II. FEJEZET
Különleges belső gyakorlatok azok számára, akik tökéletesek akarnak lenni
257. Az imént felsorolt külső áhítatgyakorlatokon kívül, melyeket – ha állapotbeli kötelességünk megengedi –, hanyagságból vagy megvetésből elhanyagolni nem szabad és vannak belső gyakorlatok is, melyek nagyban előmozdítják az életszentséget azokban, akiket a Szentlélek magasabb tökéletességre hív.
Ezen gyakorlatokat négy szóba foglalhatjuk. Végezzük minden cselekedetünket Szűz Mária által, Szűz Máriával, Szűz Máriában és Szűz Máriáért, hogy aztán még tökéletesebben végezhessük őket Jézus által, Jézussal, Jézusban és Jézusért.
1. Mindent Szűz Mária által
258. Cselekedeteinket Szűz Mária által kell végeznünk és mint hűséges, szerető rabszolgáknak mindenben engedelmeskedniük kell Isten Anyjának, vagyis magukat mindenben Isten Szentlelkétől kell vezettetni.
„Akiket Isten szelleme vezet, azok Isten gyermekei.” akiket Szűz Mária szelleme vezet, azok Szűz Mária gyermekei, amint azt kimondottuk.
Nem félreértendő, ha azt mondom, hogy Szűz Mária szelleme Isten szelleme, mert ő sohasem vezettette magát saját szellemétől, hanem mindig Isten szellemétől, amely tökéletesen uralkodott benne.
Ezért mondja Szent Ambrus: „Szűz Mária lelke legyen mindnyájunkban, hogy Istent magasztalja, Szűz Mária szelleme legyen mindegyikünkben, hogy Istenben örvendezzék.”
Boldog az a lélek, akit Szűz Mária szelleme teljesen hatalmába ejtett, mint a szent jezsuita frátert Rodriguezt.
Akit Szűz Mária szelleme vezet, az szelíd és erős, buzgó és bölcs, alázatos és bátor, tiszta és termékeny.
259. Hogy a lelket Szűz Mária szelleme vezesse, ahhoz szükséges, hogy:
a) Mielőtt valamit megkezdünk, mondjunk le önmagunkról, saját belátásunkról, saját akaratunkról, pl. elmélkedés előtt, mielőtt szentmisét hallgatnánk vagy mondanánk, szentáldozás előtt stb., mert saját lelkünk sötétsége, saját akaratunk és cselekedeteink gonoszsága, még ha jónak látszik is, akadályt gördíthetne Szűz Mária szellemének érvényesülése elé.
b) Adjuk át magunkat Szűz Mária szellemének, hogy ő irányítson és vezessen bennünket, amint akarja. Bízzuk magunkat rá, és olyanok leszünk szűzi kezében, mint a szerszám a kézművesében vagy mint a lant egy jó muzsikusnál. Mint a tengerbe vetett kőnek, úgy kell a léleknek Szűz Máriában elmerülnie és elvesznie. Ezt egészen egyszerűen és egyetlen pillanat alatt megtehetjük; a léleknek egyetlen felemelkedésével vagy akarati elhatározásával vagy szóval, pl. „Lemondok magamról és átadom magamat Neked, édes jó Anyám.” Ha ilyen egyesülésnél nem is tapasztalunk érezhető édességet, mégis igazi és valóságos egyesülés az. Hasonlóképpen mintha valaki – amitől Isten őrizzen – ugyanilyen komolyan mondaná: „Átadom magamat az ördögnek”, valóságosan az ördögé lenne, ha nem is érezne magában változást.
c) Cselekvésünk közben és utána újítsuk meg időnként átadásunkat és egyesülésünket. Minél gyakrabban tesszük ezt, annál előbb leszünk szentek, annál gyorsabban érjük el az egyesülést Jézus Krisztussal, mely szükségképpen következik Szűz Máriával való egyesülésünkből, minthogy Szűz Mária lelkülete Jézus lelke.