Miért veszélyes ez az áramlat?
A személyfogalom kitágítása a több évezredes emberi társadalom és kultúra alapkategóriáit bontja le, éppúgy, mint a házasság és a nemek fogalmának újradefiniálása. Wesley J. Smith neves jogász és bioetikus szerint ha a személyfogalom kiterjesztésénél lebontjuk az emberi faj határát, előbb-utóbb nemcsak a főemlősöknek fogunk jogokat adni (akik egyébként sem saját jogaikat felfogni, sem másokét tiszteletben tartani nem képesek), hanem minden élőlénynek. S valóban: Ecuadorban és Bolíviában évek óta törvény védi a fák „jogait”; Új-Zélandon pedig 2012-ben személyhez fűződő jogokkal ruháztak fel egy folyót.
Újfajta egyenlőség születik, amelyben ember, állat, növény és folyó egyenértékű – ám valójában nem a többi élőlény emelkedik az ember méltóságára, hanem az ember süllyed az állatvilág szintjére. Ugyanakkor – mutat rá Smith – a tervezett Yale-konferencia hátterében álló emberellenes áramlat, „ha nem leszünk óvatosak, olyan biztosan fogja lerombolni a nyugati civilizáció gerincét, az egyetemes emberi egyenlőséget, mint ahogy a Vezúv elpusztította Pompejit.”
Kinek az érdeke?
Wesley J. Smith szerint az állatjogvédők, a bioetika mai hangadói és a transzhumanizmus hívei egyaránt érdekeltek abban, hogy megdöntsék az emberi élet különleges értékéről vallott társadalmi meggyőződést.
Az állatjogvédők busás hasznot húzhatnak abból, hogy erkölcsi egyenlőséget igyekeznek teremteni ember és állat között. A New York Times idézi Steven M. Wise állatjogvédő ügyvédet, aki 2013-ra perek sorozatát helyezte kilátásba, melyekben „a legmodernebb tudomány segítségével fogják meggyőzni a bírákat, hogy az olyan állatoknak, mint a bálnák vagy a csimpánzok, személyi jogállást és jogokat kell biztosítani.” Wise is megjegyzi, hogy egyetlen jogi precedens perek áradatát indítaná meg – először azért, hogy egyre több állatfaj kapjon jogi személyiséget, majd azért, hogy ezen „állati személyek” kellő jogalappal perelhessék tulajdonosaikat alapvető jogaik sérelméért. (Azok a nagymúltú államok munkálkodnak ezen, akik a 19. században még állati jogokat sem adtak a fekete rabszolgáknak! /blogszerk/)
A transzhumanizmus hívei azért érdekeltek az ember kiváltságos helyzetének megszüntetésében, mert céljuk az emberi faj technológiai eszközökkel történő „nemesítése”, és szabadabban manipulálhatják az ember biológiáját, ha egy állatfajjá teszik a sok közül. A bioetika mai hangadói pedig azért iktatnák ki az emberi fajhoz tartozás erkölcsi vonzatait, hogy egyes embercsoportokat anyagi haszonért természeti erőforrásként aknázhassanak ki, másoktól pedig akadálytalanabbul szabadulhassanak meg.
Nagy erők érdekeltek abban, hogy az embert egy szintre hozzák az állatokkal. Ennek kevésbé feltűnő módja, ha az állatokat kezdik személynek nevezni. Fontos, hogy tudatosítsuk ezt az állatszeretetnek álcázott, mögöttes szándékot. Feladatunk, hogy a teremtett világ védelméért munkálkodjunk, de nem azért, mintha az élőlényeknek ehhez személyi joguk fűződne, hanem mert a Teremtő a mi gondoskodásunkra bízta őket.
Ménesi Krisztina/Magyar Kurír ( Forrás nyomán)