Szembe ne kerüljetek az Egyházzal!
Cikksorozatommal kapcsolatban felmerülő kérdések, ellenvetések, melyeket már vagy feltettek, vagy feltehetnének akár: (mindenesetre hasonlókat hallottam!)
1) Kérdés: Dr Székely János legalább egy püspök, de ki vagy te szerkesztő, hogy önhatalmúlag ítélkezel, döntesz és „osztod az észt”?
Válaszom: – Nos, ha elhangzik ilyen rákérdezés, azt válaszolom rá, hogy a lelkekért érzett felelősségem az, amely e cikksorozat megírására késztetett, azon kapott a felelősség alapján, melyet a Szentlélek ruházott rám a Keresztségben (miként mindannyiunkra!) és az a felelősségtudat, mellyel Kindelmann Károlyné Erzsébet asszonyon keresztül a Szűzanya felkért a „titkári” megbízatásra! Nem tartom magam tévedhetetlennek és kijelentéseim a saját véleményemet tükrözik – abban hiszemben –, hogy lényegileg egyező az Egyház tanításával! Evangéliumi idézettel is válaszolhatok: "Testvérek, veletek kapcsolatban meg vagyok győződve arról, hogy ti is telve vagytok jósággal, bővében vagytok az ismeretnek és képesek vagytok figyelmeztetni egymást. Itt-ott merészebben írtam nektek, testvérek, hogy emlékeztesselek titeket bizonyos dolgokra. Annak a kegyelemnek erejében tettem ezt, amit Isten adott nekem..." (Róm 15,14-15)
2) Kérdés: De mi lehet a lelkek számára annyira veszélyes a különféle próféciákban, ha valamennyi vallásosságot hirdet?
Válaszom: – A bizonytalanító tényező nem a kezdetek szép szavaiban van, miként a cukrosbácsi jóságát sem a cukorkája finomsága határozza meg, hanem a feltételezhető végső szándék! Mindezt annak tudatában tehetjük, hogy „a sátán is a világosság angyalának tetteti magát” (2Kor 11,14), tehát a jó mögé bújva is tud tevékenykedni, sőt hamis csodákra képes (vö 2Tessz 2,9). Az ilyenfajta félrevezetési mód pedig igen hatékony a „hazugság atyja" (Jn 8,44) részéről. A Szent Ignáci lelkigyakorlatos könyv is így okít: "A rossz angyalnak, aki a világosság angyalának alakját ölti fel, az a szokása, hogy a jámbor lélek ajtaján megy be és a magáén jön ki. Először ugyanis jó és szent dolgokat sugall, ahogy az ennek az igaz léleknek megfelel. Azután igyekszik lassanként a saját célját elérni, oly módon, hogy a lelket a maga rejtett cselszövéseibe és romlott szándékaiba vonja." (LGy 332) A sátán is ad hatalmat híveinek! Amúgy pedig jó tudni, hogyha az ördög nem képes valakit rávenni a rosszra, akkor a jót viteti vele túlzásba!
3) Kérdés: Az ördög miért buzdítaná az embereket imára vagy a szentségekkel való fokozott életre?
Válaszom: – Egyrészt, annak sátáni cinizmusában, hogy íme „énrám hallgatnak és nem a papokra”. Másrészt, a fokozott elvárásokkal (melyek mögött nem áll valódi kegyelmi indíttatás) esetlegesen csömört és kimerülést okozhat az emberben! Harmadsorban – és ez a legveszélyesebb –, a kísértő kiépíthet magának egy olyan 'hitelességet', melynek folyományaként aztán „kevésbé üdvös” ajánlást is bead követőinek (miként fentebb, nem beszélve pl a nagyfigy.hu pápaellenességre való felhívásáról)! Nem feledkezhetünk meg arról a sajnálatos tényről, hogy milyen katolikus az, aki a jézusi áthagyományozás alapján felszentelt papságnak az (Egyháznak) világos késztetésére nem tart bűnbánatot, nem él elvárható kegyelmi életet, és akkor egy ismeretlenségből felmerülő látnok kérésére, kellő körültekintés nélkül buzgón követi a szavát? Egyszóval a fent említett próféciák azáltal, hogy még egymásnak is ellentmondanak, igen nagy bizonytalanságot vagy elfásultságot ültethetnek a szívekbe, sokakat elhidegítenek az Egyháztól (mint említettem), az Evangélium olvasásától (mint említettem), ellenkezést válthatnak ki a hierarchia iránt (mint említettem) és a szektásodás felé sodorhatnak (mint említettem)!
Sajnos, nyomatékosabban kellene rámutatni arra, hogy némely magán-próféciában eleve sok hiba és „teológiai csavar” található és bizony kérdéses, hogy egy (valóban létező) lelkivezető, miért nem hívja fel a látnok figyelmét ezekre (ha már a konzekvenciát nem vonta le)?! (Csak megjegyzem, hogy vannak egyes lelkivezetők, akit sajnálatos felkészületlensége vagy a hiúsága késztet egy-egy üzenet-közvetítő felkarolására! Nagy felelőtlenség!)
4) Kérdés: Szerinted akkor, hogyan fogadjuk a magánkinyilatkoztatásokat, mit kell tennünk és mi szerint kellene mérlegelniük a „látnokoknak”?
Válaszom: – A Szentírás mindenkit óvatosságra int és arra tanít, hogy üdvösségünk érdekében „erősen ellene kell állni az ördög minden csábításának (vö 1Pét 5,8), sőt szembe kell vele szállni és meg kell futamítani” (vö Ef 6,12). A szentírásból világosan kiolvasható, hogy a sátáni erők bármi módon (a hamis próféciák által is!), igyekszenek a lelkeket lépre csalni, s az ember életét, sorsát és történelmét így vagy úgy, befolyásolni. A lelkek rabul ejtését, pontosan oly mértékben és módon érhetik el, amilyen mértékben terjed a hiszékenység és ahogyan azt az emberi aktivitás lehetővé teszi a gonosz lelkeknek! Gondoljunk bele, a becsaphatóságnak fenn áll a veszélye!
Ami pedig a látnok(kok) megítélését illeti: először is mindenképp megbízható információkat kell róla tudnunk! pl. Katolikus-e, a könyveinek, üzeneteinek milyen az egyházi visszhangja. Ha ugyanis "vegyes a fogadtatása" vagy kifejezetten püspöki szintű elmarasztalásban részesült, akkor jobb, ha távol tartjuk magunkat tőle (ha mégoly hihetőt mond is)! Testvéreim! A Pápa és a püspökök, apostolutódok! Ha rájuk nem hallgatunk, akkor a krisztusi Egyházra nem hallgatunk és a sátán máris elérte a célját (pedig mi az "igazságot" képviseltük). Aki nem ismeri el az egyházfő hatalmát, vagy tagadja azokat a törvényeket, amelyeket meghoz, az valójában az Isteni akarat ellen vét, tehát tágabban megfogalmazva az egész kereszténység ellensége. (VII. Gergely pápa) Mindegy tehát, mennyire tartjuk meggyőzőnek a Mary Divine Mercy neve alatt publikált téveszméket – a lényeg –, hogy szembe állít bennünket az Egyházzal!!! (folyt) 
