Erzsébet asszony lelki küzdelmei
Erzsébet asszonyhoz őrangyala többször is szól az üzenetekben (vö. I/47.52.61; II/25.70; III/121.124.198.202.226), melyekben viszonylag kiegyensúlyozott képet kapunk az őrangyal szerepéről. Ezeket a szakaszokat még néhány angyalokra vonatkozó rész is kiegészíti (vö. I/36; II/76; IV/27).
Az ördög kísértéseit nagyon hűen adják vissza az üzenetek. Erzsébet asszony nemcsak a sátán nyomasztó jelenlétét, gúnyos megjegyzéseit és kísértéseit érzékeli, hanem a megalázott („megvakított”) sátán magatehetetlen vergődését is (vö. III/161).
Meg kell említenem, hogy az ördög képe Erzsébet asszony Naplójában kiegyensúlyozott, nem túlzó, a látnok nem ruházza fel a gonosz figuráját fölösleges antropomorf jellemzőkkel, s a lelkek fölötti hatalmát sem túlozza el jelentős mértékben (legfeljebb egy-egy helyen a megfogalmazás miatt aránytalanul előtérbe kerül az ördög hatalma az ember gyengeségeivel szemben, de az Üdvözítő abszolút hatalmának bemutatása sosem csorbul a sátán limitált hatalmával szemben). Kísértésekről, lelki támadásokról, az aggályok kísértésszerű felnagyításáról bőségesen olvashatunk Erzsébet asszonyt illetően a Lelki Naplóban, de a szakirodalom által a gonosz befolyására utaló jelekkel, mint például megszállottság, tartózkodási helyet és használat tárgyakat érintő zaklatások (pl. tárgyak mozgása), belső megkötözöttség, pszichoszenzoriális támadások (hallucináció, delírium), nem találkozunk.
A II/62-63 kissé zavaros rész. Erzsébet asszony súlyos lelki sötétséggel küzd (úgy érzi magát, mint akit "kettéválasztottak"), s ezt két angyalnak tulajdonítja, melyek - eleinte úgy tűnik számára, hogy -, két oldalról «sugallják a jót» (II/62), de később maga a látnok is kezdi belátni, hogy egyike ezen indításoknak a gonosz lélek burkolt kísértése.
Lábjegyzet: Erre mutatnak magának Erzsébet asszonynak a lap szélére írt bejegyzései: «borzalmas, megtévesztő kísértések voltak ezek» (II/62), illetve: «szörnyű kísértések voltak ezek, és lelkem békéjét állandóan meg akarták zavarni» (II/73). Vagy másutt «zavaros hangokról» beszél, melyek lelki sötétséget borítanak rá (II/70). (/6.4.7. Angelológiai és demonológiai dimenzió/ LN 416-417)
