Ihletett vagy irányított
Az IÉI elfogadhatatlan volt és marad, már csak a módszerek gyanús jellege miatt is, amelyekkel ezen állítólagos kinyilatkoztatások történtek. Nézzük, hogyan is működik az üzenetek továbbítása.
A kinyilatkoztatások kezdetét maga Ryden asszony ismerteti egy videokazettán, az egyik találkozójáról a kanadai zarándokok egy csoportjával 1991-ben, Svájcban:
Aznap estére éppen egy újabb koktélparti költségeiről készítettem egy listát. Egy adott pillanatban vettem a papírlapot, és írni kezdtem, mit is kell megvennem délután. Miközben a kezem a ceruzával a papírra tettem, hirtelen úgy éreztem, hogy az egész testem eltölti egy elektromos energia, amely az ujjaimon áradt belém, különösen a jobb kezemen át. Minden, ami birtokomban volt, mintha leragasztották volna. A ceruza többé nem vált el az ujjaimtól. Még ha meg is akartam szabadulni tőle, nem tudtam felemelni, többé már nem tudtam kinyitni a kezem. És a papírlap olyan lett újra, mint egy mágnes. Mintha a kezem oda lett volna ragasztva, nem tudtam már felemelni, mintha a kezem 100 kilós lett volna, én nem voltam képes többé felemelni. Hirtelen egy láthatatlan erő meglökte a kezem. Én nem féltem, nem tudom, miért. Lazán hagytam a kezem, hogy lássam mi fog történni, és néhány szó jött, de már nem az én írásommal, és ők azt mondták: „Én vagyok a te angyalod (...). A nevem Dan (Dániel)”. Hamarosan a helyébe Jézus Krisztus, az Atya, Szűz Mária vagy más szentek kerültek.
Ezt az első szakaszt, amit az önmagától író kéz jelensége jellemzett az értelem kizárásával, követi egy olyan második szakasz, amikor a főszereplő hall egy belső hangot, amely szavakat ejt ki, és ezeket a keze önmagától leírja, általában akarati és értelmi ellenőrzés nélkül.
Az üzenetek közvetítésének ilyen módjai a spiritizmus jellegzetes formái voltak és maradnak, egyaránt jelen vannak a spiritiszta körökben gyakran „imacsoportnak” álcázva, azt állítva, hogy a túlvilággal kommunikálnak; és jelen vannak a neo-spiritiszta New Age körökben, ahol a csatornákról vagy a „magasabb” szellemekkel való kommunikációról beszélnek.
Vassula Ryden rajongói úgy beszélnek az írásáról, mint „szent”, „ihletett”, „irányított”, és ugyanaz a „Jézus” úgy tűnik, veszi magának a fáradságot, hogy megnyugtassa a jósnőt, hogy elmondja és megmutassa neki, hogy „ez nem automatikus írás” (vö. R. LAURENTIN, When God Manifests, ed. Dehoniane, Róma, 1993, 51. o.).
Ugyanakkor az üzenetek közvetítésének ilyen módjai pontosan megfelelnek NEW AGE által felkínált automatikus írás meghatározásának: az írásra „tudatos kontroll nélkül kerül sor, amelynek forrása nyilvánvalóan nem az a személy, aki ír” (J. KLIMO , CHANNELING – Investigations on Receiving from Paranormal Sources, 1987).
(http://tiszta-szivvel.blogspot.com/2010/09/hamis-profetak.html)
