165. Minél inkább részesedünk az Eucharisztia által Krisztus életében és minél inkább elmélyedünk barátságában, annál nehezebb lesz halálos bűnnel megszakítani a kapcsolatot Vele. Ám a halálos bűnök megbocsátására nem az Eucharisztia van rendelve, hanem a Bűnbocsánat Szentsége. Az Eucharisztia azok szentsége, akik teljes közösségben vannak az Egyházzal. (vö ÚK 1395)
166. Az Oltáriszentségben jelenlevő Jézus mellett csak az unatkozhat, aki nem ismeri Őt.
167. A halálos bűn elkövetéséhez teljes ismeret és teljes (akarati) beleegyezés kell... (vö ÚK 1859)
168. Minél nagyobb a kegyelem, melyet Istentől kaptunk, annál nagyobb hálátlanságunk, ha visszaéltünk vele.(uo)
169. Ne attól rettegj, hogy elesel, hanem attól hogy nem tudsz majd felkelni! Élj a szentségekkel! (H 355)
170. Nincs nagyobb esztelenség, vakság, vagy veszteség, mint mikor az ember azt tartja nagynak és vágyai „netovábbjának”, mely önmagában véve semmi! (Avilai Szent Teréz)
171. Nemcsak az a fontos, hogy jót tegyünk, hanem az is, hogy jól tegyük a jót. (Liguori Szent Alfonz)
172. A gőg megüli a lelket, romba dönti a szívek közti hidakat, és aláássa az üdvösség minden kötelékét.
173. A gőgös ember kérkedik a lázadásban fogant szabadságával. Az ily módon lopott szabadság azonban – melyet balgán saját magának tulajdonít –, idővel keserűvé válik számára és a rabságba vezeti.
174. Az egyéni bűn mindig megakadályozza az emberi értelmet, még az egyértelmű igazságok felismerésében is! (H 519)
175. A testi erőnél magasabb rendűek szellemi hajlamaink és képességeink, mindenekelőtt az értelem, az akarat, az emlékezés és az érzelem. Ezek Istennek rendkívül becses ajándékai; ezek emelik az embert a föld teremtményei fölé. A szellemi hajlamokért és képességekért Istennek hálával tartozunk, azokat fejlesztenünk és helyesen használnunk kell. Ezért kell lelkiismeretesen felkészülnünk életünk feladataira. Szívünket ki kell tárnunk minden igaznak, jónak és szépnek, hallgatnunk kell az okosabbakra és tájékozottabbakra, s követnünk kell a nagy emberek példáját. Aki szellemi hajlamait és képességeit könnyelműségből vagy kényelemszeretetből elhanyagolja, bűnt követ el. Semmibe veszi Isten adományait és később csak magát okolhatja, ha életének feladatait rosszul látja el.
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.