vitetni. Elsősorban a Széher útiba szerették volna (hisz' ott dolgozott valamikor), de végül a Tétényi úti Kórházba került, ahol bélrákot diagnosztizáltak. Egyik gondozója (aki később a lakásába fogadta gondozásra), + Hámori Alfonzné – Ángyi néni – rendszeresen látogatta a kórházban is, és bár (többedmagával) hónapok óta gondozta Erzsébetet Pesthidegkúton, csak ezen a helyen tudott végül hosszabban beszélgetni vele. Elmondása szerint ez, maradandó lelki élmény volt a számára. 
Karácsonykor Erzsébetet legfiatalabb fia (+ 2012) hazavitte a kórházból, de újév után pesthidegkúti otthonába vitte vissza. A kármelita harmadrend nőtagjai – beosztva maguk között a hétköznapokat –, egy darabig ott gondozták. 
    Erre az időkre vonatkozóan Ángyi néni emlékeit, elbeszélése és naplója nyomán így foglalhatjuk össze: – A szerda Ilonkáé, a szombat a Katié volt. Hét végén a család, de leginkább a Borika látta el őt, aki ilyenkor ott lakott Erzsébetnél. 
Többször mentünk János atyával együtt. Ők (a férfiak) fát fűrészeltek, aprítottak, férjem pedig rendet rakott a pincétől a padlásig. /.../ Ezekre oly részletességgel emlékszem, mintha filmként peregne előttem. Egy-egy ottlétünk mindig énekléssel kezdődött, amit férjem – Erzsébet nagy örömére – zongorán kísért. Ő is velünk énekelte kedvenc énekeit, és szinte valamennyi alkalommal kérte a 'Templom csendes mélyén'-t és más szép Mária-éneket.
Búcsúzáskor, minden alkalommal áldását kértük, és mi is viszont megáldottuk Őt homlokán egy 'kiskereszttel'. Csodálatosan mély lelki kapcsolat alakult ki közöttünk e rövid idő alatt. Többször mondta, hogy boldogság számára, ha lelki élményekről beszélgetünk és megemlítette, hogy az Úr jóságának, hatalmának és végtelen szeretetének tudja be azt a gondoskodást, amelyben része van. Számunkra már ez a gondolat is erősítette hitünket és bizalmunkat. Ezen beszélgetések hatását nem lehet elfeledni!
    Január utolsó hetében Erzsébet már nagyon gyenge volt, sűrűsödtek és erősödtek a fájdalmai. Mindezt csodálatosan tűrte és volt, hogy csak utólag árulta el, mennyire szenvedett ottlétünk alatt is.
   Így telt el a január, miközben készültünk február 2-ra, a Szeretetláng ünnepére, melyet mi – a (3. rendi) kármel-csoport tagjai –, Erzsébettel együtt kívántuk megünnepelni egy másik atya (K.I.) kezdeményezésére. Erikával, Ilonkával nagytakarítást rendeztünk: ablaktisztítás, függönyök, kézimunkák mosása, vasalása, valamint a virágok és gyertyák előkészítése stb. munkálataival. Közben szüntelenül könyörögtünk a drága Szent Szűzhöz Erzsébetért, mert a megelőző napokban annyira elerőtlenedett, hogy szinte már hangja sem volt. Nagyon szenvedett. (A következőkben, folytatom Ángyi néni visszaemlékezéseit!) – Begyik Tibor – (Minden idézet vagy közlés, csak a szerkesztő és a forrás megemlítésével!) 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://szeretetlang.blog.hu/api/trackback/id/tr283370043

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.