223. A család személyek együttese, a legkisebb társadalmi sejt, s mint ilyen a társadalom élete számára alapvető intézmény. A család jogai, nem egyszerűen a tagok jogainak összessége. A család a szülők és a gyermekek együttese; olykor nemzedékek közössége. Ezért alanyisága, mely Isten terveire alapszik, saját és különleges jogokat igényel! A szülők a gyermekeket bizonyos értelemben a nemzet számára is hozzák a világra, mert tagjai és részesei történelmi és kulturális örökségének. A család mivolta kezdetétől fogva bizonyos mértékben annak a Nemzetnek az identitására épül, melyhez tartozik. (vö LCS 47. o)
224. A zsinat új értelmezést adott a szexualitásnak és a házasságnak. A házasságot már nem elsősorban a szaporodás eszközének tekintik, hanem a teremtő által megalapozott "bensőséges élet- és szeretetközösségnek". A házasság aktusai saját értéküknél fogva a szeretet kifejeződései, elősegítve a házastársi hűséget.
225. Amikor a házasok egy testté válnak, egyesülésüknek igazságban és szeretetben kell történnie, így nyilvánítva ki istenképiségük érettségét. A család közösségi természete a gyermekekben teljesedik ki. „Elfogadjátok-e a gyermekeket, kikkel Isten megajándékozza házasságotokat, és keresztény módon akarjátok-e nevelni őket?” – kérdi az eskető pap. A jegyesek válasza megfelel az őket egyesítő szeretet benső igazságának. Egységük ahelyett, hogy bezárulna, kitárja őket egy új életre, egy új személyiségre, aki nem csupán „hús a húsukból és csont a csontjukból” (vö Ter 2,23), hanem Isten képmása, azaz emberi személy. (vö LCS 14.o) 
