364. Aki Isten kegyelmében hal meg (tehát élt a Bűnbocsánat Szentségével), de földi bűneit még nem törlesztette le (nem tette jóvá áldozattal, vezekléssel), nem juthat azonnal a mennybe, meg kell tisztulnia. Szent János írja a Mennyről: „Nem lép be oda semmi tisztátalan.” (Jel 21,27) A tisztulás helyét tisztítótűznek vagy purgatóriumnak nevezünk, ahol a szenvedő lelkek keservesen bánják bűneiket és égnek a vágytól Isten után. Tisztulásuk, rendkívül súlyos szenvedéssel jár. Legnagyobb szenvedésük az, hogy Istent nem láthatják, legnagyobb vigaszuk pedig a remény. A tisztítótűzben szenvedő lelkek önmaguk semmit sem tehetnek szenvedésük enyhítéséért, tartózkodásuk megrövidítéséért. De Krisztus, a Szűzanya, a szentek és az értük imádkozó, szentmisét felajánló földi Egyház tagjai enyhíthetnek szenvedéseiken, sőt jelentősen megrövidíthetik a tisztítótűzben maradásuk idejét! A tisztítótűz az Utolsó Ítéletig tart. Az Utolsó Ítélet után csak mennyország és pokol lesz.
365. Isten senkit nem rendel eleve arra, hogy a pokolba jusson; ehhez az ember részéről az Istentől való szándékos elfordulás (halálos bűn) és a mindvégig való megátalkodottság kell! (vö ÚK 1037)
366. Véletlenségből nem lehet sem üdvözülni, sem elkárhozni! Az embernek tudatosan kell munkálkodnia örök sorsát illetően, bízva Isten irgalmasságában!
367. A halottak föltámadása a keresztény hitnek kezdeteitől fogva lényeges eleme: „Ha nincs föltámadás, akkor Krisztus sem támadt föl. Ha pedig Krisztus nem támadt föl, hiábavaló a mi igehirdetésünk és hiábavaló a ti hitetek /.../. Ám Krisztus föltámadt a halálból, mint a holtak zsengéje” (1Kor 15,12-15,20). (vö ÚK 991)
368. Az a „mód, ahogy a föltámadás majd megtörténik”, fölülmúl minden képzeletet, értelmet, és csak a hitben közelíthető meg. De az Eucharisztiában való részesedésünk már előízét nyújtja testünk Krisztus által történő színeváltozásának. (vö ÚK 1000)
369. Ha igaz, hogy Krisztus „az utolsó napon” föl fog minket támasztani, az is igaz, hogy Krisztussal együtt bizonyos értelemben már föltámadtunk. A keresztény élet a Szentlélek révén, már a földön részesedés Krisztus halálában és föltámadásában. Ám a Krisztussal való feltámadásunkhoz, előbb meg kell halni Vele! (vö ÚK 1002-1005)
370. A földi haláltól ne félj, mert eddig még mindenki túl élte! De rettegj a második haláltól, mely az örök élet elvesztése!
371. A Biblia testünk feltámadását említi és a 'test' szón 'igaz önmagunkat' érti, mely valamiképpen hordozza történetiségünket, tehát az emberekhez, az időhöz és a térhez való kapcsolatunkat is. (vö Előd: Kat. Dogm, 687)
372. A kétkedők mondhatják; „szerte poraikból hogyan állnak össze a népek?” De feledik, hogy Istennek, aki személyesen képes egyidejűleg jelen lenni milliónyi oltáron a kenyér és bor színében, ez sem lehetetlen!
373. Akik halhatatlanok akarnak lenni, azoknak jámboran és igazul kell élniük! (Arisztotelész)
374. Az Utolsó ítélet Krisztus dicsőséges visszatértekor fog történni. Egyedül az Atya ismeri a napot és az órát. Akkor fogja kimondani Fia, Jézus Krisztus által végső szavát az egész történelemről. Meg fogjuk ismerni a teremtés teljes művének, valamint az üdvösség egész rendjének végső értelmét, megértjük a csodálatos utakat, amelyek által az isteni Gondviselés, elvezetett minden dolgot végső céljához. Az utolsó ítélet meg fogja mutatni, hogy Isten igazságossága győz minden igazságtalanság fölött, amit teremtményei elkövettek és hogy az Ő szeretete erősebb, mint a halál. (ÚK 1024) 
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://szeretetlang.blog.hu/api/trackback/id/tr785475163
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.