252. A házasság olyan építmény, mely nem nélkülözheti a komoly lelki alapokat! A kérdéssel: „elfogadjátok-e?” az Egyház emlékezteti az új házasokat arra, hogy Isten teremtő hatalma előtt állnak. Arra hivatalosak, hogy szülővé váljanak, azaz együttműködjenek a Teremtővel az életadásban. (vö LCS 14.o.)
253. A katolikus, szentségi házasság kegyelmi forrás és párhuzamban áll Krisztusnak az Egyháza iránti szeretetével (Ef 5,32).
254. A házasság a beleegyezés kölcsönös, szabad kinyilvánítása által 'jön létre'. Ha a beleegyezés hiányzik, a házasság nem valósul meg! (vö ÚK 1625)
255. „Úgy az egyes személy, miként az egész emberi társadalom jóléte szorosan összefügg a házastársi és családi közösség(ek) kedvező állapotával”. (vö GS 47)
256. A 6. parancsot megtartónak, az 5. se jelent gondot!
257. A liberális felfogás szerint a házassághoz elég a nemi együttélés s adott esetben bármelyik fél ilyen irányú kijelentése. A törvényes és törvénytelen gyermek életi hátrányát a liberálisok nem ismerik. Számukra a vérfertőzésnek, homoszexualitásnak nincs törvényszerű büntetése és a magzatölés is egyszerű orvosi indikáció. A váláshoz elég, ha az egyik fél megjelenik a hivatalnál és kitölt egy kérdőívet. Ám épp az ilyenek csodálkoznak a legjobban, hogy boldogtalanok! (Sch.H. Nyomán)
258. A latin hagyomány szerint, maguk a jegyesek mint Krisztus kegyelmének közvetítői szolgáltatják ki egymásnak a házasság szentségét, amikor az Egyház színe előtt kinyilvánítják házassági szándékukat. (ÚK 1623) 
