Lépések a személy fogalmának újradefiniálása felé
2013. 08. 22.
Az indiai Környezet- és Erdőügyi Minisztérium az egész országban betiltotta a delfinshow-kat, illetve delfinek és bizonyos cetfélék fogságban tartását, ám nem egyszerűen állatbaráti megfontolásból. Hivatalos indoklásban először jelent meg a „nem emberi személy” fogalma.
A közleményben többek közt ez áll: „A cetfélék általában nagyon intelligensek és érzékenyek; számos, a delfinek viselkedését tanulmányozó kutató megállapította, hogy a többi állathoz képest szokatlanul magas intelligenciájúak, ezért a delfint ’nem emberi személynek’ kell tekinteni, s mint ilyet, sajátos jogok illetik meg, és erkölcsileg elfogadhatatlan, hogy szórakoztatás céljából fogságban tartsák.” (Mondja ezt az az indiai vezetés, amely elnézi a kasztrendszert és megtűri a legalsó kaszt, a páriák személyi és szociális jogoktól való megfosztottságát! /a blogszerk./)
Az embernek Istentől kapott feladata, hogy gondoskodjék a teremtett világról, óvja az állatokat és a növényeket. Itt azonban, mint az indoklásból kiderül, egészen másról van szó. Indiában csendben megtették az első hivatalos lépést a személy fogalmának újradefiniálása felé.
A törekvés nem egészen újkeletű; szinte észrevétlenül, az állatvédelem köntösében jelent meg és került be számos ország jogalkotásába. Az állatjogvédelem abban különbözik az állatvédelemtől, hogy nem azért védi az élőlényeket, mert szépek és értékesek, hanem mert – állítólag – érző, tudattal rendelkező személyek, akiket személyhez fűződő jogok illetnek meg.
Elsőként Nagy-Britanniában (1997), Új-Zélandon (1999) és Spanyolországban (2008) terjesztettek ki három, alapvetően emberi jogot az emberszabású majmokra. Ennek értelmében a főemlősöket megilleti az élethez, a szabadsághoz és a testi épséghez való jog (vagyis tilos kínozni vagy kísérletekhez felhasználni őket). Az indoklás még nem nevezi személynek az emberszabású majmokat, de már jogokkal ruházza fel őket, mégpedig fogantatásuktól kezdve. („Apró” visszásság, hogy Spanyolországban a törvény fogantatásuk pillanatától védi a nagymajmokat az abortusztól és a magzati kísérletezéstől – szemben az emberi embriókkal...)
Az elméleti tudatformálás természetesen előbbre jár, mint a jogalkotás. Csak két példa: az Egyesült Államokban néhány hónapja egy tudományos egyesület ülésén ismertették a Cetfélék Jognyilatkozatát, amely „a minden személyt megillető egyenlő bánásmód” előmozdítása érdekében kimondja, hogy fejlett kognitív képességei miatt minden bálna és a delfin személy, és megilleti az élethez, a szabadsághoz és a testi épséghez való jog. (Nem úgy a Guantanamón őrzött emberekkel! /blogszerk/)
Hasonló szellemben, Személyi lét az emberen túl címmel rendeznek 2013 decemberében a Yale Egyetemen nagyszabású konferenciát. „A rendezvény a nagymajmok, a cetfélék, az elefántok és más állatok személy mivoltát állítja középpontba, és a személyfogalom változását tárja fel neurológiai, viselkedéstudományi, fiozófiai, etikai és jogi szempontok alapján. Különleges figyelmet szentelünk a nem emberi állat (sic) személyi mivoltának, (...) valamint az állatok érdekvédelmének módjait, jogi precedensek teremtése és a köztudat informálása révén” – olvasható a rendezvény honlapján. (Folyt)
Ménesi Krisztina/Magyar Kurír ( Forrás nyomán)