A Hajnal Szép Sugara

Róna Gábor atya második tanúságtétele:

     Ekkor már Dél-Amerikában voltam, Quítóban, Ecuador fővárosában. A rendházunk, amelyben akkor laktam, a
történelmi városrész közepén volt, kétemeletes szép modern épület, fölötte terasszal. Házunk egyik része diákotthon volt egyetemisták számára. Aznap este valami ünnepük lehetett a fiataloknak, mert elég hangosak voltak, és ez még éjszakába nyúlóan is tartott...
     Szobám a terasz alatt volt, és nem tudtam aludni. Kijöttem a folyosóra, és ahogy megállok az ablaknál, valami szörnyű látvány tárult elém: pár méterre tőlem, az ablakon át látom, hogy a terasz külső peremén ül egy fiatal egyetemista, lábait a mélységbe lógatva... Alatta a mélyben kövezett kis belső udvar. Csak ül, és egy másik ablakból egy barátja beszél hozzá szépen, bátorítóan, hogy ne adja föl, jönnek, segítenek neki... Ekkor kaptam egy hatalmas kegyelmi indítást arra, hogy teljes erőmből imádkozzak érte. Bementem a szobámba, és teljes szívemből és erőmből imádkoztam. Akkor már pap voltam. Nem tudom, meddig tartott ez a hihetetlen imaküzdelem. Egyszer csak kezdtem érezni, hogy visszatér a béke a szívembe. Felöltöztem, és átmentem a diákok otthonába. Mosolyt látok az arcokon. Jó jel! Kérdem, mi van a fiúval...? Mondják: a szobájában van, fekszik az ágyán... Megkönnyebbültem! Mégis, hogy történt?

Mondják, hogy a társuk, végülis  levetette magát a mélybe, de fennakadt az esővízcsatornán! A karja beszorult a csatorna és a fal közé, és nem engedte őt lezuhanni. Ketten, kimásztak a terasz külső oldalára, és csak a Jóisten tudja hogyan, a társukat kihúzták onnan, magukat is a legnagyobb halálveszélynek kitéve, beemelték a terasz korlátján, és a fiú megmenekült! Ezt én nem láthattam, de ezt mondták el nekem a társai. Ha más mondta volna el, nem tudnám elhinni, de tanúskodom, hogy ezt mondták el a fiúk.
     Ezt a második történetet nagyon nem akartam föleleveníteni magamban, sem azt másokkal közölni. Hogy mégis rászántam magam, azt ezért tettem: Vannak emberek, esetleg saját környezetünkben akár családunkban is, akik nem adták jelét a bűnbánatnak vagy a megtérésnek, és meghaltak úgy, hogy nem rendezték lelküket a Jóistennel. Ők is a mélybe vetették magukat, de a jó Istennek vannak lehetőségei, hogy megmentse lelküket a kárhozattól, ha vannak lelkek, akik buzgón és állhatatosan imádkoznak értük még haláluk után is. A kárhozatból nem lehet ugyan senkit visszahozni, de a Jóisten az ő mindentudásával előre látta a jó lelkek érte végzett állhatatos és buzgó imáit, mindezt tekintetbe vette, mielőtt még ítélőszéke elé került volna, és csodával határos módon megmenthette őket attól, hogy az örök kárhozatba zuhanjanak. Tartsunk ki tehát a bizalomban a buzgó és állhatatos imádságban!
† Róna Gábor S.J. (Forrás)

(folyt.)

326. Vannak akik finoman kipuhatolják, hogy miként gondolkozol, aztán később durván visszaélnek ezzel. – Légy tartózkodó és élj rejtett alázatosságban.

327. Először magadban teremts békét, s csak azután békéltess másokat. A béke mosollyal kezdődik.

328. A gonoszok közti béke a legnagyobb háborúság, mert a rosszak mindig készek tönkre tenni egymást.

329. Aki más hibáit szajkózza neked, rólad is hasonlóképp beszél mások előtt.

330. A földi dolgokért rajongók és a kevélyek, mindenen csak pártoskodnak és szüntelenül viszálykodnak.

331. A bölcs nagyra értékeli a békességet, míg az oktalan – aki önmagával sincs békében –, folyton lázong és semmiségeken is háborog.

332. Senki ne nevezen engem a Béke Királynőjének, akinek a lelkében békétlenség van!

333. Gyermekeim! Arra irányuljanak gondolataitok, ami igaz, tisztességes, igazságos, tiszta, békességes, szeretetreméltó, dicséretes, erényes és ami magasztos.

334. Nagy lelki békével bír az, aki nem törődik se dicsőséggel, se gáncsoskodással, csak teszi a jót!

335. Ha nem csorbítja Isten dicsőségét, inkább add fel a véleményedet és alkalmazkodj, semhogy törésre vidd a békét szüleiddel, felebarátoddal vagy házastársaddal. – Imádkozd a rózsafüzért, környezetedért!

336. Bár hallgatnátok ma Isten szavára: népem, ne légy kemény szívű. – Szüntelenül imádkozzatok!

337. Gyermekeim! Szünet nélkül imádkozzatok a békéért, mert a sátán a békétlenségben nyer teret!

338. Az Isten országa nem „eszem-iszom”, hanem igazságosság, béke és öröm a Szentlélekben.

339. Én vagyok az új teremtés, és Szeplőtelen Szívem által valósul meg az Új Világ, mely Isten Békéje lesz.

340. Amit tanultatok, hallottatok és elfogadtatok tőlem: azt tegyétek; és veletek lesz a békesség Istene. Kövess engem!

A Mindenkor Segítő

     Mára már sokan felismerték – vagy felismerhették volna –, hogy a "végidősnek" tekinthető küzdelmes harcban, hűséges és hathatós segítőnk Isten Szentséges Anyja, aki "a kegyelem rendjében az angyali üdvözletkor hittel adott beleegyezéstől kezdve, a kereszt alatt is vonakodás nélkül kitartott, és hűséges marad egészen az összes választott örök beteljesedéséig. Mert ezt az üdvösséges feladatot a mennyben létekor sem tette le, hanem szüntelen közbenjárásával kieszközli nekünk az örök üdvösség ajándékait. Anyai szeretetével gondoskodik Fia testvéreiről, akik még zarándokok, s veszedelmek között forognak és szorongatások érik őket, míg el nem érkeznek a boldog hazába. Ezért nevezik a Boldogságos Szüzet az Egyházban Szószólónak, Segítőnek, Oltalmazónak, Közvetítőnek. Természetesen ezeket úgy kell érteni, hogy ne csökkentsék Krisztus, az egyetlen Közvetítő méltóságát és hatóerejét, és ahhoz semmit hozzá ne adjanak." (vö LG 62)
     Ezzel szemben, úgy a protestáns felekezetek, mint a "felvilágosodás" követői, szinte rettegnek az Istenanya nevének puszta említése esetén is, holott a Mária-tisztelet alapja éppen az, ahogy a Szentháromság is a legnagyobb tisztelettel köszöntötte: Üdvözlégy Mária malaszttal teljes, az Úr van teveled, áldottabb vagy minden asszonynál! (Lk 1,27-31) – Akkor mi hogyan tekinthetnénk rá csupán egyként a sok közül? – Hiszen igazak az Apostol szavai, miszerint egyetlen közvetítőnk van: »egy az Isten, egy a közvetítő Isten és ember között, az ember Krisztus Jézus, aki váltságdíjul adta magát mindenkiért (1Tim 2,5-6). Mária anyai feladata ugyanis semmiképp sem homályosítja el, nem is csökkenti Krisztusnak ezt az egyetlen közvetítő szerepét, hanem éppen erejét mutatja meg. A Boldogságos Szűz minden hatása az emberekre az üdvösség rendjében nem a dolog belső természetéből, hanem az isteni tetszésből ered és Krisztus túláradó érdemeiből fakad, Krisztus közvetítésén alapul, teljesen ettől függ és minden hatékonyságát belőle meríti; a hívőknek Krisztussal való egyesülését pedig egyáltalán nem akadályozza, hanem éppen előmozdítja.« (LG 60)

(folyt.)

Az imádság a mi hatalmas eszközünk
   † P. Róna Gábor jezsuita atya tanúságtétele az ima erejéről.

     Jelen kis írásommal szeretnék eleget tenni egy kedves felkérésnek, hogy mondjam el a KALÁSZ kedves olvasóinak, hogyan imádkozott jó édesapám azért, hogy én pap legyek. A másik pedig egy hatalmas imameghallgatás, melyről, megvallom, magam már rég megfeledkeztem, de most felelevenítette bennem 

Bartalné Veronka kedves édesanyatársatok kérte, hogy osszam meg veletek. Mindkét tanúságtétel az ima hatalmas erejéről szól.
     Első tanúságtételem: Tanítócsaládból származom. Édesapám Kiskunhalason volt tanyai iskolák igazgatója, édesanyám tanítónő volt egy városi iskolában.
Édesapám munkabeosztása kötetlenebb volt, így minden nap elment a templomba. Napiáldozó volt, az egyházközség világi elnöke. Tanítói nagyon szerették.
Édesanyám nagyon szerette tanítónői hívatását. Csak idős korában hagyta abba a tanítást. Ő is mélyen vallásos volt. Édesapám olykor elvitt magával iskolalátogatásaira, ilyenkor eljött hozzánk a városi kocsi, télen a szánkó...
Nagy élmény volt számomra suhanni szánkóval a havas tájakon. Máskor meg hozott "madárlátta kenyeret", ami megmaradt az útravalójából, amit láttak a madarak! Annak különös íze volt!
     Már több mint húsz éves voltam akkor és már a Jezsuita Rend novíciusa, amikor édesapám és jó édesanyám meglátogattak. Ez volt egyike utolsó találkozásaimnak édesapámmal. Pár percre egyedül maradtunk csak mi ketten. Láttam, hogy ő valami nagyon fontosat akar mondani nekem. Megszólalt: "Gabi, amióta megszülettél, egy nap sem múlt el a nélkül, hogy ne imádkoztam volna azért, hogy te pap légy, és Loyolai Szent Ignáchoz, hogy jezsuita légy." Ekkor az én hivatásomnak a kulcsát tette le a kezembe. Áldja meg érte a Jóisten! Papi és jezsuita hivatásomat a Jóisten után... neki köszönhetem!
† Róna Gábor S.J. (Forrás)

(folyt.)

A békére való törekvés – a szeretet táptalaja

306. Noé galambjaként, én hozok békét az Egyháznak.

307. Soha senkit nem korholtam, sőt ügyeltem, hogy jelenlétemben ne legyen semmi viszály.

308. A haragosokat igyekeztem megbékíteni azzal, hogy csendben imádkoztam értük.

309. Annyira szerettem a békét, hogy még azokkal is békességben éltem, akik nem akarták a békét.

310. Az Istent szolgáló lelkekkel mindig benső egységben voltam, és szelíden bántam a szeszélyesekkel.

– Légy békére törekvő, és mindig egységben velem!

311. Imádkozzatok pap fiaimért és a hivatásokért!

312. A Szentségi Jézus előtt feltöltődhetsz békével és szeretettel. A nyugalom perceiben ne ajkaddal, hanem a lelked által beszélgess az Úrral, s egyszeriben felismerheted amit a világ zaja elnyomott; – azt –, hogy mily nagyszerű feladatot bízott rád Szent Fiam!

313. A rózsafüzér imádság nélkül nincs bensőséges Mária-tisztelet, a Mária-tisztelet nélkül nincs hiteles kereszténység, és keresztény egység nélkül nincs Béke!

314. Ha az Evangéliumot olvasod, Isten szól tehozzád – és a lelked békére talál.

315. A szív legnagyobb öröme az igazakkal való békés egység! A jó emberek egymás erényein épülnek.

316. Béke Királynőjének neveztek, mégsem tőlem kéritek a világ békéjét, pedig fatimai Jácintámtól megtudhattátok, hogy Isten, Szeplőtelen Szívemre bízta ezt!

317. Szent József a Családi Béke Őre. Üdvös tehát, ha úgy a szülők, mint a gyermekek Hozzá fordulnak!

318. Az igazi egyszerűség – az Úr békéje –, mely nem ismeri a viszálykodást és alapja a boldogságnak.

319. Akik hűek Istenhez és a valódi életszentségre törekszenek, azok szent békében egyesülnek.

320. Igyekezz kibékíteni a civakodókat és ha nem hallgatnak meg, jobb ha elhagyod őket.

321. Élj békességben mindenkivel s törekedj igaz életre, de ne megalkuvásból, hanem szent szeretetből!

322. Soha ne hallgass a felbujtókra, besúgókra, mert azok a sátán szolgái. Nem tesznek ők egyebet, mint gyanút ébresztenek és ellenségeskedést szítanak.

323. A békétlen lelkű az irigy, aki nem szívleli mások nyugalmát. Azon igyekszik, hogy zavart keltsen!

324. Könnyen feldúlhatod szíved békéjét, ha nem zárod be füledet a 'jólértesültek' hírei elől.

325. Kerülj minden helyet, ahol békétlenség van.

"A sátán harca Isten népe ellen." (Jel 12,1-14,5)

     A pokol hatalmainak az Egyház ellen folytatott ádáz harca a Jelenések könyvében rajzolódik ki.
Ezt a harcot a Biblia a következő felirattal írja le:
"Az égen nagy jel tűnt föl: egy asszony, kinek öltözete a nap volt, lába alatt a hold, fején tizenkét csillagból korona." (Jel 12, 1) "Akkor egy másik jel tűnt föl az égen: egy nagy tűzvörös sárkány. Hét feje és tíz szarva volt, fejein pedig hét királyi korona." (Jel 12,3) – "Erre a sárkány haragra lobbant az asszony ellen és harcba szállt a többi gyermekével is, akik megtartják Isten parancsait és kitartanak Jézus tanúsága mellett." (Jel 12,17)
     "A sárkány kiállt a tenger partjára" a Két Oszlop, az Eucharisztia és a Szent Szűz iránti tisztelet lerombolására (vö Jel 12,18). "Akkor láttam, hogy egy vadállat bukkan föl a tengerből. Hét feje és tíz szarva volt, szarvain tíz királyi korona, fejein pedig istenkáromló nevek. Ez a vadállat, melyet láttam, hasonlított a párduchoz, lábai olyanok, mint a medvéé, szája pedig, mint az oroszláné ... " (Jel 13,1-2)
     A sátán és csatlósainak alattomos megnyilvánulásai bárhol és bárhonnan bukkannak is föl az egyének és a társadalom életében, bár változatosak, mégis felismerhetők. Nagyon fontos ráébredni, hogy a bűn szerzője által inspirált eszmék és a hamis üzenetek propagálásával "tévútra akarja vezetni az egész világot'' (vö Jel 12,9b), a bűn következményei révén igyekszenek tönkretenni az ember testi-lelki valóságát, istenhitét, letérítve ezáltal az üdvösség felé vezető útjáról.

     A sátán általános módszerei közé tartozik a kísértés, az ördögi zaklatás, a hamis információk terjesztése, a rossz szokásokban való megkötözöttség és a megszállottság. Ezen veszélyekkel minden embernek számolnia kell, és tudatosan harcolnia ellene nap mint nap, akár önmagát is áldozatul adva (vö. Róm 12,1).

(folyt.)

19-én PÉNTEKEN 15 órakor 

mondjuk el az Irgalmasság Rózsafüzérét

az igazságos békéért!

Vitalij Szkomarovszkij, az Ukrajnai Római Katolikus Püspöki Konferencia elnöke 2024. április 19-én az igazságos békéért mondott közös imára hívja a híveket. 

Krisztusban szeretett testvéreim! Krisztus feltámadt!

Lukács evangélista közvetítette felénk Jézus biztatását: szüntelenül imádkozzunk, és ne csüggedjünk el. A frontvonalról érkező hírek és az infrastrukturális létesítmények támadása ellenére ebben a hazánk számára nehéz időszakban Egyházunk továbbra is imádkozik, az igazságos békéért könyörög az Úrhoz. Köszönetet mondok mindenkinek, aki a lelki síkon folytatott harcban kitartóan helyt áll, hiszen tudjuk jól, hogy ez ugyanolyan fontos, mint a honvédőké.

Minden hívőt arra biztatok, hogy 2024. április 19-én, pénteken 15 órakor csatlakozzon az irgalmasság rózsafüzéréhez! Ahol megoldható, ott közösségben mondják el az imát! Aki ebben az időpontban dolgozik vagy otthon van, az ott mondja el, ahol éppen tartózkodik.

Ugyanezen a napon gyakorolhatjuk a lemondást vagy az irgalmasság egy-egy cselekedetével hozzájárulhatunk az imaszándékhoz. Aki szeretne, és van rá lehetősége, az böjtöt is tarthat. A betegek pedig ajánlják fel szenvedéseiket az Úrnak!

Isten áldjon meg mindenkit a lelki küzdelem útján!

+ Vitalij Szkomarovszkij

284. Aki nem veszi föl keresztjét minden nap, és nem követi Szent Fiamat, az nem méltó hozzám.

285. Szent Fiam tetteiben mindig az Atyát dicsőítette, s azért jött e világra, hogy általa az emberek is megdicsőítsék az Atyát. Ezért tanított meg bennünket a Miatyánkra, arra az imára, mellyel a legjobban magasztalhatjuk Istent. Imádkozd tehát gyakran, lassan és tagoltan, olyan érzülettel, ahogyan azt Fiam tanította!

286. Minden egyes engesztelő cselekedet „visszhangzik” az idők végezetéig.

287. Lesznek lelkek az égben, akik örök üdvösségüket egy ismeretlen lélek áldozatának s imájának köszönik.

288. Imádkozzatok, hogy el ne fáradjon azoknak a lelke akik engesztelő imáikkal fenntartják a világot.

289. Gyermekem! Az áldozat-imádság a mennyben egy szó, ne akard ezt te kettéválasztani!

290. Áldozat-imádság az alapja minden erénynek és apostolságnak! Ez az egyetlen eszköz, mellyel az üdvözítő megváltás érvényre juttatható a lelkekben!

291. A kegyelmi állapot, hősi állapot! – Mert a kegyelmi állapot, gyakran azonos az áldozatkészséggel!

292. Ha fáj az, hogy valami okból nem tudsz imádkozni, ez a gyötrelem is imádság.

293. Mondjátok gyakran: Ó Jézusom, bocsásd meg bűneinket! Ments meg minket a pokol tüzétől, s vidd a menybe a lelkeket, különösen azokat, akik legjobban rászorulnak irgalmadra. Amen.

294. Ha Istentől kérsz valamit, ne kívánj mást, mint ami Isten tetszése szerinti, és üdvösségedre válik.

295. Gyermekem! Ahol helye van az imának a napirendedben, ott van a helye Istennek is az életedben!

296. Nem állíthatod, hogy az ember képtelen munka közben is imádkozni. – Gondolj Szent Józsefre!

297. Aki nem imádkozik, nem kér és nem hálálkodik, az semmit se kap! – Tekintve, hogy te végülis mindenben szűkölködsz, legjobb ha folyvást imádkozol!

298. Ha jó szándék fűt, ez máris imádság; ha pedig mindenütt Isten jelenlétében jársz, jól is imádkozol!

299. Sokan egy életen át keresgélnek és elméleteket kreálnak, holott üdvösségükért csak az Evangéliumot kéne követniük, s tennék azt, amit Szent Fiam mond!

300. Az épületes-, istenes beszéd, nem csak Isten dicsérete, de egyúttal imádság is.

301. Minden olyan imádság visszatetsző Istennek, melyben a lélek nem 'Nála jár'.

302. Az Isten jelenlétében eltöltött tíz perc alatt többet kapsz kegyelemben, mint Tőle távol töltött tíz év alatt.

303. Gyermekem! Az áldozathozatal gyakorta, csak a sok „semmi” feláldozását kívánja (tőled is).

304. A fájdalom és az összhang megbomlása, az áteredő bűn következménye. Ez a világ azonban mulandó és nem végleges. A földi élet az érdemszerzés lehetőségét kínálja minden teremtett léleknek!

305. Sok mindent elhagyhatsz, de az Isten- és emberszeretet indíttatású imát el ne hagyd! Kövess engem!

De miért is kell imádkoznunk?
     Mert az ember, test és lélek! Ha csak a testnek tulajdonítunk elsőbbséget, elsorvad a lélek, tehát a lelketlenség fog felülkerekedni! Ez a "féloldalasság", korunk és világszemléletünk betegsége.
     "Szomorkodik valaki közületek? Imádkozzék! Jó hangulatban van? Énekeljen zsoltárokat! Beteg valaki köztetek? Hívassa el az egyház presbitereit, azok imádkozzanak fölötte, és kenjék meg őt olajjal az Úr nevében! A hitből fakadó imádság megszabadítja a beteget, és az Úr megkönnyebbíti őt, ha pedig bűnökben van, bocsánatot nyer. (...) imádkozzatok tehát egymásért, hogy meggyógyuljatok, mert sokat megtehet az igaz ember állhatatos könyörgése." (Jak 13-16)
     "Ne legyetek semmiben sem aggodalmaskodók, hanem minden helyzetben hálaadással végzett imádságban és könyörgésben terjesszétek a kéréseiteket Isten elé!" (Fil 4,6)
"Virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek!" (Mt 26,41)
     "Mindenekelőtt arra kérlek tehát, tartsatok könyörgéseket, imádságokat, esedezéseket és hálaadásokat minden emberért: a királyokért és minden feljebbvalóért, hogy békés és csendes életet élhessünk, telve istenfélelemmel és tisztességgel." (1Tim 2,1-3) "Azt mondom nektek: szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok üldözőitekért." (Mt 5,44)
     "Testvérek, imádkozzatok értünk, hogy az Úr igéje, amint nálatok is, terjedjen és dicsőségre jusson, s megszabaduljunk az alkalmatlan és gonosz emberektől, mert a hit nem mindenkié." (2Tessz 3,1-2)
     Nehogy aztán csak az óvóhelyen, vagy a végső veszélyek közt kezdjetek el imádkozni!
Sőt! "Szüntelenül imádkozzatok" (1Tessz 5,17) a békéért, egymásért, a szeretet diadalmaskodásáért a világban! Ehhez pedig különös hangsúllyal bír a közösségi ima! "Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük." (Mt 18,20) A közös imádság, fokozott hatással van másokra is, megérinti a lelküket, összeköti őket, és közösséget alkot egy szívvé-lélekké. A közös ima ereje nem összeadódik, hanem összeszorzódik!

     Ne vegye a kedves Olvasó "Móricka-komplexusnak", de megint csak a Szeretetláng lelkiséggel példálódzhatom! A Szűzanya ugyanis kiemelkedő szerepet tulajdonít a családi közös ima hatékonyságának!
A Lelki Naplóban kért heti engesztelő szentóra megtartása közösségben, a családi közös ima szorgalmazása, a böjt, az áldozat és az imádság ajánlása képezik azt az eszköztárat, amit az Istenanya ajánl azoknak, akik figyelnek rá. Csakis így valósulhat meg az a béke, melyet az emberiség annyira vár! Erre kaptunk útmutatást Fatimában. Jácinta kórházba menetele előtt így szólt Lúciához: "Ha eljön az idő, hogy erről szólj, akkor ne bújj el! Mondd meg mindenkinek, hogy Isten a kegyelmeket Mária Szeplőtelen Szívén keresztül adja nekünk. Az embereknek általa kell kérniök ezeket. Jézus Szíve azt akarja, hogy Vele együtt égi Anyánk Szívét is tiszteljék. A békét égi Anyánktól kell kérni, mert Isten rá bízta ezt. Bárcsak minden szívnek átadhatnám azt a lángot, amely a szívemben ég, amellyel Jézus és Mária Szívét annyira szeretem!" (FATIMÁRÓL BESZÉL LÚCIA NŐVÉR, P-2496-908 Fátima – Portugália, IV. kiadás 2006 . 127-128.)

(folyt.)

Szűz Máriának döntő szerepe van Isten üdvtervének megvalósításában

     A donboszkói látomás máriás oszlopa, a megváltó-társi szerepet szimbolizálja. Sajnos a protestantizmus, az egyházellenes ideológiák és a katolikus hívek egy részének elvilágiasodása azt eredményezte, hogy a Szent Szűz szerepét szinte csupán csak a karácsonyi ünnepkörbe tudják elképzelni. Ezáltal erősen háttérbe szorul Mária – segítő Édesanyai szerepében –, holott Jézus a Kereszten, nekünk ajándékozta Jánoson keresztül: "Íme a te anyád!" (Jn 19,27)
     A II. Vatikánum is így nyilatkozott: »Szűz Máriát ugyanis, aki az angyali üdvözletkor szívébe és testébe fogadta Isten igéjét, és világra hozta az Életet, Istenünk és Megváltónk igazi anyjának ismerjük el és tiszteljük. Fiának érdemeiért a megváltásban fenségesebb módon részesedett, s Vele szoros, fölbonthatatlan kötelék által egyesült; azt a nagyszerű feladatot és méltóságot kapta, hogy anyja legyen Isten Fiának, így kiváltképpen is szeretett leánya az Atyának és szentélye a Szentléleknek, s e rendkívüli kegyelmi ajándékok miatt messze fölötte áll minden mennyei és földi teremtménynek. Ugyanakkor Ádám törzsében kapcsolatban áll minden üdvözítésre váró emberrel, sőt "teljes értelemben (Krisztus) tagjainak anyja ..."«. (LG 53)
     »A Boldogságos Szűz, akit az isteni Gondviselés terve az Ige megtestesülésével kapcsolatban eleve Isten anyjának rendelt, itt a földön isteni Üdvözítőnk anyja, másokat messze fölülmúló, nagylelkű társa és az Úr alázatos szolgálója lett. Krisztust méhébe fogadva, evilágra szülve, gondozva, a templomban az Atyának bemutatva, és a kereszten haldokló Fiával együtt szenvedve – engedelmességével, hitével, reményével és lángoló szeretetével – egyedülálló módon együttműködött az Üdvözítő művével a lelkek természetfölötti életének helyreállítására. Éppen ezért a kegyelem rendjében anyánk.« (LG 61) Mégpedig velünk és értünk küzdő Anyánk!

(folyt.)

19-én PÉNTEKEN 15 órakor 

mondjuk el az Irgalmasság Rózsafüzérét

az igazságos békéért!

Vitalij Szkomarovszkij, az Ukrajnai Római Katolikus Püspöki Konferencia elnöke 2024. április 19-én az igazságos békéért mondott közös imára hívja a híveket. 

Krisztusban szeretett testvéreim! Krisztus feltámadt!

Lukács evangélista közvetítette felénk Jézus biztatását: szüntelenül imádkozzunk, és ne csüggedjünk el. A frontvonalról érkező hírek és az infrastrukturális létesítmények támadása ellenére ebben a hazánk számára nehéz időszakban Egyházunk továbbra is imádkozik, az igazságos békéért könyörög az Úrhoz. Köszönetet mondok mindenkinek, aki a lelki síkon folytatott harcban kitartóan helyt áll, hiszen tudjuk jól, hogy ez ugyanolyan fontos, mint a honvédőké.

Minden hívőt arra biztatok, hogy 2024. április 19-én, pénteken 15 órakor csatlakozzon az irgalmasság rózsafüzéréhez! Ahol megoldható, ott közösségben mondják el az imát! Aki ebben az időpontban dolgozik vagy otthon van, az ott mondja el, ahol éppen tartózkodik.

Ugyanezen a napon gyakorolhatjuk a lemondást vagy az irgalmasság egy-egy cselekedetével hozzájárulhatunk az imaszándékhoz. Aki szeretne, és van rá lehetősége, az böjtöt is tarthat. A betegek pedig ajánlják fel szenvedéseiket az Úrnak!

Isten áldjon meg mindenkit a lelki küzdelem útján!

+ Vitalij Szkomarovszkij

19-én PÉNTEKEN 15 órakor 

mondjuk el az Irgalmasság Rózsafüzérét az igazságos békéért!

Vitalij Szkomarovszkij, az Ukrajnai Római Katolikus Püspöki Konferencia elnöke 2024. április 19-én az igazságos békéért mondott közös imára hívja a híveket. 

Krisztusban szeretetett testvéreim! Krisztus feltámadt!

Lukács evangélista közvetítette felénk Jézus biztatását: szüntelenül imádkozzunk, és ne csüggedjünk el. A frontvonalról érkező hírek és az infrastrukturális létesítmények támadása ellenére ebben a hazánk számára nehéz időszakban Egyházunk továbbra is imádkozik, az igazságos békéért könyörög az Úrhoz. Köszönetet mondok mindenkinek, aki a lelki síkon folytatott harcban kitartóan helyt áll, hiszen tudjuk jól, hogy ez ugyanolyan fontos, mint a honvédőké.

Minden hívőt arra biztatok, hogy 2024. április 19-én, pénteken 15 órakor csatlakozzon az irgalmasság rózsafüzéréhez! Ahol megoldható, ott közösségben mondják el az imát! Aki ebben az időpontban dolgozik vagy otthon van, az ott mondja el, ahol éppen tartózkodik.

Ugyanezen a napon gyakorolhatjuk a lemondást vagy az irgalmasság egy-egy cselekedetével hozzájárulhatunk az imaszándékhoz. Aki szeretne, és van rá lehetősége, az böjtöt is tarthat. A betegek pedig ajánlják fel szenvedéseiket az Úrnak!

Isten áldjon meg mindenkit a lelki küzdelem útján!

+ Vitalij Szkomarovszkij

Áldozat, imádság – a lélek készsége

262. Életemnek az imádság volt egyetlen vezérlő lényege és nem volt egyetlen pillanat sem, amit meg ne szenteltem volna imával.

263. Ha nem is mozgott az ajkam, mégis mindig az isteni dolgokról elmélkedtem.

264. Ezen szó által: AVE – ami az EVA fordítottja – megtudtam, hogy Isten mindenhatósága megőrzött engem a bűntől és minden nyomorúságtól.

265. Édesanyai szándékom, hogy rózsafüzérem tisztelői életükben, halálukban és haláluk után is áldást, kegyelembőséget élvezzenek. Szabadságot nyerjenek, hogy látók legyenek és ne vakok vagy kemény nyakúak, de egyenesek, hívők és tiszta lelkűek! Királyokká nemesüljenek, a fejükön majdan korona ragyogjon, s részesülhessenek az örök dicsőségben.

266. Nem lehet jó katolikus az, aki a szentolvasó kegyelmeit megveti! – Imádkozd a rózsafüzért!

267. Imádság és önmegtagadás nélkül semmilyen hivatásban nem tudsz igazán helytállni.

268. Senki sem köszönthet szebben, más üdvözlettel, mint azzal, mellyel a Legszentebb Szentháromság adta tudtomra az Istenanyai méltóságot: Ave Maria!

269. Hogy mily hatékony volt az első Üdvözlégy, arról az Evangélium tanúskodik.

270. Ne csak ajkatokkal, de szívvel-lélekkel forduljatok hozzám, ne legyen az a látszat, hogy: ez a nép csak szájával tisztel, de a szíve az távol van Tőlem!

271. Ó drága gyermekem, semmiben sem találsz felemelőbb örömet, mint az imádságban.

272. Addig ne imádkozz, míg el nem távolítod elmédből mindazt, ami akadályozhatná lelked Istenhez való emelését. – Imádság előtt, tarts bűnbánatot!

273. Az ima olyan, mint egy illatos rózsaszál. Az illatát azonban csak az érzi, aki tiszta szívvel imádkozik.

274. Szent Fiam azt mondta, hogy szeressétek egymást és nem azt, hogy szeressétek a világot!

275. Ne feledd! Hogyha imádkozol, akkor Istenhez szólsz, ha pedig elmélkedsz, Istennel társalogsz.

276. Gondosan figyelj arra amit Istennek mondasz és vésd elmédbe azt amit Isten mond tenéked.

277. Nem kell mindig imát mormolnod, de mindig élj az imádság lelkületében!

278. Az imádság bensőségességének elmélyítője az alázat, a szívben lángoló Isten- és emberszeretet; a hitvalló élet, a bizalom és az összeszedettség.

279. Mindig és mindenben – az apostolkodásban is – kérd Szent József segítségét! Az életedben neked is végig kell járnod Betlehem sötét, ködös utcáit, hogy szállást keress az én Szeretetlángomnak, mely maga Jézus Krisztus. Ez a te személyes megbízatásod, melyet csak szeretetből késztetett imával, áldozatossággal és türelemmel végezhetsz!

280. A földi szenvedéseitek által összegyűjtött olajcseppjeiteket Szent Fiam egyesíti az Ő érdemeivel, és ezek vissza hullanak sok-sok lélek kialudt mécsesébe, sőt még a mécses nélküli lelkekre is ráhullanak. Szeretetlángomtól ezek tüzetfognak, s ennek fényénél sokan megtalálják az üdvösségre vezető utat.

281. Ha mindent megteszel amire képesek vagy, Isten megteszi neked azt, amire képtelen lennél.

282. Isten, az Ige Megtestesülésére és az emberek megváltására az Angyali Üdvözletet választotta. Ezért azok is, akik környezetük vagy a nép erkölcseit akarják megjobbítani és Jézus Krisztusban megújítani, ezzel a köszöntéssel kérjenek engem!

283. Ha cselekedetedet jó szándék indítja – mégha sikertelen is –, a lelked képe szép. Ha azonban rossz szándék vezérel, akkor torz a te lelki világod!

Az imádság a hívő ember lélegzetvétele
      Az ókori görög nyelv az embert az 'antroposz' szóval fejezte ki, amely 'felfelé nézőt' jelent. Talán nem is lehetne jobban kifejezni az ember lényegét, azt a tulajdonságát mely megkülönbözteti a többi élőlénytől. A “felfelé nézés” legkézzelfoghatóbb jele az imádkozás, akár rövid fohász vagy hosszú elmélkedés keretében. A lényeg ugyanaz: megtalálni Istent, kifürkészni a végtelent, s a véges emberi létben is megtapasztalni az örökkévalóságot.
     Korunk embere sajnos, a "felfelé nézés" helyett lefelé tekint, az anyagiak és a fogyasztás bűvöletében. Az Evangélium iránymutatásának hiányában, szinte ellenállás nélkül hagyja magát elmerülni a zajos világ káprázatában – észre sem véve –, hogy közben elveszíti élő kapcsolatát az Élet Forrásával.
     A világ békétlenségének, végzetes eltévelyedésének oka a hitbeli gyengülés, az egyre kevesebb imádság. Riasztó jelenség, hogy az emberek, még az életveszély és a látványos kudarcok láttán sem vonják le a tanulságokat, hogy Teremtőjük felé fordulnának segítségért, sőt, inkább vádaskodnak; "mindezt, miért engedi meg Isten?" Holott a magukat racionalistának tartóknak fel kellene ismerniük, hogy a bűnök és mulasztások, mint feldobott kövek zuhannak vissza. Csakis az Isten iránti bűnbánatban és a szeretet-párbeszéd felújításával remélhetnének békét és megújulást!
     Az Istennel való párbeszéd az imádság, melyet a mai ember mind formáját, mind lelkületét és célját illetően is feledni látszik, vagy csak gőgjében szégyenli!(?) A gőg ugyanis az imádság legfőbb ellensége! Jóllehet, még a 'hitetlen' (de jószándékú) ember is imádkozhat: "Istenem ha vagy, segítsd, hogy megismerjelek!" Ez volna a minimum!
     Lisieux-i Kis Szent Teréz szerint: "Az imádság a szív ügye, lényege a szív fölemelése Istenhez, és ezzel az Istenben való hit kifejezése."  Vagyis, az imádság, szeretetből indíttatott beszélgetés Istennel. Az imádság állapotában az ember – dicsérve vagy kérve – kiemelkedik önmagából, és a végtelen felé tárul. Sámuel könyvében azt találjuk, miszerint az ima "a lélek kiöntése az Úr előtt". (1Sám 1,15)

    Az imára való képesség különbözteti meg az embert minden más földi élőlénytől. Minden őszintén imádkozó ember szívében a Szentlélek működik, mert "Senki sem dicsőítheti Istent, csakis a Szentlélek által." (vö. 1Kor 12,3) "Akiket ugyanis Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai. Nem a szolgaság lelkét kaptátok ugyanis, hogy ismét csak féljetek, hanem a gyermekké fogadás lelkét, amelyben azt kiáltjuk: Abba, Atyánk!" (Róm 8,14-16)
Ehhez azonban újra meg kell határoznunk helyünket és célunkat a világban, tudatosítva, hogy ki beszél kivel, ki vagyok én és "ki Isten"? Fel kell és el kell ismernünk a Megváltás végtelen szeretet-értékét, és hálatelt szívvel, gyermekien, újra meg kell tanulnunk megszólítani Mennyei Atyánkat!

(folyt.)

Don Bosco álma 2

     A harcok közepette a pápa, súlyosan megsebesült egy lövedéktől. Környezete megpróbálta ugyan a kormánynál tartani, de hamarosan egy újabb lövés végzett vele, és holtan esett össze. A megmaradt ellenséges flotta felől diadalittas ordítás tört ki. A pápai hajón összesereglett parancsnokok azonban oly gyorsasággal választottak új pápát, hogy az előzőnek a halálhíre és az újonnan megválasztott neve egy időben jutott el az ellenséghez. Erre ezeknek minden bátorságuk inukba szállt, a pápai hajó pedig az adott  nehézségeket legyőzve a két oszlop közé navigált biztonságosan, és egy-egy lánccal hozzájuk erősítette magát.
     Az ellenség hanyatt-homlok menekülni kezdett, de fejvesztettségükben egymásnak ütköznek és elsüllyednek. A pápához hű kisebb csónakok és vitorlások biztonsággal révbe értek és kikötöttek valamelyik oszlopnál. Ezt követően a tengerre fönséges és végtelen csend borult.
        Don Bosco ehhez az álmához hozzáfűzte: Az ellenséges hajók, a Római Egyház ellenségei, akik a legsúlyosabb szenvedéseket készítik elő az Egyház számára. Az ami eddig volt, szinte semmi ahhoz képest, ami be fog következni. Annyi veszély között két eszközzel lehet megmenteni magunkat és az Egyházat: a buzgó Mária-tisztelettel és a gyakori szentáldozással.
     A Legméltóságosabb Oltáriszentség és a Szent Szűz a Római Katolikus Egyház két nagy oszlopa! Nyilvánvaló tehát, hogy az istenteleneknek e kettő a támadási pontja. Ha a külső ellenség kudarcot vallott is, de a belső ellenség az ökumenizmus leple alatt igyekszik az Eucharisztiát összemosni az úrvacsorával és untalan gúnyt űzni a Mária-tiszteletből.
     A Katolikus Egyház Katekizmusa így figyelmeztet: „Krisztus eljövetele előtt az Egyháznak át kell mennie egy utolsó próbatételen, mely sokak hitét meg fogja ingatni.” (KEK 675) „Az Ország tehát nem az Egyház történelmi diadala által fog beteljesedni az állandó fejlődés útján, hanem Istennek a gonosz utolsó támadása fölötti győzelme által.” (vö. KEK 677) (folyt.)

Nem kapkodni, hanem tudatosítani!

     A kamaszévek végére az agyban 10 milliárd neuron, idegsejt található. Ezek egymástól elszigetelten állnak, a kapcsolat egymás közt az ún. szinapszisokon keresztül valósul meg. Ezek a kapcsolatok azonban csak addig maradnak fenn, amíg ingerület megy át rajtuk. Amit nem használnak, az megszűnik ugyan, de minden ingerélmény elraktározódik, stabil kapcsolatot megtartva a neuronok közt. Ha egy adott élmény ismétlődik, ez a kapcsolat egyre erősödik – olyannyira –, hogy egy idő után mindig az lesz az alapválasza az ismert helyzetre. (És itt a bökkenő!) Példaként felhozva, ez sajnos érvényes a fogamzásgátlás következetességére is! Aki tehát szexuális életet él, miközben nem akar gyermeket – még ha átmenetileg is –, később nagy eséllyel terméketlen is marad, hiszen agyi reakció-központját erre programozta! Ebből következik, hogy számos házaspár, akik gyermeket szeretnének, saját gyermek nélkül marad. Nőként aztán vádolhatja a párját, Istent, vagy az orvostudományt, miközben fel sem merül benne, hogy ez évtizedes "önprogramosásának" áldozata! Persze hasonlóképp érvényes ez akár a dohányzásra is! Tekintve, hogy egy fiatal ember agya rendkívül képlékeny és fogékony, könnyebben alakulnak ki új szinapszisok az idegsejtek közt és létrejön a rögzült "szokás"! Ez a "programozás" lehet a jóravaló készségekre való idíttatás (automatozmusa) is, mely persze a következetes szülői-, köz- és önnevelés pozitív lényege! Nos, ezt is magyarázni kellene a hitoktatás során, mert ez a hit- és hétköznapi élet minőségének meghatározója! (A fenti képen az idegsejtek csodálatos mikrovilága, amely mégis meghatározója lehet akár az egész világ sorsának is!)

     Közbevetőleg: Hogy milyen nagyságrendet képvisel a szexuális aktusnak a szent mivolta – jól példázza –, hogy a Katolikus Egyház Katekizmusa szerint, a házasság "érvényre jutása" nem a gyűrű felhúzásával, nem az aláírással és még csak nem is a Szentség felvételével valósul meg, hanem a gyermekáldást nem kizáró ELHÁLÁSSAL! (vö. A Kat. Egyház Katekizmusa 1625; 1627; 1640; 1652) Ha az elhálás nem valósul meg, akkor a házassági kötés, lényegét tekintve érvénytelen!

     De mit tehet az, aki számára már késői e poszt-sorozat igazságának felismerése? Merthogy, „négy dolgot, nem lehet visszavonni: Isten parancsait, a kimondott szót, az elhált kapcsolatot és az elmúlt időt.” (UH 768) – Nos, már említést nyert, hogy az agy képlékeny szerv és egész életünk során változik, így tehát a rossz beidegződéseket is meg lehet szüntetni, de csak tudva és akarva! Ne kedvetlenítsen el senkit a tradicionális kínai medicina álláspontja − miszerint −, ha valakit 10 év káros életmódja juttatott a megbetegedésbe, annak 10 év kell a kilábaláshoz is! A távolkeleti filozófiák ugyanis nem ismerik a Bűnbánat Szentségét, mely természetfeletti módon képes áthatni az ember személyiségét, a lelkét és gondolkodás módját!

Megjegyzendő: Az életben sok mindenre vonatkozik – így pl. az önmegtartóztatás "szenvedésére" is, hogy simán elkerülhető ugyan, de később más formában mindenképp el kell szenvedni, esetenként végzetesebb következményekkel!

    A teendő tehát: mélységes átgondolásban (bűnbánatban) tudatosítanunk kell a „mi a helyest” − és ez is rögzülni fog − nemcsak agyunkban, hanem a lelkünkben is, következésképpen a személyiségünk részévé válik. A megtérés, a szentgyónás valódi lelki gyógyulást eredményezhet, ezáltal az újjászületés esélye mindenki előtt nyitva áll!

     „Legcsodálatosabb az életben rátalálni arra az egyetlen igaz társra, akivel a kapcsolat az évek múlásával is mélyül, szépül és örömmel telik meg. A szerelemnek ez a bensősége két ember között a legbámulatosabb jelenség.” (UH 979) Ezt azonban ki kell imádkozni és érdemes kivárni!

 (vége!) 

Don Bosco álma 1

     Bosco Szent János egy híres látomása az Egyház jövőjével kapcsolatos: 1862. május 30-án Don Bosco azt álmodta, hogy egy csupasz sziklán állt, maga előtt a végtelen tengerrel. A hullámokon rengeteg vitorlás hadihajó sorakozott fel csatarendben. A hajók többségének orra vasból készült, és fedélzetük ágyúkkal, puskákkal és mindenféle más fegyverrel volt felszerelve. Egyértelműen látható volt számára, hogy egy sokkal nagyobb és magasabb hajót (az Egyházat) igyekszenek éles orrukkal felsérteni, felgyújtani és bármi módon megkárosítani. A nagy hajó oldalán és farvizén számos kisebb hajó és csónak úszott, látható módon hozzá igazodva, s mintegy megvédve az ellenséges flotta támadásaitól. A szél azonban az ellenségnek kedvezett és a felkavart tenger is – úgy tűnt – az ellenséget segíti.
     A távolban, nem nagy távolságra egymástól két oszlop volt látható a tarajos hullámok közt kiemelkedve. A magasabbikon egy hatalmas Szentostya ragyogott, alatta egy táblával: Salus credentium (a hívek üdvössége). Az alacsonyabb oszlopon pedig a Boldogságos Szűz szobra állt, e felirattal: Auxilium christianorum (a keresztények segítsége).
     A pápa a nagy hajó kapitányaként felmérve az ellenség ádáz dühét, mely veszélyeztette szövetségeseit, magához rendelte hajójára a kisebb járművek parancsnokait. De a vihar egyre hevesebb lett, és a parancsnokoknak vissza kellett térniük vitorlásaikra. Mikor a szélvész egy kissé elcsendesült, a pápa másodszor is magához hívatta őket. Ekkor a vihar hirtelen megerősödött, s a pápa a kormánykeréknél állva igyekezett hajóját minden erejével megfeszítve a két oszlop közé kormányozni, de a vihar csak fokozódott és még bőszültebben söpört végig a tengeren. Az ellenség megpróbálta a pápa hajóját újfent elsüllyeszteni és égő anyagok átdobálásával felgyújtani. Minden ellenséges objektum össztüzet zúdított a pápa hajójára.
     Az összpontosított támadás azonban, a számos fegyver bevetése ellenére is sikertelen maradt, mert a pápai hajónak sikerült szabadon és biztosan átszelnie a tengert, holott minden oldalról komoly támadásnak volt kitéve. Számos sérülést és léket is kapott, azonban egy lágy szellő, mely az oszlopok felől támadt (a Szentlélek szele), azonnal betömte a sérüléseket, sőt az Egyház hajójának vitorlái újra kidagadtak a széltől. Ekkor a támadók hajóin nagy zavar támadt, mert felrobbantak az ágyúcsövek, repedések és törések keletkeztek, ennek következtében jónéhányuk elsüllyedt a tengerben.

(folyt.)

Engedelmesség – a tökéletesség fejlesztője

244. Nem volt bennem semmi önzés, az isteni parancsoknak mindenben alávetettem magamat teljesen, így lettem példaképévé az Istent szeretőknek.

245. Az Isten Szentséges Fia – nekem, mint Anyjának – teljesen engedelmes volt, ám én magam is mindenben engedelmeskedtem Neki.

246. Engedelmes voltam szüleimnek, miként szűzi Jegyesemnek is, akivel Betlehembe és Egyiptomba mentem anélkül, hogy a legkevésbé is húzódoztam, vagy zúgolódtam volna.

247. Nincs jobb orvosság a kevélység leküzdésére, mint az alázatos és maradéktalan engedelmesség.

248. A kevély ember csak a maga akaratát követi, az alázatos viszont lemond a saját tetszéséről.

249. Fiam nevére kérlek, hogy az igazat mondjátok mindnyájan, ne pártoskodjatok, és legyetek eggyek!

250. Aki késlekedő vagy zúgolódó az engedelmességben, az önfejű lelkületéről tesz tanúságot.

251. Gyermekem! Ne kutasd, hogy miért épp veled történnek dolgok, vagy vannak ilyen-olyan elvárások, mert ezzel te vagy megpróbálva és nem más!

252. Ne mondd, hogy elöljáróid épp oly gyarlók, mint te, mivel ők is hibázhatnak! Ez ugyanis nem mentesít téged az engedelmesség alól, elöljáród és lelkivezetőd ugyanis, Isten nevében parancsol neked!

253. Ha az elöljáróid kedved szerint parancsolnának, bizony dicsérnéd őket – ám mi lenne a te érdemed?

254. Elöljáródnak ugyanaz lesz a bírája, mint neked, ám nála a szeretet vezérelte felelősség-, míg nálad a szeretetből történő engedelmesség lesz a mérce!

255. Ha kelletlenül fogadod a parancsot, gondolj Cirenei Simonra, aki kezdetben szintén lázadozva fogadta a Keresztet, de csakhamar megérezte, hogy ez egy egészen kivételes kegyelem a számára.

256. Ne lázongj a keresztek ellen, mert nem tudhatod, hogy melyikkel segítesz az Úrnak. (Lelket menteni!)

257. Isten a házasságot a szentség rangjára emelte. A házas állapot lehet JUTALOM (örömeivel), ÉRDEMSZERZŐ (a szenvedéseivel) vagy akár szent VÉRTANÚSÁG is (tragédiájával), de a feleknek mindenképp szentül ki kell tartaniuk egymás mellett! Imában fontolandó meg tehát, hogy kihez kötik végleg az életüket!

258. A testnek való szüntelenül kedvezés – még ha nem is bűn – károdra lehet, mert elnyomja a lelket.

259. A tökéletességre törekvő, ne csak a parancsolt dolgokat cselekedje meg, hanem az Istennek tetsző indíttatásoknak is tegyen eleget.

260. Ó mily utálatos az engedetlenség bűne, mely által angyalok sokasága a Mennyországot, az emberi nem pedig a Paradicsomot vesztette el.

261. Gyermekem! A világ kincseinél is jobban szeresd az engedelmesség erényét és akkor rátalálsz a Mennyország gazdagságára. Kövess engem!

     A püspök megkeresztelte Valeriánuszt és az boldogan tért haza hitveséhez, könnyekkel küszködve vallotta meg hitét, mely teljesen átformálta az életét.
     A szobájukat ekkor nagy fényesség telítette be és megjelent Cecília őrangyala, aki kissé meghajolva köszöntötte őket. Mindkettejüknek egy-egy ragyogó koszorút helyezett a fejére, ám ekkor lépett be hozzájuk Tiburtius, Valeriánusz öccse, aki nem látott ugyan semmit, de szinte belebódult abba a pompás illatba, ami átjárta a szobát. Mindjárt meg is kérdezte, hogy "Mitől van ilyen csodás illat, és miért vagytok ti ennyire meghatottak?"
     A boldog ifjú pár elmondta Tiburtiusznak az illat és örömük okát, hogy itt járt náluk az Úr angyala.
     Mondanunk sem kell, hogy Cecília sógora – aki szintén katona volt – azt a kihívó kérdést tette fel, miszerint: "Szeretném én azt látni!" A válasz is ugyan az volt a sógornő és bátyja részéről, hogy "Megláthatod, ha megkeresztelkedsz!"
     A két testvér most együtt kereste fel a püspököt, aki hitoktatás után Tiburtiuszt megkeresztelte, akit a továbbiakban Tiborként említünk.
Híre terjedt, hogy a császári hadtest két tisztje keresztény lett. A város-parancsnok Almakhius fülébe is eljutott a "szégyenletes" hír.   Elfogatásukra elküldte Maximus nevű főtisztjét. Valeriánusz és Tibor megnyerő emberséges példája azonban a főtisztet is megtérítette. A prefektus dühöngött és vérpadra küldte a két testvért és Maximuszt is családjával együtt. Cecília, saját vértanúsága előtt buzdította őket, hogy Krisztus várja őket, nem koszorúval, de a dicsőség koronájával.
     Tibornak kínzatásként parázson kellett járnia, de semmi sérülést nem szenvedett. Ezt követően lefejezték.
A Via Labicana országútja mellett lévő őskeresztény temetőben temették el.
     Sírfeliratát, Szent Damáz pápa írta meg: "Abban az időben, midőn kard járta át a gyengéd Anyának szívét, e kiválasztott vértanú megvetve a világ fejedelmét, mennyei magasságok felé sietett, boldogan követte Krisztust! E helyen mindig szent tiszteletben és dicséretben részesülsz Isten kedveltje, dicső Tiburtius. Kérlek ne feledkezz meg Damázról sem!"
     Szent Tibor maradványait később a megépült Szent Cecília Bazilika altemplomába helyezték el, ahol ma is megtekinthető!

Szent Tibor, könyörögj érettünk!

 (Képünkön a Cecília Basilika, középen Szent Tibor oltára.)

A fel-feldobott kő visszaesik!
     Volt egyszer egy jó családból származó lány. Mint a legtöbb fiatal, ő is leérettségizett, sikerrel felvételizett az egyetemre, és elkezdte a kellemes diákéletet. Bulizás, diszkók, ivás, a „füves cigi”, fiúk, flört, „antibébi”, párkapcsolat. Az első kapcsolata egy nagyon szolid fiú volt, akivel tartósnak nézett ki a kapcsolat, ám szívpanaszai miatt abbahagyta a tanulmányait és el is költözött. Aztán egymás után jöttek a barátságok, és a lány időnként boldog volt.
     Ez így ‒ tisztelt Olvasó ‒, egy "sztenderd hallgatói élet"!
A lány lediplomázott és 30 évesen felmerült benne a házasság gondolata főként azért, hogy ki ne fusson az időből! Keresni kezdte tehát a potenciális férjeket. És lám, talált egy jóképű, intelligens és gazdag férfit, lakással és autóval.
     Hosszú udvarlás, nagy szerelem, házasság. Egy kész tündérmese. Éveket küzdöttek a gyermekáldásért. Orvosi vizsgálatnak vetették alá magukat és mindkettejüket egészségesnek találták.
     Aztán egyszercsak beköszöntött az áldott állapot. A magzat egészségesen fejlődött, bár a szívhangjai olykor néha rendellenesek voltak, ám ennek az orvos nem tulajdonított jelentőséget. És kilenc hónapra megszületett a kisfiú, súlyos szívizomsorvadási hajlammal! Ez pedig örökletes rendellenesség.
Vizsgálódás kezdődött mindkét fél családjában, de a rokonságból nem emlékezett senki szívpanaszokra! A fiúcskának már kétéves korára pacemaker vált szükségessé.
     Egy beteg gyermek, bánat egy életen át. Talán Isten büntetése a szabados életért? Korántsem! Ha feldobunk egy követ és a fejünkre esik, talán bizony Isten ejtette ránk? Ebben a világban semmi sem történik „csak úgy”, mert mindennek vannak természetes és lehetséges következményei!
     Ez a lány később megismerte a „telegonia” törvényszerűségeit, és visszaemlékezett az első barátjára, akinek gond volt a szívével. A férjének nem szólt erről.
Az anya depressziós lett amiatt, hogy beteg gyermeke is tovább örökítheti negatív génjeit, és az ő utódai még tovább!
     Végkövetkeztetés: egész generációk boldogsága rendülhet meg csak azért, mert egyik „ősük” könnyelműen kereste boldogságot!

(Források az első részben!)

Az Istenes jó szándék – a cselekedetek leghasznosabb indíttatása

220. Amit tettem, gondoltam vagy beszéltem, azt mind Isten dicsőségére irányítottam.

221. Még csak édesanyám Szent Anna ölében pihentem, de máris mindent Istennek ajánlottam, hogy életem minden pillanatában megdicsőítsem az Urat.

222. A világ végéig sem fáradok bele, hogy nyomorúságtokban meg ne segítenélek titeket, és folyvást ne könyörögnék értetek, hogy üdvözüljetek mindnyájan!

223. Jól jegyezd meg gyermekem: amilyen a szándék, olyan a lélek arculata Isten előtt.

224. Mi értelme földi javak szerzéséért fáradoznod, ha közben elhanyagolod az égi kincsek gyűjtését?!

225. Ha jót tettél a földön, már most örvendezhetsz, hisz' jó cselekedeteidnek nagy lesz a jutalma!

226. Akkor indíttat jó szándék, ha valamit Istenért vagy a lelkek üdvéért teszel. Sajnos károdra van azonban, ha földi haszonért vagy a hiú dicsőségért fáradozol.

227. Gyermekem! A lelkekért vállalt önmegtagadás és böjt a kereszt szeretetéről tesz tanúságot, mely a kegyelmek még nagyobb bőségét fokozza lelkedben.

228. A mézesmázos emberek előbb-utóbb elhallgatnak, aztán mindjárt gyalázkodnak.

229. Szeretettel világosítsd fel azt, aki gyönge a hitben, anélkül, hogy felhánytorgatnád tévedését vagy vitatkoznál eltérő felfogásáról. – A magatartásoddal tégy tanúságot!

230. Három dolog képes fölemelni az embert: a hit, a tisztaság és a jó szándék.

231. Amit jóindulatúan kezelsz, kevésbé mérgesedik el!

232. Édes gyermekem, te nagyra születtél, légy tehát emelkedett! – Tégy mindent Őáltala, Ővele és Őbenne!

233. Ha azt akarod, hogy mások segítsék vinni a terhedet, te is vállad fel a másét.

234. Szemed főleg arra használd, hogy magadba nézz!

235. Amit rossz szándékkal kezdenek, ritkán fejezik be azt jó céllal. – Ezt tapasztalhatod a világban!

236. Ó gyermekeim! A nagy csillogásban kevésbé veszitek észre, hogy mennyire gyengénlátók vagytok!

237. A jó szándéknak szeretet az indítéka és határtalan. Ebből is látszik, hogy nem evilági késztetés.

238. A csekély dolgok is naggyá válhatnak, ha jó szándékkal végzed azokat.

239. Míg a rossz cselekedetek, nagy jó szándék esetén is csak nehezen tehetők jóvá, addig bármi szép és jó könnyen lerontható, csekélyke rossz akarattal!

240. Érdemszerzőbb a méretlen jó szándék a fontolgató hozzáállásnál.

241. Még a legjobb szándék is finomítható imával.

242. Az emberek szemében a több fáradtságba került cselekedet az értékesebb; Isten szemében viszont az, melyet őszinte jó szándék vezérelt.

243. Isten jutalma az egész örökkévalóságon át érvényes, még ha egy földről fölvett szalmaszálért adta is azt. Tekints tehát Istenre és kövess engem!

Ideje levonni a tanulságokat, de valakik ezt nagyon nem akarják!
     A médiák, a televízió, magazinok és az egyes internetes felületek folyvást igyekszenek megmásítani az emberi együttélés erkölcsi értékekeit. A tiszta családi életet fáradságos áldozatnak állítják be, míg a házasságon kívüli flörtöket, ágyas kapcsolatokat boldogító kalandoknak értékelik.
     A nép erkölcsi megmentésében múlhatatlan az Egyház szerepe, mert Jézus Krisztustól való felhatalmazása révén, egyedül a Bűnbánat Szentsége képes megújítani a lelket, amiként a józan emberi ész a testet is!
     Köztudott az emberiség szomorú tapasztalata: még a térképekről is régen eltűntek azok a birodalmak és államok, amelyekben elterjedt az erkölcstelenség.
Összeomlott pl. a valamikor oly hatalmas Római Birodalom is, amely az utolsó századaiban tömeges orgiákban agonizált és 15 római császárból 13 homoszexuális és szadista volt.
     Itt az ideje okulni a történelemből, mert már a szakadék szélén állunk és nagyon úgy néz ki, hogy valakik nagyon nem akarják a népek erkölcsi javát!
Nem gyanús-e, hogy a női egyenjogúság vad élharcosai, egyben a nők erkölcsi szabadosságának hirdetői is?
     Mindezzel együtt az embernek tudatosan tervezni kell a jövőjét, és minden élethelyzetben és korban a dolgok mögé kell látnia! Egyszerűbb a helyzete azoknak, akik értéknek tekintik a Tízparancsolatot, mi több, az Evangélium tanítása szerint rendezik be életüket!
Minden fiatalnak tudnia kell ugyanis, hogy az erkölcsös élet és a szüzesség genetikai érték!
     Nem szabad követnünk „a felvilágosultság” sugalmazó kiszólásait, mint a „szüzesség maradiság”, „jogod van az élethez”, „egyszer élsz” „addig szórakozz, amíg fiatal vagy” stb.
     Ám ezen új ismeretek utólagos riadalmában nem kell elkeseredni!
Tartsunk mélységes bűnbánatot, gyónjuk meg ‒ nem feledve ‒, hogy a Bűnbocsánat Szentsége nem a következményeket tünteti el, hanem csak lehetőséget ad arra, hogy az üdvösség szempontjából tovább élhessük életünket! Ha a káros életmódot nem folytatjuk, akkor a telegonia hatása évente 20–30%-kal csökkenhet, de csak akkor, ha teljesen szüneteltetjük (évekig) a szexuális kapcsolatot! A bűnismétlés ugyanis „újraindítja az első programot” ‒ ráadásul negatív módosításokkal! És ez nagyon fontos, amiként ez a következő részből is kikövetkeztethető!
     A modern tudományos kutatások alátámasztják őseink erkölcsi törvényeit, amelyeknek alapja a keresztény erkölcs volt. A fiataloknak lehetőséget kell adni arra, hogy megismerjék e kutatások eredményeit, hogy helyesen tudják megalkotni reproduktív magatartásuknak modelljét”. Ez a cikksorozat ezért jelent meg!

(folyt.) (Források az első részben!)

(Forrás nyomán: Radó Polikárp OSB. Az Egyház szentjei, PALLADIS rt. kiadása Budapest, 1940)

     Szent Tibor (Tiburtius) vértanú élete elválaszthatatlan sógornője, Szent Cecília történetétől. Ezért először Cecíliáról emlékezem meg, mivel általa tért meg a Jézusért vértanúságot is vállaló Tibor. 

     A III. század első felében történtek szerint, a kiemelkedő jómódban élő Cecília, szülei tudta nélkül keresztény és Krisztus jegyeseként kívánta leélni életét. Ebbéli szándékában, megerősítette a katakombák rejtekében a püspök is, feladva rá a szüzek fátylát.
     Amikor szülei úgy határoztak, hogy feleségül adják a rangban hozzáillő, Valeriánusz nevű pogány katonatiszthez, ő nem ellenkezhetett.
Abban a képtelenségben reménykedett, hogy vőlegénye tiszteletben fogja tartani titkos esküjét.
     A házasságkötés nagy dínom-dánommal meg is történt, ám amikor az ifjú pár elvonult, Cecília közölte nagy titkát férjével.
     Valeriánusz, hetykén számon is kérte menyasszonyától, hogy "Ugyan bizony ki akadályozhat meg engem abban, hogy asszonyommá tegyelek?"
     Cecília azonban határozott választ adott vőlegényének: "Az Isten által mellém rendelt őrangyalom!"
     Valeriánusz, nyomban rá is kérdezett: "Miféle őrangyal? Szeretném én azt látni!"
     Cecília nem késlekedett a válasszal: "Megláthatod, de előbb meg kell keresztelkedned!"
     Az ifjú férjen olyan jószándékú kíváncsiság vett erőt, hogy nyomban a kereszténység mibenléte felől érdeklődött. A nászéjszaka hitoktatással telt el Cecília részéről, majd elmondta férjének a titkos jelszót, amivel megtalálhatja a püspököt, akinél másnap jelentkezett is.

(holnap folytatódik!)

Figyelmes magány – az életszentség pillére

190. Még öt éves sem voltam, mikor szüleim a Templomba vittek, hogy gyermekségemet a Szentély csendes közelségében töltsem.

191. Igyekeztem mindig rejtettségben élni, mint a „völgyek lilioma”.

192. Bár elmém mindig Istennél volt, mégsem voltam soha oly közel Hozzá, mint amikor teljesen elvonultam a világtól. – Adj te is módot a lelkednek!

193. Otthonom imádságos magányában voltam épp, amikor Gábriel arkangyal köszöntött engem, s én az Üdvösség Igenjét válaszoltam Neki.

194. Bizony, nem jól gondozza lelkét az, aki időről-időre nem képes elvonulni a világ zajától.

195. A lármás, külső forgatag kizárja a benső csendet. 196. A felszínes társaságoktól tudj mindig visszavonulni, hogy mélységeiben gondolhasd át az életedet.

197. A templom csendes mélyén Szent Fiam mindig vár benneteket, s ti mily ritkán látogatjátok meg Őt!

198. Ha embertársaid sorsa iránt közömbös vagy, hiába teljesíted „vallási kötelezettségeidet”, gyorsan elsorvad az Istennel való kapcsolatod is!

199. Ha egyedül Istenre és lelked állapotára a fordítanád figyelmedet, kevéssé idegesítene a világ.

200. Az a jó magány, melyben a lélek meghallja Istent. – Légy fegyelmes figyelmedben!

201. Szeretet nélkül, haszontalan minden cselekedet!

202. Sehol sem lehetséges nagyobb benső örömet megélni, mint az istenes magányban.

203. Ha csak egyszer is megízlelnéd az éggel társalgó szent magány boldogságát, még szobád fala iránt is nagyobb vágy fakadna szívedben, mint a léha emberek felszínes társasága iránt.

204. Egy keresztény lehet magányos, de egyedül soha!

205. Gyakran szólsz olyasmit, mely nemcsak haszontalan, de egyenesen árt a lelkednek!

206. Néha magad is fájlalod, ha haszontalanságokat fecsegtél, hogy elfeledted „a csend tanácsait”!

207. Ha környezeted sorra csak gyarlóságaidat tapasztalja, lerombolod azt, amelyet sugároznod kellene!

208. Tükrözd magadon Fiam szelídségét, mert az első benyomást, a második már nehezen változtatja meg!

209. A társaság és a hely is megszentelődne, ha olykor ott imádkoznál magadban, ahol éppen vagy!

210. Akkor tudod majd tökéletesebben végezni a munkádat, ha azt előtte megtárgyalod Istennel.

211. Ha dolgaid végeztével magadba vonulsz, világosabban láthatod, hogy miben hibáztál.

212. Ha nem tudsz magányban élni, keresd a jók társaságát, mert szent közösségekben is épülhet a lelked.

213. Nem bízhatsz mindig önmagadban, mert olykor híján lehetsz az Isteni kegyelemnek és a mélyebb belátásnak. – Imádság nélkül semmibe se fogj bele!

214. Amikor valamely szinten feladod a szabadságodat, egy másik szinten nyomban szabadságra lelsz.

215. Jézus gyakran oly magányos a tabernákulumban, hogy csupán az angyalok hódolnak neki, miközben azok, akiknek örök üdvösségéért vállalta a kínszenvedést, még percekre sem hajlandók meglátogatni!

216. Gyermekem! Imádságban és csöndes összeszedettségben figyeld a lelkedet, hogy hallhasd Istent.

217. Amit nem kívánhatsz, azért ne is imádkozz!

218. Gyertek hozzám mindnyájan, kik anyai gyengédségre vágytok, és töltekezzetek szeretetemmel.

219. Ne fogadd barátaid közé azt, aki nem Isten útján jár! Kövess engem!

Amint előre megmondatott!
     Maga a történelem igazolja azt a törvényszerűséget, hogy azok a népek, amelyeknél elterjedt az erkölcstelenség, fokozatosan legyengültek, elveszítették függetlenségüket, majd csendben eltűntek a történelem „porondjáról”. Ezeknél a népeknél egyre kevésbé születtek zseniális egyének, és lassan tehetségtelen szürke tömeggé váltak.
És sajnos, ez történik évtizedek alatt fokozatosan, nemzedékről-nemzedékre, igazolva a napóleoni mondást: „Ha egy nép egységes tartását meg akarod törni, lazíttasd fel erkölcseit!”
     Ebből egyenesen következik, hogy valamely népesség testi-szellemi egészségének visszaállítására a magas erkölcsi mérce visszaállítása szükséges. Ezért érthető, hogy a keresztény vallás miért áll ki az erkölcsösség szükségszerűsége mellett. Lényegében Keresztény Tanítás nem az élvezeteket tiltja, hanem a következményeitől óvja az embert, az életminőség és üdvösség szempontjából!
Ott, ahol már a gyermekeket körülveszi az erkölcstelenség kultusza, nem lehet mást várni, mint a fiatal nemzedék intellektuális leépülését és azt számtalan példa igazolja!
     Megfontolandó megállapítás a genetika elemi szabályáról: a nő első szexuális kapcsolatának nagy hatása van az immunrendszerére és a szervezetbe olyan hormonok és erősen ható fermentumok kerülnek, amelyek megváltoztatják az öröklődés mechanizmusát. A szüzesség és a hűség – a családi boldogságnak, a nép genetikai egészségének az alapja.
Mint ismeretes, a szexuális szabadság terén az USA az élenjárók között van, ám ennek következményei sajnálatosak! A fiatal nemzedék intellektuális fejlődése távolról sem megfelelő, kreativitásuk alacsony. Ezzel kapcsolatosan Amerikában megjelent egy – szemantikai analfabétaságnak nevezett – új fogalom, ami azt jelenti, hogy valaki a szöveget képes elolvasni, de a tartalmát már nem érti meg.
    Alfred Kinsey híres amerikai akadémikus szerint „körülbelül 37 millió amerikai pszichiátriai kezelésre szorul. A kórházi ágyak több mint a felét lelki betegségekben szenvedők foglalják el. A többi beteg az utcákon szaladgál”. A narkósok számát az USA-ban 55 millióra becsülik.
     Az USA kénytelen a „szürke állományt” külföldről (Európából, Oroszországból, Indiából, Kínából) pótolni, mivel nem képes magát tanárokkal, tudósokkal, szakemberekkel ellátni.
     Egy Wilkinson nevű szociológus érdekes összehasonlítást végzett. Azt elemezte, hogy milyen jellegzetes problémák voltak az amerikai iskolákban ötven év távlatában.
1940-ben a következő problémák voltak a leggyakoribbak:
– beszélgetés az órákon, rágógumizás, zaj, futkározás a folyosókon, nem megfelelő öltözködés, szemetelés.
1990-ben az iskolai problémák:
– alkohol és narkó fogyasztása, nemi erőszak, másfajta erőszak (lövöldözés), abortuszok, öngyilkosság, lopás.

(folyt.) (Források az első részben!)

A legkorszerűbb technikával sem utánozható le!
     Egy holland orvosnak a leplen látható kép háromdimenziós információi alapján sikerült előállítania a kép hologramját, amely néhány meglepő újdonsággal szolgál. A hologram lehetővé tette a leplen látható alak „megmozdítását”, amit videón tekinthetünk meg, valamint a fejtetőn sok apró, vérző seb azonosítását, ami megerősíti a korábbi feltételezést, hogy nem töviskoszorút, hanem az egész fejet beborító tövises „sapkát” borítottak rá. A háromdimenziós kép a lepellel kapcsolatos botanikai kutatások eredményeivel is meggyőzően egybevág.
     Petrus Soons világszerte számos tudományos konferencián és televíziós műsorban mutatta be a 2004-ben kezdett és ma is folyó kutatásainak eredményeit. Az általa előállított életnagyságú hologramok jelenleg a torinói Museo della Sindonéban és a lepel állandó kiállításain láthatóak.
     A háromdimenziós képalkotásban jártas orvosnak feltűnt, hogy a leplen látható kép távolabbról nézve élesebb, bizonyos szögekből szemlélve viszont halványabbnak tűnik, különösen közelről; a teljes kép csak bizonyos távolságból áll össze. Megállapította, hogy mindez – vagyis az, hogy a nézőpont változása befolyásolja a kép erősségét – a hologramra jellemző.
     Feltételezését megerősítette egy hivatásos fényképész, Aldo Guerreschi megfigyelése, akit az 1997-es torinói bazilikatűzből a tűzoltók által kimentett lepel fotódokumentálásával bíztak meg. „Egy egész napon át közelről láthattam a leplet. Ahogy körbejártam a nagy asztalt, amelyen ki volt terítve – és a fény csupán egyetlen irányból, a terem egyik oldalán lévő ablakokból jött! – bizonyos szögből szemlélve teljesen elhalványult a kép, máshonnan pedig szinte úgy tűnt, mintha az alak kiemelkedne a lepelből. Hihetetlen érzés volt! Abban a pillanatban tudtam, hogy ez a kép egészen különleges. 20–30 cm-re közelítettem a gépet az archoz – és a keresőben nem láttam semmit! Csak akkor, ha eltávolodtam” – írta 2000-ben publikált cikkében Guerreschi.
Mindez abba az irányba mutatott, hogy a kép nagy valószínűséggel holografikus információt is tartalmaz. Soons szakértői csoportjának 2005 szeptemberében 625 felvétel alapján, a Holland Holografikus Laboratórium által kifejlesztett DFCH Holoprinter segítségével sikerült előállítania a test úgynevezett mesterhologramját. Ebből készítette egy kanadai cég azokat az életnagyságú másolatokat, amelyeket a Rómában, Jeruzsálemben, Torinóban és más helyeken látható állandó lepelkiállításokon tekinthetnek meg az érdeklődők.
     A hologram létrehozása a leplen látható alak „megmozdítását” is lehetővé tette. A Petrus Soons honlapján látható videón háromdimenziós képen követhetjük a fej, illetve a törzs lassú el- és visszafordulását. A 3D Krisztus-arcról videó ITT látható! (Sajnos, a keresett bejegyzés már nem érhető el.)

(folyt.)
.

Alamizsnálkodás – az érdemek gyarapítója

167. Szegénysorban éltünk Szent Fiammal. Szerettem a szegénységet és nem aggodalmaskodtam soha, hisz' velem volt a Világmindenség Királya.

168. A Szegények Szüzének is neveznek engem.

169. Szegénynek mondhatod-e magad gyermekem, ha veled van Szent Fiam? (A kegyelmi állapotban).

170. Az irgalmas részvétet Szent Szüleimtől örököltem, mert Ők együtt érzők voltak a szegények iránt. Ne hagyjon téged se hidegen mások nyomorúsága!

171. Mindig gondom volt rá, hogy szűkös körülményeim közt is segítsem a rászorulókat.

172. Amit a Három Napkeleti Bölcs felajánlott Szent Fiamnak, azt én a szegényeknek osztottam szét.

173. Ne gondold, hogy a szegény azért van szűkében a földi javaknak, mert Isten megveti őket, sőt inkább szereti valamennyit, azért bízza a te gondjaidba.

174. Aki megkönyörül a szegényen, az Úrnak ad kölcsön, s ő megfizet neki tettéért.

175. Ne vesd meg a szegényeket, mert több szent járt darócban, mint bíborban.

176. Gyermekem, sokat kapsz viszonzásul a Mennyben azért a pár fillérért, falat kenyérért, együtt érző fohászért, amit a koldus Lázárnak adtál.

177. A szegények imádsága hatalmas Isten előtt, ámde a szívtelenekre lesújt a büntetése!

178. Szent József együttérzése felülmúlhatatlan volt.

179. Ha adhatsz, akkor adj! Ha ez nem áll módodban, akkor biztosítsd a szegényt a jó szándékodról és ha nem az erszényedet, akkor a szívedet is nyisd meg!

180. Az igaz szeretet nem várja meg míg a szűkölködő kér, hanem készségesen siet a segítségére.

181. Ne mérlegelgesd, hogy alamizsnádat ez vagy az megérdemli-e, mivel Isten nem azt nézi, hogy kinek adsz, hanem azt, hogy milyen lelkülettel!

182. Ha módodban több nem áll és akár csak egyetlen pohár vizet is adsz valakinek Krisztus nevében, bizony mondom neked, megkapod érte a jutalmat.

183. Ne kritizáld a szegényt, köszönését szívből viszonozd, mert Isten megbüntet a megszégyenítéséért!

184. A szegénység és szükség inkább válik a lélek javára, mint a bőség, mert a nélkülözés fokozhatja a bizalmat, ám a gazdagság csak növeli az aggodalmat.

185. Gyermekem! Ne azt kérdezd, hogy miért van ennyi szegény, hanem azt, hogy te mi végett létezel?

186. A rászorulónak ne mond, hogy nincs! A szándék ugyanis nem a pénztárcából, hanem a lélekből fakad!

187. Szíved és nyelved mindenkor teljes összhangban legyen! Vigyázz, hogy embertársad gondja és fájdalma iránti részvéted ne csak színlelés legyen!

188. Ha lélek szerint élsz, járj is aszerint. Ne irigykedj és ne is kérkedj tehát javaiddal, ingerelve másokat!

189. Mindig vigasztald meg a szegényt nyomorúságában, hogy testi-lelki alamizsnához jusson. Kövess engem!

A telegonia paradoxona
     A XX. század végére a tudósok megértették, hogy a fogamzáshoz szükséges információ csak egy része tárolódik a kromoszómákban, a maradék információ mezőszerű struktúrákban fejti ki hatását. Ezt több nyugat-európai országban genetikai módszerekkel vizsgálták.
     Érdekes kísérleteket végeztek Franciaországban. A férjek beleegyezésével három családban donorok által megtermékenyítették a feleségeket. A megszületett gyermekek a férjekre (mint kezdő kapcsolatokra) jobban hasonlítottak, mint a donorokra. Ebben az esetben a férjek „autográfjai” erősebbeknek bizonyultak, ami összhangban van a telegoniával.
     Ivan Klimov így ír le egy telegoniával kapcsolatos esetet: „Amerikában nem olyan ritka eset, amikor fehér szülök családjában fekete gyermek születik.
    A Robert és Doroty Laster házaspár esete nem azért keltette fel a kutatók figyelmét, mert családjukban fekete baba született, hanem azért, mert a feleség és a férj egyidejűleg perelte egymást és ennek folytán kiderült, hogy egyikük sem követett el házasságtörést. Viszont az asszony eskü alatt elmondta, hogy a házassága előtt volt egy néger kapcsolata, de miután férjhez ment, maradéktalanul hű volt a férjéhez. Az orvosszakértők a nőnek adtak igazat, mivel tényként fogadták el a telegonia hatását, mely ilyen esetekre magyarázatot ad. Végül a házaspár kibékült.
     Lényegében a „telegonia hipotézise” hasonló igazolást nyert a Szovjetunióban az 1957-ben Moszkvában tartott (VIT) Világifjúsági Találkozót követően. Azon senki sem csodálkozott, hogy kilenc hónap múlva több moszkvai lánynak fekete gyereke született. De az már furcsa volt, amikor ez évek múltán is megtörtént! Ez késztette a szovjet telegoniai kutatások elindítását a 60-as években.
     A rendszerváltozás után Oroszországban teret kapott a „nyugati típusú” szexuális szabadság, ennél fogva a nők 98%-ának már házassága előtt is volt szexuális kapcsolata. Ám statisztikailag kimutatható volt, hogy minden 1000 született gyerekből 174-nek van valamilyen genetikai betegsége. Ilyen nagyarányú megbetegedést nem lehet csupán környezetszennyeződéssel és szociális tényezőkkel magyarázni.

Elemzők megjegyzik, hogy a feltűnően negatív genetikát, defektusokat az is befolyásolja, hogy szexuálisan legaktívabbak azok a felelőtlen egyének, akik valláserkölcsileg közömbösek, nem rendelkeznek komoly életcélokkal és előnyben részesítik a szórakozásokat, az italozást és a gyakori partnerváltást.

     Ne tévesszen meg senkit, hogy a "példakép" sztárok és celebek újságfotói szerint gyönyörű gyermekeik vannak, holott... Ám, a híradások csak azokról tudósítanak, akiknél (látszólag) minden rendben van, de az utódok későbbi, esetleg deviáns életéről már kevéssé kapunk információkat! Egyébként is a témánk jegyei csak 20%-ban "látványosan" és nagyobbrészt a későbbiekben jönnek elő az egészségi és mentális jellemzők (esetenként halmozottan)!

    Nagyon úgy néz ki, hogy a természet „bünteti” azokat, akik figyelmen kívül hagyják az öröklődés törvényeit, pontosabban azt, hogy leendő utódaik egészsége érdekében nem voltak hajlandók tiszta életet élni. Ennek okán, sok fiatal házaspár keserűen vádaskodik, hogy „bünteti őket a sors”, mert gyermekeik sajátos idegi instabilitással, testi-szellemi fejletlenséggel, vagy Down-szindrómával született!
A mai statisztikai adatok szerint csak minden negyedik gyermek születik teljesen egészségesen. Több híres családban a telegonia negatív hatása kikövetkeztethető. Például, Nagy Katalin orosz cárnő, aki szexuálisan rendkívül aktív volt, gyengeelméjű gyermeket szült.

(folyt.) (Források az első részben!)

Forrás: https://axioma.hu/peru-magzat-vedelem/

Bravúros törvény Peruban
     Peru életpárti példamutatása szinte páratlan: mostantól egyenlő jogok és védelem illeti meg az édesanyát és a magzatot. A latin-amerikai állam szembe megy az életellenes trendekkel.
Új törvényt fogadott el Peru parlamentje a várandós édesanyák és magzatgyermekeik védelme érdekében – írja a Catholic News Agency alapján a Mandiner. Az új jogszabály értelmében az anya és gyermeke élete mostantól azonos jelentőséggel bír, a várandósság ideje alatt mindkét személyt ugyanakkora védelem illeti meg, egyben a törvény garanciát nyújt kettejük környezetének védelme szempontjából is.

A limai parlament nagy többséggel, 87 igen szavazattal, 18 nem ellenében, 7 tartózkodás mellett fogadta el az indítványt, amelyet a Népi Erő párt (Fuerza Popular) egyik képviselője, Rosangela Barbarán terjesztett a törvényhozás elé.

A jogszabály 2. cikke előírja, hogy mind az állam, mind a társadalom, különösen az egészségügyi dolgozók kötelesek különös védelmet nyújtani a várandósság, a szülés és a szülés utáni időszakban, ez a védelem pedig az összes jogalanyra kiterjed, azaz édesanyát és gyermekét egyazon mértékben megilleti.

A törvény egyik legfontosabb rendelkezése a csecsemők azon jogának elismerése, hogy „egészséges, tisztességes és biztonságos környezetben szülessenek”.

Ezen túlmenően az apa jogát is mindenben elismerik.

Szakértők szerint az új törvény a gyakorlatban olyan közpolitikákat támogat, amelyek átfogó egészségügyi ellátást garantálnak az anya és a születendő gyermek számára egyaránt, beleértve a szülés előtti szűréseket, az anya táplálását, a szülésre való felkészítést és a szülés utáni gondozást, a szülés utáni pihenés biztosítását, de szükség esetén ugyanígy a családi tanácsadást és terápiát, valamint a családok támogatását.

„E törvény alapján egyetlen entitás sem használhatja fel a büntető törvénykönyvet ürügyként arra, hogy Peruban joga van a »terápiás abortuszhoz«” – nyilatkozta a parlamenti döntést követően Carlos Polo, a Népesedéskutató Intézet latin-amerikai irodájának igazgatója.

A nagy többséggel elfogadott törvény már Dina Boluarte elnök asztalán van, amint az ország elnöke aláírja, hatályossá válhat.

A Torinói Halotti Lepel 100%, hogy a Megváltó Krisztusé!
     A Leplen található lenyomat számos olyan tulajdonsággal bír, amely ámulatba ejti a tudósokat. Annak ellenére, hogy egy test volt benne, a felületén lévő kép teljesen sima. Egyáltalán nem deformálódott, és az optika szabályainak megfelelően teljesen egyenletes vetülete. A tudósok azt gondolják, hogy a keresztre feszített ember képe egy titokzatos belső energiarobbanás eredménye. A kép ekkor „éghetett bele” a szövetbe, a sugárzáskor keletkező protonok 1 megavoltos energiájának hatására. (Ekkora energiával mozog milliós nagyságrendű potenciálkülönbségek között egy proton).
     Azt a folyamatot, ahogy a kép a lepelre került a tudomány képtelen rekonstruálni. Ezért írta J. Jackson: a mai napig megismert fizikai, kémiai folyamatok alapján azt mondhatnánk, hogy a lenyomat sehogy nem keletkezhetett, azonban tudjuk, hogy valódi, még ha megmagyarázhatatlan is.
A tudományos vizsgálatok azt is kizárták, hogy a lenyomat hamisítvány lenne. A lenyomat egészen biztosan egy keresztre feszített halott zsidó testének képét mutatja, akit a rómaiak keresztre feszítettek pontosan úgy, ahogy azt az Evangéliumban olvashatjuk.
     A tudományos bizonyítékok alapján nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy a lepel valóban Jézus Krisztus halotti leple. K.E. Stevenson és G.R. Habermas amerikai tudósok azt állítják, hogy annak a valószínűsége, hogy a leplen található lenyomat Jézus Krisztusé 1 a 82 944 000-hez. Ahhoz, hogy ezt könnyebb legyen megérteni a következő hasonlattal éltek. Képzeljünk el 82 944 000 egydollárost egymás mellé letéve. Ez éppen a New York és San Francisco közti távolság háromszorosa lenne.A bankjegyek közül egyet megjelölünk és valaki, akinek bekötjük a szemét csak egy bankjegyet emelhet fel a földről. Annak a valószínűsége, hogy pont a megjelölt bankjegyért nyúl, ez: 1 a 82 944 000-hez. A végső következtetés a következő: a Halotti Lepelbe temetett test Jézus Krisztus teste volt. Ezeket komoly tudományos tények bizonyítják. (Verdetto sulla Sindone. Brescia, 1982, 146. old).
     Y. Delage jogosan jegyezte meg, hogy ezek a komoly és megdönthetetlen bizonyítékok csak azokat nem győzik meg, akik különféle ideológiai hozzáállásuk miatt nem akarnak hinni benne.
A igazságügyi orvosszakértők, akik tökéletesen ismerik a vér alvadásának folyamatát, megállapították, hogy Jézus testét körülbelül két és fél órával a halála után tekerték a lepelbe és maximum 36 órát volt benne, hisz a leplen nyoma sincs bomlásnak. Mi több, a test egészen biztosan nem lett kivéve a lepelből, mert nincsenek rajta semmiféle szakadások vagy tépések, és az alvadt vércsomók is érintetlenül találhatók a leplen. Ezt a tényt képtelenség megmagyarázni és laboratóriumban sem lehet modellezni.
     Vajon hogyan hatolt át a test a szöveten anélkül, hogy szerkezetét megváltoztatta volna? Hogyan került a titokzatos lenyomat a lepelre? Erre a kérdésre csak a hit felel, mely szerint mindez Jézus Krisztus feltámadásának pillanatában történt. II. János Pál pápa 1980. április 13-án Torinóban elmondott szentbeszédében így fogalmazott: „sok tudós érvét elfogadva a Szent Lepel a szenvedés, a halál és a feltámadás különleges tanúja. Néma tanú, de ugyanakkor mily meglepően sokatmondó!”
     A tudomány leírja, hogy milyen a leplen látható ember, a hit pedig segít felismerni Őt. Ez az értékes ereklye emlékeztet bennünket arra, hogy Krisztus valóban szenvedett, meghalt a kereszten, feltámadt és megváltott engem is. Vajon e végtelen szeretet láttán közönyös maradhatok? „A hívő ember számára az a legfontosabb – mondta II. János Pál pápa – , hogy a lepel az Evangélium tükre. (...) Minden ember, aki mélyen elmélkedik róla, megrendül...
     A lepel valóban különleges jel, mely arra hív, hogy példaképként tekintsünk Jézusra, az Isten Igéjére, aki önmagát áldozta fel értünk...”

(Forrás: SZERESSÉTEK EGYMÁST folyóirat 1/2007)

150. A tisztaság leghűségesebb őre: a tétlenség kerülése, a böjt és a mértékletesség. Ez utóbbi sarkalatos erényt, annyiban tudod megvalósítani, amennyire képes vagy vágyaidat az értelmeddel irányítani.

151. Ha felfognád, hogy mit jelent: hasonlónak lenni az angyalokhoz, sose lennél közömbös a tisztaság méltósága iránt.

152. Gyermekem! Pusztulásra ítélt nép az, mely nem neveli gyermekeit a tisztaság megbecsülésére!

153. Tartsd szem előtt, hogy az épség a szépség!

154. Jobb, ha példás tisztaságod miatt kimosolyognak, mintha romlottságod miatt a válladat veregetnék!

155. Ne légy elbizakodott a saját erődben, mert még szentéletűek is elestek, ha nem tartottak ki az állandó imában és alázatosságban. Ne lankadj tehát a lelki összeszedettségben, hogy tisztaságod kárt ne szenvedjen. – Kérd ehhez Szent József segítségét!

156. A tisztaság elvesztése, akár vágyból akár hiúságból, az Isten elutasítása, tehát a kegyelem elvesztése!

157. Kísértések idején, szüntelenül imádkozzál!

158. A hit, bizalom, lelkiszegénység és tisztaság, a földön elérhető legnagyobb szabadság!

159. A tiszta, baráti gyengédség – vigasz a léleknek.

160. A türelmetlenség, veszélyezteti a tisztaságot!

161. Önmagad ellenségeként hagyod, hogy gyakran teret nyerjen benned a világias értékrend, melyet nem csak leküzdeni nehéz, de a tisztaságról való felfogásodat is kikezdheti.

162. Gyermekem, egyetlen hajszálnak is van árnyéka!

163. Ha van öröm a földön, az a tiszta szívű emberé!

164. Őrizze meg mindenki testi-lelki tisztaságát, élete minden állapotában, Isten törvénye szerint!

165. Isten akarata ugyanis, a ti megszentelődéstek, hogy mindegyiktek meg tudja őrizni a testét szentségben és tisztaságban.

166. Folyton-folyvást őrködnöd kell, hogy majdan elnyerhesd a tisztaság jutalmát. Kövess engem!

Látott és hitt
     Arimateai Józsefnek rövid ideje volt arra, hogy Pilátustól – aki az Antonia várban székelt –, elkérje Jézus testét. Ezt követően egy római centurióval visszatért a Golgotára, aki hivatalosan megállapította az elítélt halálát. Nem volt tehát idő arra, hogy a testet megmossák, mert az a Törvény bonyolult előírásai szerint túl sokáig tartott volna, márpedig a temetést idejében be kellett fejezni.
     Az Evangéliumban azt olvassuk, hogy Jézus temetésekor Arimateai Józsefen kívül ott volt Nikodémus is, aki hozott mintegy 100 font mirha- és aloékeveréket. Fogták Jézus testét és a fűszerekkel együtt gyolcsba göngyölték. Így szoktak a zsidók temetni. A keresztrefeszítés helyéhez közel volt egy kert, melyben egy új sírbolt, ahova még nem temettek senkit. A zsidók készületi napja miatt ide temették Jézust (Jn 19,39-42).
     Vasárnap hajnalban az Apostolok az asszonyoktól értesültek arról, hogy Jézus sírja üres. Ekkor Péter és a másik tanítvány futva elindultak a sírhoz. De a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és hamarabb ért oda. Benézett és látta a gyolcsot, de nem ment be. Nem sokkal később Péter is odaért, bement a sírba és ő is látta az otthagyott gyolcsot meg a kendőt, amellyel a fejét fedték be. Ez nem a gyolcs közt volt, hanem külön összehajtva más helyen. Most már a másik tanítvány is bement, aki először ért oda, látta és hitt. (Jn 20,3-8).
     Ez a "másik tanítvány" Szent János apostol volt, aki csak akkor hitt, amikor saját szemével látta a gyolcsot és a kendőt, melybe Jézus testét takarták. A gyolcsok érintetlenül feküdtek ott, alakjukból arra lehetett következtetni, hogy nem a testről tekerte le valaki, hanem hogy a test titokzatos módon áthatolt a gyolcsokon.
Máté, Márk és Lukács azt írták, hogy Jézus testét gyolcsba (sindon) göngyölték. Szent Lukács azt állítja, hogy   Péter a sírban lepleket látott, de nem is említi a kendőt. Szent János pedig gyolcsról és leplekről ír. A sírban tehát pontosan meg nem határozható gyolcsok és legalább egy kendő volt (görögül soudarion).
     Gino Zaninotti, hírneves olasz tudós szerint a görög soudarion (kendő) szó az arámi sodara szóból származik, ami különböző méretű és felhasználású, főleg lenvászon anyagot jelent. Jézus testét egy nagy, több mint 4 méter hosszú, és egy 1 méter széles gyolcsba göngyölték. Ez a kendő (sodara) takarta be az egész testét és a fejét, alulról és felülről. Az így begöngyölt testet még két vászonnal keresztbe is betekerték. A kendőbe göngyölt fej és a lábfejek kilógtak a vászontakarásból.
     A feltámadás után, amikor a test „áthatolt” a gyolcsokon, az anyagok összeestek, hiszen már nem volt bennük semmi. 
     Zaninotti professzor így magyarázza Jézus feltámadás történetének egyik legnehezebben értelmezhető mondatát (Jn 20,7): Péter bement a sírba és ő is látta az otthagyott gyolcsot meg a kendőt, amellyel a fejét befödték. Ez nem a gyolcs közt volt, hanem külön összehajtva más helyen.
     Az érintetlen gyolcsok látványa, melyekből titokzatos módon „eltűnt” Jézus teste, Szent Jánosnak elég volt, hogy higgyen a feltámadás tényében (habár ekkor még nem találkozott a feltámadottal).

(Forrás: SZERESSÉTEK EGYMÁST folyóirat 1/2007)

(folyt.)

Tisztaság és önérzet – az életszentség alapja

131. Az én dicsőséges nevem: a Tisztaság-, a Szüzesség Királynője. Nem lehettem volna Isten Anyjává, e kiváltság maradéktalan teljessége nélkül.

132. Szent Józsefet 'Tisztaságos Jegyesnek' nevezitek és az volt maradéktalanul! Ő minden férfi és családapa példaképe! – Kérjétek a segítségét szüntelenül!

133. Ha jót akarsz gyermekednek, tanítsd meg a tisztaság szeretetére: a tapintatos-, az áldozatot is vállaló, önzetlen szeretetre, – mert felelős vagy érte!

134. Gyermekeim! Kérjétek Szent Józsefet, hogy az imáitok olyan bensőséges és állhatatos legyen, ahogyan Ő imádkozott Istenhez!

135. Védd és becsüld mások tisztaságát, s kerüld az ifjúkor vágyait! Kérd ehhez Szent József segítségét!

136. Ha megértenéd a tisztaság jutalmát; sokat fáradoznál, csakhogy megőrizd szépségét!

137. Aki istenfélőn el nem űzi magától a rossz gondolatokat, az lelkében viperával és skorpióval játszik. – Bensőségesebben imádkozd a rózsafüzért!

138. Elmédből űzd el a rossz gondolatokat, miként a ruhádról is lerázod a parazsat, hogy meg ne égessen.

139. A tisztáknak minden tiszta. A tisztátalanoknak és a hitetleneknek viszont semmi sem tiszta, mert mind az elméjük, mind a lelkiismeretük szennyes.

140. Sajnos, sokan kevésre tartják a tisztaságot.

141. A tiszta szándék, becsüli a tisztaságot!

142. Tévedésben élsz ha azt hiszed, hogy közömbös szívemnek, ha testileg-lelkileg nem vagy tiszta és ép.

143. Gyermekem! Jól fontold meg, hogy megéri-e a bűnös gondolatokkal való múló szórakozás, ha a lelked maradandó kárát vallja? – Szüntelen imádkozz!

144. Leány, maradj tiszta! Légy szerzetesnő, segítő civil, vagy családanya, mert a 'se ez, se az', biztos tragédia! – Hivatásodért kérd Szent József segítségét!

145. Bűnre hajló érzékeid sikeres megfékezése, múlhatatlan érdemeket szerezhet neked a Mennyben.

146. Ifjú! Légy tiszta férfi, családapa, szerzetes vagy pap, csak halld meg a hívást és kövesd hivatásodat! – Hivatásodért kérd Szent József segítségét!

147. Minden nemzet alapköve a tiszta erkölcs.

148. Se szemmel, se füllel, se bármi módon ne tedd ki veszélynek a tisztaságodat! – Fiamról elmélkedj!

149. Istenfélelemmel őrizkedj a hitvány, mulatozó társaságoktól, ha nem akarsz beszennyeződni.

Nem marad nyom nélkül!
     A Szovjetúnióban az 1960-as évektől kezdődően foglalkoztak intenzívebben a "telegónia-hullámelmélettel". Kutatási programot Piotr Garjajev biofizikus és molekuláris biológus professzor fejlesztette ki, és az elméletét a „Волновая генетика ( Hullámgenetika)” című könyvében írta le.
     1985-ben Garjajev egyszer a műszerből kivette a DNS molekulákkal teli kémcsövet és figyelmetlenségből egy üres kémcsövet tett a műszerbe. Észrevéve a tévedést, ki akarta cserélni az üreset, amikor meglátta, hogy olyan spektrumjelek jelentek meg a monitoron, amelyek a DNS spektrumára hasonlítottak (bár alacsonyabb intenzitásúan). Úgy tűnt, mintha a lézersugár áthaladt volna valamilyen láthatatlan struktúrán, amely a DNS molekulákról tartalmazott információt. Így fedeztek fel egy szenzációs effektust – a DNS eltávolítása után a műszerben megmarad a DNS nyoma, egy „fantom-DNS”. Ez a DNS-nyom még sokáig megfigyelhető.
Garjajev és kollégái tanulmányozták a DNS molekulák vibrációs viselkedését lézer spektroszkópiai módszer alkalmazásával. A lézer fotonok, miután átjutottak a DNS oldaton, rögzítik az információt a molekulákról. Ennek eredményeként megállapították, hogy a DNS úgy viselkedik, mint egy holografikus számítógép, lézerolvasóval és egyes genetikai információkat a DNS megjegyzett.
     Az ijesztő, hogy az újabb és újabb kísérletek és módosítások mindig egyre negatívabb gén-információkat eredményeztek. Tehát ha újabb sugárzás érintette az DNS-t, további negatív hatással volt a tárolt genetikai információkra.
     A hullámgenetika megmagyarázza a telegonia mechanizmusát (igaz csak hipotetikusan), mivel a petesejt DNS-e a megtermékenyülésnél, ill. az embrió fejlődésénél figyelembe veszi a hullám jellegű kölcsönhatásokat is.
Idézet Garjajev tanulmányából: a nő első (férfi) szexuális partnere a nő genetikai kódjában hagyja a hullám autográfját, mintha aláírná magát a nő genomjában. És persze ez a férfira vonatkozóan is némileg igaz!
     Ez a hullámprogram később ‒ mindkét nemnél, de főként a női petesejt esetében ‒ kifejti hatását az embrió testére és későbbi szellemi-lelki fejlődésére. Jelképesen úgy fogalmazhatunk, hogy a jövendőbeli apa öröklődési anyagának „tégláiból” épül fel az „épület” az első férfi „tervrajza” alapján!
Jóllehet, ez a verzió a tudomány mai állása szerint csupán hipotézis, de mégis a gyakorlati tapasztalatok valósághűen igazolni látszanak a „telegonia paradoxont”. Vagyis, ha egy nő a kapcsolatai során nem lett terhes, a petesejtjébe akkor is beépülnek partnereinek DNS láncai (legalább is hullám szinten), s azok később az utódhoz kerülnek a nemző apa génjeivel együtt. Ennek következményeként a gyermek, aki a „testi apjától” örökli a kromoszóma készletét, a „telegoniai apjaitól” pedig a mezőszintű szervezési struktúrát kapja meg.
     Már csak „hab a keserű tortán”, hogy a „telegoniai apák” mezőszintű genetikai információi mind ellentmondhatnak egymásnak, így a magzat fizikai és szellemi „felépítésére” alkalmazott információs modulok ellentétes parancsokat hordozhatnak, s ez például a szervek aszimmetriájában nyilvánulhat meg. Az egyik leggyakoribb aszimmetria a scoliosis (a gerinc oldalirányú görbülete). (Folyt.) (Források az első részben!)

     A rózsafüzér nem csak egy ima, de fegyver a gonosz ellen, a benső léleképítés eszköze, az egységnyi idő Istennek ajánlása, az önfegyelem és a szabad akarat szép megnyilvánulása. Egyben elmélkedés a Megváltás misztériumáról, részesedés Mária Igen-jéből és titkos értékű ajándék égi Édesanyánknak. Mindazáltal a szentolvasó nem liturgikus imádság, hanem a krisztusközpontú Mária-tisztelet magánájtatossága. Nem imák unalmas ismételgetése, hanem szóbeli, elmélkedő, végül pedig szemlélődő imamód. (vö. A rózsafüzér imakönyve, Szent István Társulat, 8.)

     XII. Piusz: Imádkozzátok a szentolvasót, mert az evangélium összefoglalása! Az Ingruentium malorum [kezdődő veszély] kezdetű enciklikájában ezt írta: "Vonakodás nélkül újból kijelentjük, hogy nagy reményt fűzünk a Szent Rózsafüzérhez a korunkat sújtó bajok helyrehozatalában. Nem erőszakkal, nem fegyverekkel, nem emberi erőfeszítéssel, hanem ezen imádság által elnyert isteni segítséggel, a parittyával rendelkező erős Dávidhoz hasonlóan, az Egyház rettenthetetlenül szembenéz a pokoli ellenséggel".

Az ifjú házasoknak 1941. okt. 8-án e szavakkal ajánlja a rózsafüzérezést: E módon a legtisztább és leghatalmasabb Szűz védelme alá helyezik magukat.

A szíve nem bírta tovább
     A jobb oldalon található 1,5 cm széles és 4,5 cm hosszú seb analízise és a sebből kifolyt vér és víz vizsgálatából kiderült, hogy a halál közvetlen oka a szívburok elszakadása volt, melyet az agónia során a burokban összegyűlt folyadék okozott. (A képen piros nyíl mutat a szívseb vérére!)
     A burokban akár 2 liter folyadék is összegyűlhetett, amely összenyomta a tüdőt is. Amikor a szívburok a benne összegyűlt vér miatt megrepedt, hirtelen erős fájdalmat okozott a mellkasban. Erre a hirtelen fájdalomra az ember automatikusan felkiált. Jézus még egyszer hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét (Mt 27,50). Az eszméleténél lévő ember hirtelen halála rendszerint azonnali hullamerevséggel jár. Ezzel magyarázható a Leplen található test megfeszült tartása.

A Megváltó szívét átszúrták
     Röviddel a halál beállta után a folyadékban szétváltak a vörösvérsejtek és a vérplazma. Amikor Jézus oldalát lándzsával átszúrták, a sebből először a vörösvérsejtek majd a vérplazma folyt ki: „vér és víz” – írta evangéliumában Szent János (19,34).
     Jézus átszúrt szíve Isten hatalmas szeretetének bizonyítéka. Emberré lett értünk „teljesen lecsupaszította magát” és minden ember bűnéért magára vállalta a halált. Ő, aki teljesen bűntelen volt, megtapasztalta szenvedésében és kereszthalálában, hogy milyen szörnyű szenvedéssel jár a bűn. A mi szenvedésünket viselte, a mi fájdalmaink nehezedtek rá, mégis (Istentől) megvertnek éreztük, olyannak, akire lesújtott az Isten. A mi bűneinkért szúrták át, a mi gonoszságainkért törték össze (Iz 53, 4-5).
     Ebben a borzalmas szenvedésben Jézus a végsőkig engedelmeskedett az Atyának. Tökéletes engedelmességével legyőzte a bűnt és a halált. A szenvedés csúcspontja az a pillanat volt, amikor Jézus így kiáltott a kereszten: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem? (Mt 27,46). Szenvedésével Jézus eljutott mindenhová, ahol hat a bűn pusztító ereje, és legyőzte azt határtalan szeretetével és engedelmességével. Az Atya iránti tökéletes szeretetével és engedelmességével Jézus halálán és feltámadásán keresztül végleg legyőzte a halált és a bűnt.
     A lepel segít nekünk megérteni a Krisztus áldozatával megszentelt szenvedés titkát, mely a megváltás forrása lett az egész emberiség számára – mondta II. János Pál Torinóban. A lepel egyúttal Isten szeretetének és az ember bűnösségének képe. Arra kényszerít, hogy megértsük Krisztus megváltó halálának legmélyebb okait. Ezt a mérhetetlen szenvedést látva még közelebbinek és még nagyobbnak érezzük annak a szeretetét, „aki úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte” (Jn 3,16). Hívő ember mély meggyőződéssel vallja: „Istenem, ennél jobban már nem is szerethetnél!”, és tudatosítania kell magában, hogy ezt a szenvedést egy valami okozta, a bűn, minden egyes ember bűne.
     A lepel mindnyájunkat arra szólít, hogy Isten szeretetének képét lelkünkbe véssük és eltávolítsuk onnan a bűnt. A szenvedésen elmélkedve az ember megszabadulhat a felületességtől és önzéstől, ami különösen jellemzi a mai ember szeretetélményét és a bűnhöz való viszonyát.
     A lepel némán visszhangozza Isten szavát és a több évszázados keresztény üzenetet: higgyél Isten szeretetében, hisz ez az emberiség legnagyobb kincse és kerüld a bűnt, ami az emberiség legnagyobb veszélye!

Szelídség és tapintat – az élet édesítője

107. A harag sohasem vett erőt rajtam, s én mindig mindenkihez a Jóságos Szűz voltam.

108. Miként Szent Fiam, úgy én is megértő szelídséggel igyekeztem legyőzni ellenségeimet.

109. Velem született szelídségemet és jóságomat, még ellenségeim is megtapasztalhatták.

110. Nem olvashatod rólam, hogy bárkit is keményen megróttam volna, még azokat se, akik Fiamat ecettel kínálták és megfeszítették.

111. Mindig kedvesen társalogtam, tapintatosan és gyöngéd szeretettel beszéltem mindenkihez.

112. Bár isteni Fiam sokat szenved ellenségeitől, mégis vár reájuk, sőt jót tesz velük, hogy szelídsége példájával még földi életükben megtérésre indítsa őket.

113. Nem vagy méltó keresztény, ha bántóiddal indulatosan beszélsz gyermekem!

114. A méltósággal teljes szelídség nem gyávaság, hanem tisztes önuralom és hívő tanúságtétel.

115. Ha kellemetlenség ér, ne zúgolódj, hiszen ezzel még jobban tudatosítanád magadban a bajt.

116. A dühödt haragot ne tűrd meg a lelkedben, és ne támadj senkire indulatossággal.

117. Gyermekem! A szelíd ember megbecsüli magát, teszi a jót és embertársainak mindig hasznára válik.

118. Az Úrnak félelme bölcsesség és műveltség, s ami igazán kedves Neki, az a hűség és szelídség.

119. Sose ráncold a homlokodat, mert környezetednek úgy tűnhetne, mintha ellenszenvvel fogadnád azt, amit Isten a hasznodra rendelt.

120. Ha békében akarsz élni, ne szólj indulattal! A szelídség megőrzi lelked békéjét és érdemszerzővé válik, ha a bántásokat, felajánlod Istennek.

121. Ne nyugodjék le a nap haragod fölött, de fontosabb, hogy a nap ne nyugodjék le Isten haragja fölött.

122. Ha mindent a lelkedre veszel, megsínyli a szíved! – Vigaszt és jótanácsot keress az Evangéliumban!

123. A szelídség vonását, bár mások vésik a keresztények arcára, ám ezáltal megláthatják Isten képét.

124. Viselkedj úgy, ahogy istenszertő lelked szeretné, ha teveled viselkednének.

125. A durva és lármás ember, először is a saját lelkét dúlja föl, miként a heves szél a víz tükrét.

126. A jó ember dicsősége, a nyugodt lelkiismeret.

127. A szeretet nem létezhet szelídség, tapintat és igazságosság nélkül!

128. Nincs oly apró és silány teremtmény, melyben ne lehetne föllelni Isten jóságát.

129. Tisztaságos jegyesem Szent József, a puszta megjelenésével, oly nagy szelídséget sugárzott, hogy még ellenségeit is meghátrálásra késztette.

130. Aki szelíd és tapintatos, az békében van felebarátjával, bizalmas kapcsolatban áll Istennel és boldogság lesz osztályrésze a Mennyben. Kövess engem!

Kell-e tudni erről a jelenségről a fiataloknak?
     Ugyanúgy, mint ahogy a dohányzók is tisztában vannak a dohányzás káros hatásával, a fiataloknak is ismerniük kell a telegonia hatását.
     A telegoniára, mint jelenségre, először Angliában figyeltek fel több mint 150 évvel ezelőtt.
     A 19. században, Charles Darwin hivatkozott Lord Morton kancájára, ahol a tenyésztési kísérlet során a fehér kancát egy vad quagga lóval fedeztették (zebra-szerű csíkos ló), de többszöri kísérlet után sem jött létre vemhesség. Másfél évvel később, amikor már feledésbe merült a kísérlet, ugyanezt a fehér kancát összehozták egy fehér ménnel, és lám az utód zebraszerű csíkokkal jött a világra.
A tudományos világ meg volt döbbenve. Ezt a jelenséget telegoniának kezdték nevezni, bár nem ismerték ennek genetikai mechanizmusát.
(Megjegyzem, hogy még ma sincs egyértelműen elfogadott mikrobiológiai magyarázata.) A tapasztalt állattenyésztők azonban nem csodálkoztak ezen, mivel ismerték a telegonia gyakorlati hatását. Ők már régóta, a telegonia (megfigyeléseken alapuló) hatásait figyelembe véve igyekeztek megóvni az állataik fajtisztaságát. A fajtiszta kutyáknál nagyon szigorú a szelekció. A tenyésztők több nemzedékre visszamenőleg vezetik a törzskönyveket, ezért itt jól megfigyelhető a telegoniai behatásoktól való óvakodás. Az ebtenyésztők már régóta tudják, hogyha egy fajtiszta szukának legalább egy (véletlen) kapcsolata volt nem fajtiszta kannal, akkor később ez a szuka már nem hoz világra fajtiszta utódokat. Hasonlóan jól dokumentált a galamb- és a lótenyésztés is.
     A XIX. században Flint, Felix Le-Dantek és más tudósok különböző állatokkal kísérleteztek és megerősítették ezt a fenomént. Ezt Le-Dantek az „Individuum, evolúció, örökölhetőség és neodarwinisták” című könyvének „Telegonia, avagy az első hím is átörökítő” cikke is említi. 
     Felmerült a kérdés, hogy a telegonia örökítő tulajdonságai érvényesek-e az embernél is?
Nos, intenzív fiziológiai, antropológiai és statisztikai kutatások kezdődtek. Még kísérleteket is hajtottak végre. A tudomány válasza erre a kérdésre az lett, hogy „a telegonia az embereknél is megfigyelhető”!
     A XX. század 60-as éveiben a tudósok már azt is tudták, hogy az embereknél a telegonia sajátos hatása erőteljesebben mutatkozik meg, mint az állatoknál. Sőt, emberi vonatkozásban riasztóbb a helyzet! Az utódot meghatározó első kapcsolat „kódolását” az újabb partnerek autográf frekvenciája ‒ a már kialakult DNS-kódot ‒ negatív irányban még jobban összezavarja! Vagyis minden újabb „partnerkapcsolat” valamiképp rosszabbá teszi a későbbi utód életesélyeit!
     Az erkölcsösség, a szüzesség és a hűség – a családi boldogságnak, és a nép genetikai egészségének az alapja!

(folyt.) (Források az első részben!)

     XI. Pius pápa „Ingravescentibus Malis” körlevele a Szent Rózsafüzérről (részletek): „Az egész világon, minden városban és faluban egy lélekkel és egyesült erővel szálljon az imádság az Isten nagyságos Anyjához azzal a könyörgéssel, hogy a keresztény és emberi kultúra fölforgatói legyőzessenek s a fáradt és aggódó emberiség fölött az igazi béke napja végre fölragyogjon. (…) A Szűzanya rózsafüzére az evangéliumi erényeket is ápolja és a lelkekbe plántálja. Különösen a katolikus hitet erősíti, amely a szent hittitkokról való elmélkedésben újraéled s a lelkeket fölemeli a kinyilatkoztatás igazságába. (...) Mindennemű szenvedőknek – különösen a haldoklóknak – nyújtson enyhületet s fokozza bennük az örök boldogság reménységét. Az apák és anyák mutassanak gyermekeiknek példát. Este a családi otthonban, hova napi fáradalmaik után megtérnek, a Szűzanyának képe előtt mondják el közösen, egy hittel és lélekkel, a szent rózsafüzért. (…)” (Castelgandolfo, 1937. szept. 29.)

Aki érettünk a nehéz keresztet hordozta
     A Lepel sebeit vizsgálva (a jobb és bal lapocka fölött) a tudósok egyetértenek abban, hogy Jézus a keresztre feszítés helyére egy keresztfát, patibulumot vitt, amihez a kezei voltak hozzákötözve.
A keresztfa valószínűleg 30 kg-os volt, hossza pedig 1,80 m. A végsőkig megkínzott Krisztus nagy szenvedés árán tette meg a körülbelül fél kilométeres utat. Amikor elesett, megütötte az arcát és térdre hullott. A tudósok sebeket találtak az arcán, orrán (az orra hegyén föld és kavicsdarabkákat) és a térdén, különösen a jobb térdén, melyeket ugyancsak az elesések okoztak. Mivel Jézus nem tudta a keresztet vinni, megállítottak egy cirenei embert, Simont, aki éppen a mezőről tartott hazafelé. Vállára adták a keresztet, hogy vigye Jézus után (Lk 23,26).

Keresztre feszítették
     A keresztre feszítés volt a legkegyetlenebb és legmegalázóbb büntetésforma Jézus idejében. A leplen láthatók a felszögezés nyomai. A lábfejek sebeiből arra következtethetünk, hogy a testet ezen a ponton is egy szöggel verték a kereszt függőleges fájához. A bal lábfej keresztezte a jobbat.
     A kézfejet a csuklónál és nem a tenyérnél szögezték át, mert a tenyér nem bírta volna a kereszten lógó test súlyát. Ha az egész test súlya ránehezedne a tenyérre, az elszakadna. A szögeket tehát az ún. Destot-nyíláson ütötték át. Ebben a pontban nem található komolyabb vérér, de ott van az ököl mozgatásáért felelős ideg.
„Ez az ideg felelős az ököl mozgatásáért, de fájdalmat is érzékel – írta dr. P. Barbet – ez a fájdalom borzalmas, de nem kibírhatatlan. Ha az lenne, az ember elveszítené az eszméletét.”
     A bal csukló sebe két vérnyomot is hagyott a Leplen, melyből a tudósok meg tudták állapítani Jézus pontos helyzetét a kereszten. A pontok 10 fokos szöget zárnak be, tehát Jézus a kereszten többször megpróbált megemelkedni, hogy jobban levegőhöz jusson, és ilyenkor 65 fokot zárt be a váll vonala és a kereszt gerendája, amikor visszaesett, ez a szög 55 fokos volt. Pár pillanatra ilyenkor könnyebben tudott lélegezni, de a fájdalom és a fáradtság miatt újból visszaesett. Ez a fölemelkedés, visszaesés a kereszten körülbelül 3 órán át tartott és szörnyű fájdalmakkal járt. Idővel egyre sűrűbbé vált és a teljes kimerültségig, majd a halálig tartott.

(Forrás: SZERESSÉTEK EGYMÁST folyóirat 1/2007)

(folyt.)

Türelem és szenvedés – a lelki élet táplálója

87. Bár létem első pillanatától szeplőtelen és malaszttal teljes vagyok, nem mentesültem a harc és a szenvedések alól. Egyetlen emberi teremtménynek sem kellett olyan rettenetes próbatételeket elviselnie, mint nekem. Mindezt a legnagyobb türelemmel viseltem el.

88. Miként Fiam élete – úgy az enyém is –, ifjúságomtól kezdve küzdelmes keresztek közt telt.

89. A szegénység, üldöztetés és kirekesztettség mindennapos volt az életünkben, de ez lelkületünket nem volt képes befolyásolni.

90. Bár Fiam kínszenvedése és halála, földi életemben mindvégig fájó szenvedésként sajgott a lelkemben, de bialmam a Mennyei Atyában, soha meg nem rendült.

91. A szenvedők közt te elvárhatod-e, hogy mentes légy mindettől? Jegyezd meg, ha türelemmel fel nem vállalod keresztjeidet, miféle jutalmat remélhetsz?

92. A keresztet, csak súlyosbítja a türelmetlenség.

93. Mivel sokat kell szenvedned az örök életért, nem élhetsz türelem és bizalom nélkül!

94. Mint Ádám minden gyermeke a siralom völgyében, te is szenvedésekkel vagy próbára téve.

95. Kevés érdemszerzőbb erény van a türelmnél!

96. Az istenszerető szívben, a legnagyobb csapások sem oltják ki a felebaráti szeretet tüzét, sőt inkább élesztik azt.

97. Semmin se háborogj, s a lelked semmi fel ne dúlja! Gondjaidban mindig kérd a Szentlélek segítségét!

98. A remény, gyakorlatilag a türelem erényében mutatkozik meg, s a kudarcok közepette sem rendül meg.

99. Szeretett gyermekem, mutass nekem akár egyetlen szentet is, aki türelem nélkül jutott a Mennybe!

100. A gyengédség, türelem és bizalom; a lélek igazi nagysága. Ennek volt férfias példaképe Szent József!

101. Szent Fiammal, mindenkinek példát adtunk a türelemről. – Boldogok, akik minket tekintenek példának!

102. Az igazi gazdagságot, az erények tartós megélése képezi, s ezek a lélek jóságában nyilvánulnak meg.

103. Minden édessé válhat, ha azt az Isten iránti szeretetből cselekszed! – Így van ez a türelemmel is!

104. Aki türelmes, az ismeri a szeretet parancsát.

105. Egyetlen türelemmel viselt pillanat is örök dicsőséget szerezhet! – Minden életpillanat alkalmas erre!

106. Türelem által érlelődik meg benned a bölcsesség, mellyel felismerheted az Úr útját. Kövess engem!

XI. Pius pápa „Ingravescentibus Malis” körlevele a Szent Rózsafüzérről (1937, részletek): 

     „Aki ezt a lelkületet megveti, az isteni Megváltó tanítása szerint nem juthat a mennyek országába (ld Mt 18,3). Lehet, hogy a gőgös jelenkor lebecsüli és elutasítja Mária rózsafüzérét, de a szentek minden korban nemcsak szerették, hanem buzgón imádkozták is, sőt mint hatalmas fegyvert használták a gonosz lelkek ellen, a békesség megszerzésére és az emberiség számára.  Ugyanezért óhajtjuk, hogy a hívők kivételes buzgósággal végezzék a rózsafüzér ájtatosságot, templomban és családi otthonukban egyaránt. Mégpedig azzal a szándékkal, hogy az Isten ellenségei, akik a katolikus hitet és az Egyház szabadságát támadják, s igyekszenek a társadalmakat a romlásba és pusztulásba taszítani, az Isten Anyjának hatalmas közbenjárása folytán bűnbánatra indítva végre jó útra térjenek. A szentséges Szűz, aki az albiak sötét eretnekségét a keresztény világból győztesen elűzte, buzgó könyörgéseinkre szüntesse meg az újabb tévelyeket is, különösen a kommunizmust, amely több tanával és gaztettével a régi eretnekségre emlékeztet.

     Az egész világon, minden városban és faluban egy lélekkel és egyesült erővel szálljon az imádság az Isten nagyságos Anyjához azzal a könyörgéssel, hogy a keresztény és emberi kultúra fölforgatói legyőzessenek s a fáradt, aggódó emberiség fölött az igazi béke napja végre fölragyogjon.

Nem csak a nőket érinti, de főleg!
     Itt egy ideillő „vallási” intelmet idéznék: „Övön alul szent a hely, mert a teremtés részese lehet”! (Útravaló Húzó 960. A továbbiakban: UH)  Ha az itt leírtaknak csak a fele igaz, akkor ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni!   ‒ Hogyan és miért?
‒ Azért, mert Isten megfejthetetlen misztériuma az emberi szexualitás ‒ mely ugyan hasonló más élőlényekéhez ‒, mégis az ember az Istennel „teremtőtársi” rangra van emelve: tehát a „teremtés részese lehet”.
Ennek tudható be a szemérmesség és az emocionális rejtés (mely az állatvilágban ismeretlen). Aki felfedi intimitását, az a legnagyobb titkába avatja be társát, aki iránt feltétlen bizalommal és szeretettel kell lennie a Szentség oltalma alatt!
     Egy kutatás szerint az egyéjszakás kaland után a lányok fele érezte úgy, hogy a fiú csak „használta” őket. Ám a lényeg az, hogy: minden 'szerelemnek' vélt kapcsolat – még az elfeledett is – nyomot hagy az ember lelkén és az agyában, sőt a leendő utód génkódjában is! Sajnos általában fiatal lányok esnek abba a hibába, hogy azt hiszik, hogy alkalmi partnerük is azt érzi, amit ők.
Végül, kiábrándító csalódások árán tanulják meg, hogy ez nem így van! Az elkapkodott első alkalom dezinformálja az agyat, az önbizalmat, a személyiséget és kihatással lehet a majdani gyermekünkre, de még a házaséletre is!
„A szüzesség pecsétjét, a szentség oltalma nélkül feltörni olyan vakmerőség, mint bekötött szemmel átkelni egy forgalmas úttesten!” (UH 30)
„A szexualitás bár Isten ajándéka, de a házasság szentségén kívül élni vele, kisiklathatja az életet!” (UH 352)
‒ Miért megint a nő a példázódás tárgya? ‒ vetődik fel a kérdés.
‒ Azért, mert az utód DNS-ének „programozásához” ‒ műszaki kifejezéssel élve ‒, a nőknél van a „csatlakozó DNS pont”, a lelki „szoftverről” nem is beszélve! A kifejezés visszatetsző lehet, ám ha a telegonia igaz, akkor annak ez a „mechanizmusa”! Vagyis nem kézfogás által, nem a simogatással és nem az öleléssel, hanem a szexuális „kapcsolattal” valósul meg, amiként ezt maguk a párok is szó szerint nevezik!
     Ezen téma felvetésében nem az játszik szerepet, hogy a „férfijogú” szokás távol tartani a nőket az önálló (szabad) szexualitástól! Nem! Csupán a figyelmeztetés kötelessége kell vezéreljen bennünket, hogy ezzel számolni kell!
     Egyfelől a 6. parancsolat a férfi számára is szigorúan tiltja a házasságon kívüli „kapcsolatot”! Másfelől, a telegonia „hullám-kódjai” megmaradnak a férfin is, jóllehet a nők – mint potenciális anyák – sokkal nagyobb veszélynek vannak kitéve!
     „Jóllehet igazságtalan, ám az marad és az is lesz! Mert egy lánynak jobban kell vigyáznia magára, mivel anya lesz!” (UH 652) Ez pedig sarkigazság!

(folyt.) (Források az első részben!)

Akit érettünk tövissel koronáztak

     A katonák töviskoszorút fontak, amit a fejére helyeztek (Jn 19,2). A kínzásnak ezt a módját kifejezetten Jézus számára találták ki, hiszen történelmi forrásokban nincs szó ilyen fajta kínzásról a keresztre feszítés előtt. A lepel szövetén számos vérnyom található, mely vér a koponyán található sebekből folyt ki. Ezeket a sebeket a tövisek fejbeszúródása okozta.
     Avinoam Danin számol be arról, hogy az életnagyságú hologram római kiállításakor létráról tekintették meg a leplen látható férfi feje tetejét, amit korábban senki sem láthatott háromdimenziós megjelenítésben. A fejtetőn sok apró véres seb nyomai látszottak, ami megerősíti a korábbi feltételezést, hogy nem töviskoszorút, hanem az egész fejet beborító tövises „sapkát” borítottak rá.
     A sebészek 13, töviskorona okozta sebet találtak a homlokon, 20-at pedig a fej hátsó részén, de feltételezéseik szerint ez a szám összesen akár 50 is lehetett. Mivel a fejbőr alatt rengeteg ideg és vérér fut, a fejbőr erős vérzése közepette a töviskorona borzalmas fájdalmakat okozott. Ha figyelembe vesszük, hogy a fejbőr egy négyzetcentiméterén 140 fájdalomra érzékeny pont van, akkor elképzelhetjük Krisztus hatalmas szenvedését – írta L.Coppini, a Bolognai Egyetem Anatómia Intézetének vezetője. A vizsgálatok azt is megállapították, hogy a vérzések által rajzolt kép teljesen megegyezik a fej anatómiai érhálózatával. Ez egy újabb bizonyíték a lepel hitelességére vonatkozóan, hisz az érhálózatot csak 1593-ban tanulmányozták és ismerték meg.

Megostorozták
     Jézust kegyetlen módon megostorozták. Az egész testén láthatók a római flagrum ostor nyomai, még a fenekén is, ami arra bizonyíték, hogy ostorozásakor mezítelen volt. Ez egy nagyon kegyetlen büntetés volt, nemegyszer halálos. Az ostornak három hosszabb szála volt, amelyek végén lévő fémdarabok minden ütéskor kiszakítottak a testből egy-egy darabot. A testen 120 ostorcsapás általi sebet találtak. Akkori szokás szerint csak azokat ostorozták meg, akiket nem ítéltek halálra, és a büntetés végrehajtása után szabadon bocsátották. Eleinte Pilátus csak megostorozni akarta Jézust: Megfenyítem hát, és szabadon bocsátom (Lk 23,16). Ezzel magyarázható az ütések nagy száma és az a kegyetlenség, amivel a katonák az ostorozást végrehajtották.
Látható, hogy önálló büntetésnek szánták. Ketten voltak, a jobb oldalon álló magasabb volt és sokkal kegyetlenebbül végezte feladatát. Jézus enyhén lehajolt, kezét egy oszlophoz kötözték. Az ostor szálai rácsavarodtak és a teste elülső részét, a hasát, a mellkasát, a combját és lábszárát is érték.

(Forrás: SZERESSÉTEK EGYMÁST folyóirat 1/2007)

(folyt.)

Szerénység és tartás – a jó ember dísze

64. Az én földi szépségem azért volt a legnagyobb, mert az Isten iránti bizalom teljességét, a tisztaság illatát és a tökéletes ártatlanság küllemét sugározta.

65. Ha lehetett, nem mutatkoztam az emberek előtt, de aki látott, a legnagyobb épüléssel tekinthetett rám.

66. Minden megnyilatkozásom tartózkodó és megfontolt volt, nem fecsegtem könnyelműen, a hanghordozásom kimért volt, és járásom nem volt hányaveti.

67. Testtartásom nem volt se rátarti, se tiszteletlen, sem pedig kihívó. Minden gesztusomban a mások iránti megértés és a szelíd segítőkészség tükröződött.

68. Társalgásomból – mint valami ragyogó tükörből – a hit, az erény és tisztaság fenkölt példája sugárzott.

69. Tekintetem a tiszta lélek, a hit és a szent szerénység tükre volt. – Ilyen legyen a te kisugárzásod is!

70. Ha bárki vízhordás, étkezés, séta vagy imádság közben látott, soha nem gondolt rosszat rólam.

71. Öltözékem mindig teljes, szerény és tiszta volt, és akik láttak, azok önkéntelenül dicsőítették az Istent.

72. Járásodban, viselkedésedben magad is olyan légy, mint aki fönséges gondolatokat hordoz magában.

73. Illetlen szavakat soha nem mondj, mert öli a lelket!

74. Őrizkedj a sértő tréfáktól, mert mit sem használ neked, ha mások nevetnek bár, de Istent megbántod, testvéredet pedig megalázod vele.

75. Szemedet, tekintetedet fegyelmezd, ne kapkodd ide-oda, mert ezt csak a könnyelműek teszik.

76. Ne túlozz a nevetésben! Az arckifejezésed, mindig tükrözze a szent szerénységet.

77. Nyilvánosság előtt légy szerény és segítőkész minden jóra, mutatkozz példaadónak és mértéktartónak. – Viselkedj úgy, ahogy szerinted én tenném!

78. Ha társalogsz, szavaid legyenek összeszedettek és mély értelműek, olyanok, melyekkel másokat hitre és istenes gondolatokra késztethetsz.

79. Értsd meg: a tiszta lelkiismeret, bölcsebb minden tanácsadónál!

80. A lélek élete: Isten kegyelme. Nélküle a lélek kimerül és halott lesz.

81. Légy mindenkihez barátságos, mert ezzel tudod megnyerni az emberek szívét.

82. Isten mindig csöndesen közeledik hozzánk, mondhatni tapintatos szerénységgel, hogy meg ne ijesszen! Így jött a Betlehemi Jászolba, és így van jelen az Oltáriszentségben is!

83. Legyen mindig tiszta a lelkiismereted és Isten megoltalmaz téged.

84. Boldog aki szerény és van tartása, mert ez tisztes méltóságot ad neki az emberek közt.

85. Ne féljetek! Nyissátok ki szíveteket Krisztus előtt!

86. Ha nyomodban öröm és istendicséret fakad, s példádon a rosszak megjavulnak, akkor tudd; hogy hívő személyed világító fáklya sokaknak, s ezáltal a megváltást juttatod érvényre! Kövess engem!

Miért fontos erről beszélni?
     Mondhatja valaki, hogyha ez így van, legfeljebb elősegíti a Darwin-féle „faji sokszínűséget”! Ám ez sajnos sem az állatvilágban, sem az embernél nem így működik és nem is előnyös! Az első partnertől ugyanis, kizárólag a negatív tulajdonságú kódok „programozódnak”, amiként minden további „kapcsolat” ezt még inkább összezavarja! (Tehát az utódnak ‒ függetlenül a tényleges apától ‒, egyre romlanak a jövőbeli esélyei!)
Persze a termékenyítő gének az apától öröklődnek, de ez olyaténképp valósul meg, hogy az „építkezéshez” bár teljesen az apa adja a „téglákat”, ám az esetleges első „kapcsolat” biztosítja a „tervrajzot”! (Nagyon úgy néz ki, hogy ezért igyekszenek a hímek az állatvilágban (is) elsők lenni, hogy az ő kódjuk öröklődjön tovább!)
     A telegonia bebizonyította, hogy a lánynak érdemes megőrizni a tisztaságát, egyfelől mint saját becsületét, másfelől a nemzet nemes egészségét is! A tényleges foganás előtti (más egyeddel való) nemi kapcsolatok ugyanis nem csak leendő gyermekünk egészségét rontják meg, hanem az utódok (unokák) testi-, idegrendszeri egészségét is. Ennek látható tünetei a (családtól) szülőktől való elidegenedés, a kiszámíthatatlan viselkedési szokások, az alkohol és drogfüggés, öngyilkosságok stb.
     Ebből következik, hogy őseinknek és az egyházi tanításnak igaza volt! A becsület és hűség nem prűdség, hanem az egész nép genetikai egészségének az alapja, amiként a házastársi boldogságé és az egészséges utódoké is! 
Ezért a világ minden nagy vallása (és esetlegesen az állami apparátusa) igyekezett óvni, vigyázni – nem csak leányok –, hanem a fiatalok, férfiak és nők erkölcsi viselkedését. Ennél fogva már érthető, hogy a nemi erőszakot, gyakran halállal büntették. Vagyis, a telegonia ismerős volt őseink előtt, és ennek félelmében és indokával büntették a paráznákat, pellengérre állították, sőt megkövezték őket.
     A telegoniát elsősorban egy súlyos rizikófaktornak kell tekinteni, mivel nem mindegy, hogy a potenciális szülőknek (elsősorban az anyáknak) kik voltak a házasság előtti partnerei, mielőtt a férjétől világra hozná a gyermekét. Ezt már a XIX. század végén felismerte a tudomány.
     A XX. századi „szexuális forradalom” korszakában eltűnt a telegonia említése. Sőt, a média nagy része azt sugalmazza, hogy a modern embernek legfontosabb a szabad szex, és aki másképp gondolkodik ‒ például a keresztény etika szerint ‒, az maradi és nem érti az élet örömeit.
     A hiperszexualitás a nyugati civilizáció elválaszthatatlan tulajdonsága lett, amit erőteljesen serkent a reklám, a film, a TV, a divat és a zene. Jelenleg a pornó- és szexipar a nyugati gazdaság jól jövedelmező ágává vált. Úgy tűnik, hogy a szexuális szabadság ideológusai (szándékosan) ki akarják törölni az emberek tudatából a szemérmességet mint fogalmat, ami az első lépés ahhoz, hogy az embert állati szintre süllyessze. A római birodalomnak is ez okozta vesztét: a keresztbe-kasul-i élvhajhászás elkorcsosította a népet, mígnem az olyan negatív készség- és nemtörődöm tömeg-massza lett a meghatározó, amelyet korunk „összeesküvéselmélet-beli” hatalmai lemásolni igyekszenek!

(folyt.) (Források az első részben!)

     XIII. Leó pápa arra is felhívja figyelmünket, hogy az örvendetes, a fájdalmas és a dicsőséges rózsafüzér pont az ellen a három fő baj ellen nyújt orvosságot, melyek korunk társadalmát érik: a szerény és dolgos élettel szembeni ellenkezésünk az örvendetes titkok szemléletében találja meg ellenszerét. A fájdalmas titkokról való elmélkedés, a szenvedés minden fajtájával szembeni irtózásunk legyőzője, míg fékevesztett materializmusunk a dicsőséges titkok szemléletében talál gyógyírt. Így a rózsafüzér nem csak az egyes személyek számára tudja jótékony hatását kifejteni, hanem az egész társadaloméra.

     „Az emberi szellem éleslátása a jelenlegi viszonyok megítélésében nem ér fel az Isteni Gondviselés döntéseihez. De valamikor be fog következni, hogy jóságában Isten a történelmi események okát és következményeit nyíltan megmutatja nekünk. Akkor világosan kiderül majd, mily hatalmas befolyása volt ezekre a dolgokra az ima szeretetszolgálata, és mily módon érte el a meghallgatást. Következésképpen kinyilváníttatik, hogy a siker azáltal következett be, hogy az elferdült korszellem közepette, sokak a test és a szellem minden beszennyezésétől érintetlenül, tisztán és épen őrizték meg magukat, miközben a megszentelődést az Istentől való félelemben teljessé tették. Mások továbbá az elbukáshoz közel bár, de mégis uralkodtak magukon, és épp a kísértésekből az erények növekedését kapták. Végül megint mások, akik elestek, egyfajta belső unszolásra lélekben megrendültek és arra indíttattak, hogy újra felemelkedjenek s az irgalmas Isten szerető átkarolásába siessenek. Ezért könyörögve kérünk sürgetőn mindenkit, hogy az ősellenség csábító trükkjeinek ne engedjen; és semmi okból ne lankadjon a rózsafüzérezésben való buzgóságban, hanem szüntelenül tartson ki benne.” (Octobri mense 1891. szept. 22.)

54. Tisztelőimtől megkívánom, hogy alázatosak legyenek, különben egyre csak szomorítják anyai szívemet.

55. Alázatod oly nagy legyen, hogy a jóravaló készséged és a szeretet áradjon azokra, akikkel érintkezel.

56. Gyermekem! Ne nézd le a bűnösöket, én sem vetettem meg se Pétert, se Magdolnát! Az általad megvetettek némelyike ugyanis – ki tudja –, nem előz-e majd meg téged a Mennyek Országában?

57. Ne azt méricskéld, hogy ki van melletted vagy ellened, hanem azt, hogy ennek is, annak is, miként tehetsz tanúságot a Szeretet Istenéről!

58. Aki bár hosszú évek fáradatlan kíméletlenségével küzdi is fel magát mások fölé, az is egyetlen pillanat alatt lezuhanhat. Halála után pedig épp azok vádolják majd Isten előtt, akiket gőgösen maga alá gyűrt!

59. Ha az önteltség kísért, gondolj rejtett gyöngeségeidre, s mindjárt megcsappan a kevélységed.

60. Aki képmutató módon alázatoskodik, az őszintén imádkozni sem tud, és sajnos könnyen felfuvalkodik.

61. Ritka, ha valaki mentes a haszonlesés szennyétől. Óvakodj tehát a gazdagság kísértésétől!

62. Ne tartsd magadat nagyra az emberek előtt! Hisz' egyikük sem gondolt rád mielőtt lettél, halálod után pedig elfelednek, mintha nem is léteztél volna!

63. Gyermekem, ha velem akarsz lenni az Örök Boldogság Honában, akkor minden kudarcot, sikert és dicsőséget alázatosan élj meg. Kövess engem!

     A Supremi apostolatus (1883) volt XIII. Leó pápa rózsafüzérről szóló első enciklikája, melynek elején emlékezetbe idézi, hogy Szent Domonkos „mennyei fénytől megvilágosítva ismerte fel, hogy nem lehet hatásosabb üdveszköz (e világ bajai ellen), mint az emberiség visszatérte Jézus Krisztushoz, aki az út, az igazság és az élet. A visszatérés úgy érhető el, ha megváltásunkat minél gyakrabban szemléljük, s az Istennél közbenjáró szószólónknál – a Szűzanyánál – keresünk menedéket, akinek megadatott, hogy minden eretnekséget eltiporjon (…) Napi munkájuk után (a hívek) jöjjenek össze és a Szent Szűz szobra előtt imádkozzák a rózsafüzért az Egyház szándékaira: az elszakadt testvérek egyesüléséért, az Egyház szabadságáért azokban az országokban, ahol a kormányok Krisztus és az Egyház törvényei ellen intézkednek, engesztelésül az anyagelvűség rontásaiért”.

„Ki merészelné azt gondolni és kijelenteni, hogy a Szűz védelmébe és segítségébe vetett nagy bizalmunk túlzott lenne?” – mondta a pápa. „Az biztos, hogy Krisztuson kívül senkinek nem jár ki a tökéletes közbenjáró szerep és cím. (…) Mindazonáltal, miként ezt az angyali doktor tanítja, ez nem gátolja meg, hogy bizonyos értelemben az Isten és ember közötti közbenjáró címet másnak is megadjuk, amennyiben ez a valaki az embernek Istennel való egyesülésében közreműködik” (Summa theologica III.q.26,a1 és 2). Kire vonatkozna ez a meghatározás találóbban, ha nem a Boldogságos Szűzre? „Hiszen lehetetlen valakit elképzelni, aki ugyanolyan hatásosan tudná az embereket Istennel kiengesztelni, mint ahogy ő tette ezt a múltban, vagy ahogy ő tenné a jövőben” (Fidentem piumque).

Az első kapcsolat, az agykutatás és telegonia tükrében
     Tipikus mai vélemény, hogy az a helyes, ha valaki fiatalon kiéli magát, mert nyugodtabban él majd a házasságában. Nos, a valóság pont az ellenkezőjét igazolja! A felnőtt korának boldogságát sőt későbbi gyermekének egészségét is teszi kockára az, aki felül annak a materialista propagandának, miszerint a szexuális vágyak fizikai kielégítése is épp oly természetes, mint az éhség vagy a szomjúság csillapítása.
Mint alább bővebben kifejtjük, lényegesen többről van szó!
     A szexualitás bár Isten ajándéka, de a házasság szentségén kívül élni vele, kisiklathatja az életet! (Ez sarkalatos igazság!) – De miért is? – Mert az első „villámfotó” maradandó képe lesz az imázs-meghatározó! A legújabb agykutatási eredmények ugyanis, összefüggést mutatnak a korán elkezdett szexuális élet, és a tartós elköteleződésre való hajlam (képesség) között.
     Freda McKissic Bush és  Joe S. McIlhaney Jr. szülész-nőgyógyász kutatóorvosok, a „Új tudományos eredmények arról, milyen hatással van az alkalmi szex a gyerekeinkre” c. könyvükben pl. arról számolnak be, hogy minél fiatalabb korban kezdi el valaki a szexuális életét elkötelezettség nélkül, annál inkább csökken a hajlama a későbbi végleges elkötelezettségre, vagyis a hűség képességére.

Mi a telegonia?
     A telegonia-i kutatások állítása szerint, a fogamzást nem eredményezett (első) aktus, meghatározó örökítő jeleket hagy az anyában a későbbi utódra nézve. Az elnevezés is ebből ered: tele = távoli, messzi, goneia = születés, keletkezés. Vagyis, az utód örökölheti a (tényleges nemzést) megelőző szexuális partnerek tulajdonságait is, ám legerősebben az első szexuális partner „fantomkódja” hat, ami jelentős mértékben alapozza meg az utód tulajdonságait!
Első olvasásra ez sokaknak hihetetlennek tűnhet és csupán az „erkölcs-csőszök” (mi több az Egyház) újabb kitalációjának tartják.
     Nos, humán vonatkozásban valóban ijesztő és komoly lelkiismereti gondot keltő ez a felfedezés, melynek szakirodalmát, szinte kizárólag csak a 19. század elejétől felismert állattenyésztési tapasztalatok képezik.
A telegoniát, elsősorban az állatnemesítő gyakorlat nevezi csírafertőzésnek vagy fantom DNS-elméletnek, melyet bizony az ember esetében is igen komolyan kellene vennünk. Például, az ebtenyésztők már régóta tudják, hogy ha egy fajtiszta szukának legalább egy kapcsolata volt (akár csak fél perces is!) nem fajtiszta kannal, akkor később ez a szuka már nem hoz világra fajtiszta utódokat (ezért óvják tenyészegyedeiket annyira még az utcán is, ha egyáltalán ki merik vinni)!
És itt nem materiális génekről és DNS-ről van szó, hanem inkább egy „jeladóhoz” hasonlítható „hullám-nyomról” ‒ mely hátborzongató ‒, de áthatol az óvszeren is! 
     Nem véletlenül óv 6. parancs és az Egyház tanítása a házasságon kívüli szexuális kapcsolattól, mely bűn, „És pedig súlyos bűn, mert a lehető legveszélyesebb ponton érinti Isten világtervét, mely az emberi nem szabályzott elterjedésén s fennmaradásán épül fel”. (Müller Lajos: A hatodik és kilencedik parancs - Bp. Szent István Társ 1937)

(folyt.) (Források az első részben!)

Értünk kínhalált szenvedett
     Közömbös maradhat-e az ember Krisztus szenvedésének, halálának és feltámadásának a különleges tanúja láttán? A lepel rámutat arra a hatalmas szenvedésre, amit értünk magára vállalt az Isten, aki emberré lett, hogy minket megváltson, és kiszabadítson a Sátán, a bűn és a halál rabságából.
     „Ez az értékes halotti lepel – mondta Szent II. János Pál – segít megértenünk Isten Fiának irántunk érzett szeretetének titkát. Itt a lepel előtt, a leírhatatlan szenvedést látva, szeretném megköszönni Istennek ezt a különleges ajándékot, mely előtt minden keresztény meghajol, és megpróbál Krisztus követőjévé válni. (...) A lepel segít nekünk megérteni a szenvedés titkát, melyet Krisztus áldozata szentelt meg, és mely az egész emberiség megváltásának forrása lett.” (Torino, 1998.05.24.)
     A lepel tudományos vizsgálata során kimutatták, hogy a benne eltemetett férfi 1,81 m magas, arányos testfelépítésű volt, szakállat, hosszú hajat viselt, és gyönyörű szemita arcvonásai voltak. Ezt az embert szörnyen megkínozták, megostorozták, tövissel koronázták és keresztre feszítették. Testén mintegy 600 sebet és sérülést találtak. Mégsem fedezhetők föl a lenyomaton a test bomlásának nyomai. Ezek az adatok mind egybehangzóak az evangéliumi leírásokkal, sőt fontos részletekkel egészítik ki azokat. Ily módon a lepel szinte kézzelfogható bizonyítékká válik, és megmutatja, hogy Krisztus milyen sokat szenvedett értünk és meghalt.

Jézus arca
     Az átélt fizikai és lelki szenvedések ellenére a leplen látható arclenyomat meglepő szépséget és békét sugároz. Ilyen szenvedést a kereszten csak olyasvalaki viselhetett ekkora békével, aki tudta, hogy szenvedésével és halálával végső győzelmet arat a halálon.
Az arckép kínzásokról árulkodik. Botütés nyomai láthatók az orron és a jobb orcán, sebes a szemhéj és a szemöldök, zúzódás van a jobb arccsonton, orrvérzés nyomai ismerhetők fel és az is, hogy kínzói a haját tépték. Az Evangélium így ír: A fejét náddal verték, leköpdösték (Mk 15,19), majd arcul ütötték (Jn 19,3).

(Forrás: SZERESSÉTEK EGYMÁST folyóirat, 1/2007)

(folyt.)

Ha idejekorán el nem rontanánk, még boldogok is lehetnénk! (Na ez az, amit sehol sem fognak tanítani!)

     Beszédes tény, hogy amikor egy nő először létesít egy férfivel érzelemmentes, alkalmi szexuális kapcsolatot, akkor csupán 11%-uk jut el a csúcsra. A második és harmadik ilyen alkalomkor ez 16%, míg a negyedik alkalmi együttléttől kezdve kúszik fel 34%-ra. Ugyanakkor a stabil kapcsolatban élő nők esetében ez az adat 68%, ahogy ez prof. Paula Englandnek, a New York-i egyetem szocilógusának kutatásaiból kiderül.

     Az élet legintimebb történése a szexualitás, manapság mégis akarva-akaratlanul szembetaláljuk magunkat a testi érintkezés látványával. A könyvek, a filmek, a reklámok többsége mind azt sugallja, hogy az egyik legfőbb – könnyen elérhető – „élvezeti cikk” a nemi aktus. A valóság ezzel szemben az, hogy a nők többsége ritkán, vagy élete folyamán szinte soha sem talál örömet, felszabadulást a testi együttlétben! (vö. Patika Tükör − folyóirat, 2004.XII.évf.11) Ennek pedig oka van! Hogyan is?

     McIlhaney és Bush hangsúlyozzák, hogy az emberi agy legmagasabb régióiból származó döntéshozó képesség el tudna vezetni mindenkit a legörömtelibb szexualitás megéléséhez – hacsak nem csúszna be valami „programozási hiba”, még a kamasz évekből! És ez lehet egyetlen elhamarkodott, megfontolatlan 'esemény' következménye is, melynek esélyével valójában sem a fiatalok, sem a szülők nincsenek tisztában! Bizony sajnálatos, hogy az erre a veszélyre időben figyelmeztető személy, könnyen megkaphatja a "maradi" jelzőt! (Ezzel együtt, ha a figyelmeztetettet megkérdezzük 15 év után, már nagy eséllyel igazat ad nekünk!) De hát mindenki a maga életének és boldogságának a "kovácsa"! Áldozat nélkül nem csak üdvösség nincs, de földi boldogság sem! 

A boldogító szex 8 feltétele: I. A kölcsönös szeretet. II. A testi-lelki alkalmasság. III. A Házasság Szentségének oltalma. IV. Az egymás iránti felelősségtudat. V. A gyermekvállalás készsége. VI. Az egymásra figyelő türelem. VII. A méltó körülmények. VIII. A józan emberi ész. (UH 25)

(folyt. köv.)

Alázatosság – az életszentség alapja

33. Gyermekem, én azért emeltettem a csillagok magasa fölé, mert a legalázatosabb voltam.

34. Megértettem, hogy Isten a kevélyeket megalázza, az alázatosakat pedig felmagasztalja.

35. Bár, Gábriel arkangyal kegyelemmel teljesnek köszöntött engem, én mégis az Úr Szolgálóleányának neveztem magam; és Isten Anyja lettem.

36. A kevélység rossz szelleme engem meg nem érintett, mert tisztában voltam kicsinységemmel.

37. Az isteni kegyelmek és kiváltságok, mindig mélységes alázatra indítottak engem. – Te is tegyél ekként!

38. Tanulj tőlem, mert szelíd, alázatos, gyengéd és oltalmazó az én Szeplőtelen édesanyai Szívem.

39. Éljetek méltón, őszinte alázatosságban, szelídségben és türelemben. Szeressétek egymást; igyekezzetek megtartani a hitet, az egyetértést és a szent békét.

40. Meg ne vesd azokat, akiknek nincs annyi jó tulajdonságuk, mint neked! Mert neked se lenne, ha nem kaptad volna! – 'Talentumaiddal' el kell számolnod!

41. Ne azon elmélkedj, hogy mihez lenne tehetséged, hanem azon, hogy a meglévő adottságaidat miként használhatod fel Isten szolgálatára és a lelkek javára.

42. Helytelen olyan hivatásra törekedned, amelyre az Isten nem indított téged, amelyre csak a magad hiúsága hajt – mert a lelked sajnos kárát vallhatja.

43. Amiként az alázat, iszonyattal tölti el a gőgöst, éppen olyan iszonytató a szegény is, a gazdagnak.

44. Alázatodban viselkedj büszkén, de büszkeségedben maradj alázatos!

45. Egy-egy lélek minden erényt birtokolhat, ám mindez eltűnhet, amint az alázatosság kivész belőle!

46. Nem lesz igazi boldogságod, ha a magad kívánsága hajt előre, és nem várod meg azt az időt, mígnem Isten indíttat téged!

47. Ne tárd fel szívedet bárki előtt, nehogy az kezdetben barátságot színlelve, később kibeszéljen!

48. Az egyszerű, tanulatlan, de istenfélő ember inkább tetszik az Úrnak, mint a világ azon bölcsei, akik tehetségükkel büszkélkednek bár, mégis hitetlenül élnek, holott, Istentől való értelmükkel az igazságot eleve felismerhették és hirdethették volna!

49. Gyermekem, a hiú dicsőségvágy, észrevétlenül vihet a romlásba!

50. Aki szenvedélyeinek él, az sajnos a jót is elronthatja, és könnyebben keveredhet az istentelenségbe.

51. Alázatosság nélkül nem tetszhetsz sem az Istennek, sem a tisztességes embereknek.

52. Mit használ neked az ész, a szépség és a tehetség, ha mindezekkel nem tudsz helyesen élni?

53. Ne a külsőddel és múlandó anyagi javakkal törődj, hanem inkább az örökéletű lelkedre viselj gondot!

     XIII. Leó pápa, hosszú pontifikátusa (1878 - 1903) alatt 12 enciklikát írt a rózsafüzérről, nem számítva a számtalan levelet és brévét. Az egyháztörténelemben egyedülálló, hogy egy pápa egyazon témáról ennyi enciklikát írjon. Tekintettel az antikeresztény erőkre, melyek az Egyházat támadták, a pápa válaszként az ima összes erejét mobilizálni akarta. Ő rendelte el, hogy október a rózsafüzér hónapja legyen – annak meghatározásával –, hogy a plébániatemplomokban ezen hónapban, kihelyezett Oltáriszentség előtt imádkozzák a rózsafüzért, melyet a Szűzanya tiszteletére mondott litánia kövessen. A pápa minden év szeptemberében a világ püspökeinek írt levelében figyelmeztetett, hogy ne mulasszák el a papságot és a híveket bátorítani e szertartás naponkénti elvégzésére.

„A rózsafüzér az Üdvözlégyek összeszövése az Úr imádságával és közbeszőtt elmélkedéssel. Az imádság a nép természetéhez alkalmazott könnyű vallási áhítat, mely egyik leghathatósabb forma, az örök élet elnyeréséhez.” (Diuturni temporis enciklika 1898.)

Minél többet vizsgálják, annál több a tudományos kérdés!
     A torinói lepellel kapcsolatos legújabb vizsgálatok eredményeiről számolt be Paolo Di Lazzaro, az olasz Országos Technológia- és Energiaügyi Fejlesztési Ügynökség kutatócsoportjának vezetője.
A nemzetközi szemináriumon 48 szakértő vett részt Frascatiban, ahol az ún. akheiropoiétosz, azaz nem emberi kéz alkotta képek témájával foglalkoztak. Vizsgálódásuk kiterjedt a guadalupei Szűzanya-képre és a manopellói kendőre is, amellyel a hagyomány szerint Veronika letörölte Jézus arcát.
     A szakértők négy éven át vizsgálták, hogyan kerülhetett a lepelre a keresztre feszített férfit ábrázoló kép. Di Lazzaro elmondta: a tudósoknak semmilyen érintkezéses technikával nem sikerült hasonló képet előállítaniuk. Az utánzatok távolról szemlélve azonosnak tűnnek, de mikroszkóp alatt nagyon is szembetűnőek a különbségek.
     A lepel 1978 után került igazán a figyelem középpontjába, amikor megjelent Ian Wilson magfizikus „A torinói lepel” című könyve. Wilsont különösen a torinói lepel lenvászon szövetének felső rétegeibe „beégett” emberi kontúr keletkezési mechanizmusa érdekelte, melynek különlegessége az, hogy az elszíneződés nem hatol a szövet belsejébe, hanem kizárólag a textil felszínén látható.
     A szakértői csoportnak több éves kísérletezés után sikerült „speciális lézertechnikával kibocsátott, rendkívül rövid, de intenzív fényimpulzusokkal" a lepelhez hasonló módon elszínezni egy szövet felszínét. A lepelnek azonban csak igen kis részét tudták ilyen módon reprodukálni. „A teljes kép reprodukálásához 14 000 lézerre volna szükség, ami jelenleg megvalósíthatatlan" – mondta Di Lazzaro. 
     A professzor szerint a mostani felfedezéssel végre találtak egy olyan fizikai folyamatot, amely a kép keletkezését eredményezhette. „Ez nem mond ellent a feltámadás vallási csodájának, hiszen lehetséges, hogy abból fakadt az energiakibocsátás, amely a képet létrehozta. Ez azonban kívül esik tudományos kompetenciánkon."                                                                            

Rejtélyes sugárzás
     Az oldószerrel is kitörölhetetlen lenyomatról egyértelműen kizárta, hogy azt emberkéz festhette volna rá a vászonra, mint ahogyan a leplet hamisítványnak tartók közül sokan azt vélelmezik. Wilson vizsgálatai szerint a test körvonalai egy olyan rendkívül nagy energiájú fizikai folyamat eredményeként égtek bele a lepel anyagába, amely legjobban az erős neutronkisüléshez hasonlítható. (A korábban ateista tudós azt is megvallotta, hogy a lepel vizsgálata után lett hívő.) Ugyanígy vélekedik Roberto Hedges, aki az Oxfordi Egyetem sugár-laboratóriumában vett részt a lepel radiokarbonos kormeghatározásában.
Hedges határozott véleménye, hogy a leplet neutronkisülés érte. Marc Antoni és Arthur Lind „Részecskesugárzás a testből” című dolgozatukban arra a következtetésre jutottak, hogy az ismeretlen és nagy energiájú sugárzás a testből kiáradva érte a leplet.

(Forrás: wikimedia.org és a Magyar Kurír)

(folyt.)

Agyunk ennél jóval komplikáltabb!

     Az előzőkben hivatkozott kutatások másik korszakalkotó felfedezése az, hogy a szeretetért és a szexualitásért felelős agyi területek más és más helyen helyezkednek el. És ez egyben választ ad arra a régi kérdésre, hogy létezhet-e barátság szexualitás nélkül? Igen létezhet!
     Ez a kutatási eredmény egyben cáfolata azoknak a gender-feminista elméleteknek is, amelyek szerint nem létezik szexualitásmentes emberi kapcsolat. Ezen beteges elmélet azt is sugallja, hogy a szexuális kapcsolathoz nem szükségesek az érzelmek. Nyilvánvaló, hogy ilyen létezhet, ámde súlyos következményekkel! Aki ugyanis folyamatosan kizárja az érzelmeket a szexualitásából, annak az agya egy idő után ehhez a normához alkalmazkodik és agyában szerkezeti változások lépnek fel. Ebbe a torzult normába aztán igen nehéz visszacsempészni az érzelmet, a gyengédséget és az intimitást − és bizony − ez a prostituáltak tragédiája! Eredendően mindegyik harmonikus családi életről álmodik, kertes házzal, csak éppen úgy gondolja, hogy „előbb megkeresi rá a pénzt”. Természetesen, súlyosan téved!
     A mentális környezet egyik legfontosabb eleme az egészséges elképzelés arról, hogy kik vagyunk szexuális értelemben. Ha ezek az elképzelések beszennyeződnek (pl. perverziók), akkor az énképünk egy kritikus része károsodik. És épp ezt eredményezi a pornográfia – azt sugallva –, hogy bárhol, bármikor, bárkivel, következmények nélkül folytatható szex, mert a lényeg a puszta kielégülés. (vö. http://www.everystudent.hu/a/mergezo.html) Hatalmas tévedés!
     Az agy bonyolult rendszere úgy van megszerkesztve, hogy a szexualitás örömet okozzon (dopamin), tehát legyen kedv újra és újra gyakorolni, ezáltal kötődés alakuljon ki a felek között (oxitocin, vasopressin), hogy összetartsanak, egymást és a születendő utódaikat szeressék, felnevelésüket biztosítsák. Az egymáshoz kötődés stabilizálása pedig úgy van kialakítva, hogy a legtöbb örömet, a legmélyebb intimitást és a legnagyobb gyönyört a tartós és monogám kapcsolatban érhesse el az ember. Ebből egyenesen következik, hogy a felek, nem nélkülözhetik a bensőséges hitet Istenben, Aki a Szeretet ősforrása!

11. Tudnod kell, hogy Istennél mindent elnyerhetek a számodra, mert én vagyok a Kegyelmek Anyja.

12. Gyermekem! Ha égi anyádnak fogadsz engem, Szent Fiammal meghatározói leszünk életednek.

13. Kövesd és fejleszd ki magadban ugyan azokat az erényeket, amelyeket az Isten kegyelme rám ruházott, hisz' Isten angyala is így szólított: malaszttal teljes!

14. El ne térj intelmeimtől, és merülj el teljesen Anyai Szívemben!

15. Rajtam kívül, egyetlen teremtmény sem részesült az istenanyaságban, de minden kegyelem állapotában lévő lélek részesülhet az istengyermekségben.

16. Általam kérjétek a kegyelmeket, mert Fiam rám bízta a kegyelemközvetítést!

17. Aki tanításom szerint cselekszik s érettem fáradozik, az meg nem szégyenül, s a bűntől megmenekül.

18. Ha kísértések szele csapdos, ha a gyötrelmek szirtjei közt hánykolódik a hajód, ha bármi veszély és szükség fenyeget is, legyek én a te Útmutató Csillagod!

19. Anyja vagyok én a Szépszeretetnek, az istenfélelemnek, a megismerésnek és a szent reménynek.

20. Nálam van az út és az igazság minden kegyelme, az élet és az erény minden reménye. Akik fényt derítenek rám, örök életet nyernek.

21. Engem, mint égi Édesanyádat mutass be felebarátaidnak!

22. Hallgassatok rám – népek és gyülekezetek vezetői – mint anyára: és tegyétek amit Szent Fiam mond!

23. Gyermekem, ne azon törd magad, hogy miként adhatnád vissza Istennek amit Tőle kaptál, hanem azon, hogy odaadón és teljes szívedből szeresd Őt!

24. Aki belőlem merít, az mindjobban szomjazik.

25. Nem lehet kedves előttem azok imája, akik csak áltatják magukat a rózsafüzérezéssel, miközben erényeimet a legkevésbé sem követik. Ne dicsekedjék tehát tiszteletemmel az, aki mindenben nem követ engem!

26. Anyai Szívem keserűséggel fogadja azok imáit is, akik életvitelükkel, szavazatukkal, vagy más módon, gondolkodás nélkül támogatják az istentelenséget, nem használják Istentől való értelmüket, és erős akarással el nem hagyják a bűn csalárd útjait, mert ők kimondatlanul is Fiam ellenségeinek a szekértolói!

27. Gyermekem, gyakran gondolj arra, hogy tehetségedről (talentumaidról), egyszer majd számot kell adnod Annak, akitől kaptad. – El tudnál számolni velük?

28. A kiváló tehetség könnyen a kárhozatba visz, ha adottságodat Isten-, a felebarát- vagy a haza ellen fordítod! – De akkor is ha tehetségedet elhanyagolod!

29. Rám figyelj gyermekem, és kövesd világos utamat, mert isteni Fiam erényei úgy ragyognak bennem, mint a Hajnal Szép Sugara – mert bennem kelt fel a Világ Világossága!

30. A test nincs mindenben javadra, mert a halál várományosa, lelki érdemek szerzésére azonban alkalmas!

31. Emlékezetem él minden idők nemzedékében.

32. Én vagyok az új Paradicsom Életfája, melynek gyümölcse, az örök élet. Kövess engem!

      Mit tanácsol Montfort Grignon Szent Lajos (1673-1716) a világ öt legnagyobb Mária-tisztelőjének egyike, Szent Efrém, Szent Bernát, Liguori Szent Alfonz és a magyar Szent István mellett.
     A tökéletes Mária tiszteletről szóló értekezése máig ható forrása az életszentségre törekvőknek! Az alábbi idézetek ebből valók:

     „Szűz Mária által jött Jézus Krisztus először e világra, Őáltala kell eljönnie másodszor is. Szent Fia első eljövetelében Szűz Máriát nagyon kevéssé ismerték, de második eljövetelében nagyon meg kell Őt ismerni. Ugyanis az üdvözítés csodálatos rendje azt kívánja, hogy az első eljövetelben rejtve maradjon, hogy Fiát, Jézus Krisztust ismerjék, de a második eljövetelben Őt fogja Isten kinyilatkoztatni! (1)

Nem hiszem, hogy bárki is eljutna a Jézus Krisztussal való tökéletes egyesülésig Szentlélek iránt való teljes hűségig anélkül, hogy Szűz Máriával nagyon bensően ne lenne egyesülve és pártfogásától nagy mértékben ne függne! (43)

Szűz Máriának az utolsó időkben mind inkább előtérbe kell lépnie irgalmassággal, erővel és kegyelemmel... (50/f) De kik lesznek (az utolsó idők) apostolai? Az Úr papjai lesznek, akik mint valami láng, mindenütt felgyújtják az isteni szeretet tüzét! (56) ... a tapasztalat azt mutatja, hogy azok, akik (...) a kiválasztottságnak jeleit viselik lelkükön, szeretik, ízlelik és imádkozzák az Üdvözlégy Máriát, és annál jobban szeretik ezt az imát, minél inkább egyesülve vannak Istennel! (250)

    Kérve kérlek azért benneteket azzal a szeretettel, melyet Jézusban és Szűz Máriában irántatok érzek, (...) imádkozzátok el naponta az Olvasót, sőt az egész 15 tizedes rózsafüzért... Halálotok óráján áldani fogjátok a napot és az órát, amikor nekem hittetek...!" (254)

Világméretű lelki keresztes hadjárat Szűz Mária Szeplőtelen Szívének tiszteletére ‒ Isten beavatkozásáért esedeze az Egyház válsága miatt

     Fatimában a Szűzanya a rózsafüzér imádkozását és az öt elsőszombati ájtatosságot adta nekünk, mint hatékony lelki eszközt, amellyel különleges isteni kegyelmeket nyerhetünk. Ezért a Katolikus Egyházat jelenleg sújtó borzasztó válság megfékezésére Szűz Mária Szeplőtelen Szíve által, Isten segítségét és beavatkozását kérjük. Ennek elősegítésére a Fatimai Miasszonyunk Testvérisége világméretű lelki keresztes hadjáratot indít a rózsafüzér napi imádkozásával és az öt elsőszombati ájtatosság elvégzésével, különösen a római Szentszékért.

Az öt elsőszombati engesztelés a következő: öt egymást követő hónap első szombatján a szentgyónás és a szentáldozás szentségéhez járulni és a szentmise végeztével még tizenöt percet elmélkedni a rózsafüzér titkairól, engesztelésül a Szeplőtelen Szíven esett sérelmekért.

     Ez a lelki keresztes hadjárat 2024. január első szombatján (január 6.) kezdődött és 2024. december első szombatján (december 7.) fejeződik be. 

2023. december 8., a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának ünnepén, Christopher P. Wendt, a Fatimai Miasszonyunk Nemzetközi Testvériségének igazgatója

 + Athanasius Schneider, a Fatimai Miasszonyunk Testvériség spirituálisa, az asztanai Szűz Mária Főegyházmegye segédpüspöke 

(A Püspök atya kérése, hogy a felhívást ezzel a linkkel együtt terjesszük: https://www.livefatima.io/crusade/ 
) 

Ad Iesum Per Mariam

Egyáltalán megéri?

     „Sokan a szexuális kapcsolattól érzelmi biztonságot remélnek, de csak látszatot kapnak. Bensőséges kapcsolatra vágynak, miközben kizárják magukat a valódi intimitásból.” (UH 140) Az a fiatal, aki belemerül egy futó kapcsolatba, ami persze szakítással végződik, majd egy következőbe is, amelynek szintén szakítás a vége − és így tovább −, óriási kárt tesz magának a bizalom és kötődés kiépülésére szolgáló agyi mechanizmusában. A „futó kapcsolat” lesz agya számára az „alapnorma”, amit aztán nagyon nehéz megváltoztatni, és ennek tényszerűségét statisztikai eredmények is alátámasztják!
     Az amerikai Center for Disease Control and Prevention felmérése szerint azon lányok, akik 16 éves koruk előtt szerzik az első szexuális tapasztalatukat, közel 60%-ának hat vagy több szexuális partnerük lesz az életük során. Viszont azok, akik 20 éves koruk után szerezték az első szexuális tapasztalatukat, csak 15,2%-a éri el a fenti adatot, sőt 52,2%-uknak mindössze egyetlen szexuális partnere lesz az életében. A szexuális hűség a hosszú, boldog párkapcsolat egyik titka! Márpedig két tipikus válóok van, az alkoholizmus és a hűtlenség. Aki tehát hűségen alapuló monogám házasságban szeretné leélni az életét, az jól teszi, ha minél később kezdi el szexuális aktivitását! „Az elhamarkodott testi kapcsolat: kaszált virág.” (UH 611)
     De van-e olyan 16 éves, aki ezt így fel tudja mérni és a jövőjére is helytálló racionális döntést tudna hozni? Nos, aligha! És ezt az imént idézett kutatók meg is tudják indokolni. A legújabb képalkotó eljárások általi fontos felfedezés például az, hogy az agynak az a régiója amelyik az érett, a következményeket is figyelembe vevő racionális döntésekért felelős, teljes érettségét és fizikai fejlettségét csak valamikor az ember 20-as éveinek közepén éri el. Ezért bizony egy kamasz számára fizikai lehetetlenség, hogy teljesen érett és felnőtt döntést hozzon meg (jóllehet, önmaga azt hiszi). Tehát a szülőknek nem szabad támasz és intő tanácsok nélkül magára hagyni gyermeküket!!! A helyes szülői hozzáállásban felnövő fiatalok, kimutathatóan később lesznek szexuálisan aktívak. Mellesleg, a tisztaság- és önfegyelem "megszenvedése", csupán töredéke a csalódások és következmények személyiség- és életminőséget romboló, múlhatatlan fájdalmainak! Ennek ismeretét pedig tanítani kéne! T A N Í T A N I ! ! !

(folyt. köv.)

Nos tehát gyermekeim, hallgassatok rám! Boldogok, akik megtartják útjaimat! (Péld 8,32)

1. Aki engem megtalál, életet talál! Én vagyok az Élet Anyja, mert én szültem Azt, aki életet adott mindazoknak, akik Ádámban és Évában meghaltak.

2. Általam jött Jézus Krisztus először e világra, általam fog eljönni másodszor is. – Jóllehet másképpen!

3. Mennyei Atyám beleegyezett, hogy földi életemben még ne tegyek csodákat, noha már akkor megkaptam Tőle a csodatevés hatalmát. Szent Fiam rám bízta, hogy alig szóljak s még ne tanítsak, noha közölte velem bölcsességét. A Szentlélekisten beleegyezett, hogy apostolai és evangélistái csak keveset mondjanak rólam, épp csak annyit, amennyi a világ felé Fiam megismeréséhez szükséges volt. Azok a jelenések és üzenetek, melyeket napjaitokban teszek, a kinyilatkoztatás megerősítésére és megmentésetekre szolgál.

4. Fiam utolsó eljövetele előtt a Szentlélek engem fog kinyilatkoztatni az emberiségnek, hogy megismerjenek, mint Istenanyát és bensőségesen megszeressék Fiamat az Üdvözítőt, hogy csak Neki szolgáljanak.

5. Én vagyok az egyszerű út, általam jött az emberekhez a Megváltó, s az emberek Jézus Krisztustól a kegyelmeket és erényeket is általam nyerhetik el!

6. A Mennyei Atya teljesítette óhajom földi életem alázatos rejtettségére, úgy szeplőtelen fogantatásomat, születésemet, miként Istenanyaságom, fájdalmaim és a mennybe való felvételem titkait illetően is. Még szüleim és az angyalok elől is elrejtett engem, vagy ha kinyilatkoztatott is valamit, végtelenül többet eltitkolt.

7. Fiam így szólt hozzám: Öröktől fogva kiválasztottalak édesanyámnak! A Te örökséged és birtokod a választottak lesznek, mint gyermekeid. Életet kell adnod nekik, táplálva és nevelve őket. Anyjukként és Királynőjükként, vezesd, kormányozd és védelmezd őket.

8. Boldog lehetsz tehát gyermekem, ha titkaimba beavatlak és tanácsaimmal segítelek, mert ezzel megmutatom neked a Fiamhoz vezető legbiztosabb utat.

9. Istenanyai személyemnek az utolsó időkben mindinkább előtérbe kell lépnie; irgalmassággal, erővel és kegyelemmel. Irgalmassággal, hogy a szegény bűnös-, eltévelyedett gyermekeim megtérjenek és visszataláljanak az Anyaszentegyházba. Erővel és hatalommal Isten ellenségeivel, a megátalkodott bálványimádókkal, szakadárokkal, istentelenekkel és az Antikrisztus szálláscsinálóival szemben, akik rábeszéléssel, fenyegetéssel félrevezetik a választottakat, hogy elbuktassák őket. És jövök azért, hogy Fiam Jézus Krisztus vitéz harcosait és hű szolgáit, akik győzelméért küzdenek, szívemmel bátorítsam és támogassam.

10. Halld gyermekem! A Szentlélekisten bennem és általam akarja választottait meghívni, így szólva hozzám: Jegyesem! Valamennyi erényedet alakítsd ki választottaimban, erényről-erényre, kegyelemről-kegyelemre. Formáld ki magadat választottaimban, hogy bennük legyőzhetetlen hitednek, mélységes alázatosságodnak, minden irányú önmegtagadásodnak, magasztos imádnak, lángoló szeretetednek, erős bizalmadnak és erényeidnek tükrét láthassam. Adjon a te hited hívőket, a tisztaságod szüzeket, a termékenységed pedig választottakat, mint templomokat.

A rózsafüzér a legalkalmasabb imádság! Ha nem így lenne, a Szűzanya nem kérte volna olyan állhatatosan.

     Lúcia nővér: Minden jóakaratú ember naponta imádkozhatja, és kell is imádkoznia a rózsafüzért. Miért? Azért, hogy kapcsolatba kerüljünk Istennel, hálát adjunk jótéteményeiért, és kérjük kegyelmét abban, amiben szükséget szenvedünk.

     A szentolvasót ugyanúgy lehet imádkozni közösen, mint egyénileg, ugyanúgy a templomban az Oltáriszentség előtt, mint otthon a családban, vagy egyedül, amikor úton vagyunk, amikor egy réten sétálunk. A családanya imádkozhat, miközben a gyermeke bölcsőjét ringatja, vagy takarít. A legalkalmasabb imádság, amelyet felajánlhatunk Istennek és leginkább hasznos lelkünknek. Ha nem így lenne, a Szűzanya nem kérte volna olyan állhatatosan. Amikor a rózsafüzért említem, nem azt akarom mondani, hogy Istennek szüksége van arra, hogy számon tartsa könyörgéseinket, dicséretünket, hálaadásunkat. Elsősorban nekünk van szükségünk arra, hogy számon tartsuk ezeket azért, hogy élő lelkiismeretünk legyen, mely biztos abban, amit teszünk. Azért, hogy ápoljuk és elmélyítsük bensőséges kapcsolatunkat Istennel, s így megmaradjon és növekedjen bennünk a hit, a remény és a szeretet. Sőt, azt is mondanám, hogy még azok is, akiknek lehetőségük van naponta részt venni a szentmisén, imádkozzák napi rendszerességgel a rózsafüzért.

     A szentolvasó imádságra szentelt idő nyilván nem ugyanaz, mint a szentmisén való részvételé, de imádkozása lehetőséget jelent, hogy jobban felkészülhessünk a Szentmisére, vagy az Eucharisztia vétele utáni hálaadásra. A rózsafüzér szóbeli imádság a legegyszerűbb elmélkedési lehetőség, melyet értékelnünk kell, és nem szabad elhagynunk. A Szűzanya minden hiteles jelenésében a rózsafüzérimát kéri tőlünk, mert Ő tudja, hogy ez a leghatékonyabb imádság! Ez pedig hatalmas eszköz a hit, a remény és a szeretet megtartásában. Még azok számára is, akik nem tudnak, vagy nem képesek szemlélődni, már a szentolvasó kézbevételének egyszerű mozdulata is, hogy imádkozzanak, eleve azt jelenti, hogy Istenre figyelnek. (Vö. A fatimai üzenet felhívásai c. könyv)

"Aki nem imádkozik, elkárhozik!" (Liguori Szent Alfonz)    

     Különösen igényli a rózsafüzér imádságot korunk kritikus területe: a család. A bomlasztó erők – mint a társadalom legkisebb sejtjét –, elméletileg és gyakorlatilag egyre erősebben támadják, s azt a félelmet keltik, hogy a család intézménye és vele együtt az egész társadalom sorsa kérdésessé válik. A rózsafüzér imádkozásának sürgetése a keresztény családokban hatékony segítség a korunkat jellemző krízis pusztító hatásainak megfékezésére. Nem véletlen, hogy a 19. és 20. század jelenéseiben Krisztus Anyja minden alkalommal buzdítja Isten népét a szemlélődő imádság e formájára. (vö Szent II. János Pál: RVM 7)

     Lehetetlen volna megszámlálni a szentek seregét, akik a rózsafüzérben találták meg a megszentelődés hiteles útját. Legyen elég emlékezni Grignon Szent Lajos értékes könyvére (A szentolvasó), vagy arra a különleges karizmára, melyet Boldog Bartolo Longo, a rózsafüzér apostola hordozott. Az ő életszentségének útja a szíve mélyén hallott sugallatra támaszkodott: „Aki terjeszti a rózsafüzért, üdvözül!” E sugallat alapján úgy érezte, hogy Pompeiben templomot kell építenie a Rózsafüzér Királynője tiszteletére. (vö Szent II. János Pál: RVM 8)

Ne legyetek restek!      „Kérve kérlek azért benneteket azzal a szeretettel, melyet Jézusban és Máriában irántatok érzek, (…) imádkozzátok el naponta az Olvasót, sőt az egész 15 tizedes rózsafüzért... Halálotok óráján áldani fogjátok a napot és az órát, amikor nekem hittetek...!” ( Grignon: TMT 254.)

Nem érdemes korán kezdeni, sőt nagyon veszélyes!

(A következőkben, több helyütt merítettem a „KÉPMÁS” c. folyóirat 2014/III. számának „Szex és agy” c. cikkéből, valamint, a szerkesztő „ÚTRAVALÓ HÚZÓ” c. kiadványából.)

     Tipikus mai vélemény, hogy az a jó, ha valaki fiatalon kiéli magát, mert nyugodtabban él majd a házasságában. Nos, a valóság pont az ellenkezőjét igazolja! A felnőtt korának boldogságát teszi kockára az, aki felül annak a materialista propagandának, miszerint a szexuális vágyak fizikai kielégítése is épp oly természetes, mint az éhség vagy a szomjúság csillapítása. Mint alább bővebben kifejtem, tehát lényegesen többről van szó!
     A szexualitás bár Isten ajándéka, de a házasság szentségén kívül élni vele, kisiklathatja az életet! – De miért is? – Mert az első „villámfotó” maradandó képe lesz az imázs-meghatározó! – Hogyan is? –
     A legújabb agykutatási eredmények összefüggést mutatnak a korán elkezdett szexuális élet, és a tartós elköteleződésre való hajlam (képesség) közt. Joe S. McIlhaney Jr. és Freda McKissic Bush szülész-nőgyógyász kutatóorvosok, az „Új tudományos eredmények arról, milyen hatással van az alkalmi szex a gyermekeinkre” c. könyvükben pl. arról számolnak be, hogy minél fiatalabb korban kezdi el valaki a szexuális életét elkötelezettség nélkül, annál inkább csökken a képessége a későbbi végleges elkötelezettségre, a hűségre.

     Törvényszerűség, hogy az ideálist örökkévalónak tartjuk, ezért a hűség az igaz szerelem szükségszerű velejárója! Sőt, a ragaszkodás több mint a hűség! A hűség ugyanis önmagában csak morális tényező. A ragaszkodás ezzel szemben érzelem is, mely igényeli a másik társaságát! Ezt fejezi ki a „soha el nem hagylak” esküje.
     Különösen „észnél kell lenniük” a romantikus alkatúaknak! Annak eldöntését, hogy a vonzalmat - szeretet, szerelem, szimpátia vagy csak az ösztön motiválja, ajánlatos imában tisztázni! Mert, nehogy a partner csak divatos „pótléka” legyen az igaziról való elképzelésnek, miközben csupán a vágyott szituáció "próbája” zajlik le!

     Egy kutatás szerint az egyéjszakás kaland után a lányok fele érezte úgy, hogy a fiú csak "használta" őket. Nem érezték úgy, hogy a kedveskedés, udvarlás kifejezetten az ő személyüknek szólt volna. Emellett attól is szorongtak, hogy csorba esik a hírnevükön, ha a kapcsolatra fény derül. Ezzel szemben a férfiak körében inkább kifejezetten dicsekedni szokás azzal, hogy megint volt egy egyéjszakás kalandjuk. (Forrás  nyomán) Ám a lényeg az, hogy: „minden 'szerelemnek' vélt kapcsolat – még az elfeledett is – nyomot hagy az ember lelkén. Valamennyi emelhet, de ronthat is a lelkületen!” (UH 41) Sajnos általában, fiatal lányok esnek abba a hibába, hogy azt hiszik, az alkalmi partnerük is azt érzi, amit ők. Sajnos, kiábrándító csalódások árán tanulják meg, hogy ez nem így van! „A 'nem véglegessel' elhált első szexus az agyban és a tudatalattiban, maradandó negatív kódot indukál. Ez dezinformálja az agyat, az önbizalmat, a személyiséget és kihatással lehet a majdani házaséletre is!” (UH 341)

(folyt.)

„Máriát követve nem tévedhetsz el!” (Szent Bernát) 

ELŐSZÓ

     Egyedülálló A/7 méretű „zsebremeket” tart kezében az Olvasó, melyhez (méretben is) hasonlót a Szalézi Művek adott ki 1944-ben 'Szűz Mária követése' címmel. Ennek kivonatolt, stilizált és más idézetekkel bővített kiadását 2000-ben egy máriáslelkű atya, a Szűzanyának tett gesztusaként kinyomatta. Jelen kiadványunk, az említett publikációkhoz képest is átszerkesztett és további forrásokkal kiegészített szöveganyagot tartalmaz!

A kivonatolásban a szerkesztőt két alapvető szempont motiválta: egyfelől a régies hangvétel stilizálása, másfelől az a tény, hogy az ősmű keletkezési korához képest a mariológia dogmatikai és lelkiségi alapjai jelentősen tágultak. A Mária-tisztelet széleskörű kibontakozása egybevág Montforti Grignon Szent Lajos: „utolsó időkről” való jövendölésével (TMT 49). Ez nyomon követhető a „Mária-korszak” kezdete óta (Csodásérem 1830), részint a Mária-jelenések, de legfőképp az Egyház azóta kihirdetett két új Mária-dogmára alapozott tanítása révén. Állítható tehát, hogy e letisztult mű minden sora a mai emberhez szól, mintegy útmutatóul azoknak is, akik a világban folyó változások és veszélyek láttán kérdőn tekintenek az ég felé.

A Szentírás ígérete szerint; a bűn fokozódtával túlárad a kegyelem (Róm 5,20).

Ennek folyamaként tudható be, hogy az emberiség 'elanyátlanodásával' egyre inkább kerül előtérbe Szűz Mária – mindenkor segítő –, édesanyai szerepe.

Célunknak megfelelően, szabadon éltünk a Szentírás, a szentek és az egyházilag jóváhagyott magánkinyilatkoztatások ide illő gondolataival, melyeket Mária mondott vagy rá értelmezhető: »Boldog ember, aki hallgat rám, aki napról napra őrködik ajtómnál, s őrzi kapuim félfáit«. (Péld 8,34)

Annak okán, hogy az ötletadó alapmű sem jelölt semmilyen forrást, így magunk sem hivatkozunk ilyenekre, (a hely szűke miatt sem)! Ennek ellenére, nem éltünk a 'saját kútfő sugalmával' – hacsaknem a kutatás, a stilizálás és a gondolati összevonások esetében!

Aki egészében olvassa az 'Istenanya követését', az előtt könnyen felviláglik a Szent Szűz következetes, édesanyai pedagógiája! A sorszámok nyomán, vagy a 'spontán nyitó' Olvasók figyelmébe ajánljuk, hogy az egyes intelmek gyakran az előző sorok gondolati folyományai!

Őszintén kívánjuk, hogy az olvasottak a nyitott szívű „keresőt” megérintsék és az égi Édesanya személyes megszólításaként fogadja azokat!

A Szűzanya indíttatására, annak őszinte reményében bocsájtjuk „lelki útjára” e 'Kisirkát', hogy a mai kor emberének 'kézenfekvő' forrása lesz!

A szerkesztő

Május - Szűz Mária hónapja

     Lelkileg széteső korunkban, ahol „a sötétség világának kormányzói” (Ef 6,12) már nyíltan fellépnek a család-, az önálló gondolkozás és a nemi identitás ellen, ösztönösen tekintünk az égre! És bizony mélységes bűnbánat nélkül istengyermekségünk csak szégyenkezik, s nem marad más, mint Anyánkhoz menekülünk. Ő pedig, mint Isten Anyja kiesdi számunkra Szent Fiától a bűnbánat felindítását, hogy végre egy szívvel lélekkel (Apcsel 1,14) Vele imádkozzunk, szüntelenül esedezve Isten Irgalmáért.

Részlet az Officium Divinum kétnyelvű, latin-magyar imakönyv 1920-as kiadásából:

     „Rómában a 19. század elején keletkezett az a szokás, hogy május (illetve pünkösd) havát Mária tiszteletére szentelik a jámbor hívek. VII. Pius 1815. április 21-én kelt apostoli iratában hagyta jóvá ezt az ájtatossági formát. A tavasz zsenge virágaival fölékesített Mária-oltár előtt esedeznek a hívek az irgalom anyjához, hogy hathatós közbenjárása által eszközölje ki Istennél a szánandó tévelyekre vetemült emberek hitetlenségének, könnyelműségének és Isten iránti hálátlanságának megszűntét, s nyerje meg Isten irgalmát a világ bűn sötétségétől elvakított fiai számára. Aki körülményei miatt nem mehetvén mindennap templomba, otthon végzi ez ájtatosságot, a saját lakában (...) a Szentlélek segítségül hívásával.”

     Jézus Anyja, Mária nem csak a vigasztalás Anyja, de ő a Mindenkor Segítő! Engedjük Neki, hogy átölelje az életünket, amiként a Salve Reginában életünknek hívjuk őt. Ez túlzottnak tűnhet, hiszen maga Krisztus az „Élet” (Jn 14,6), a Szűzanya azonban olyan szorosan egyesül Vele, és oly közel van hozzánk, hogy nem tehetünk jobbat, mint gyermekien megfogni kezét, kérve és elismerve Őt „életünknek, édességünknek és reményünknek”.

Május különösen a Szűzanyának szentelt hónap!

Az Isten áldjon meg Benneteket, ne mulasszátok el naponta elimádkozni a Szent Rózsafüzért!

A továbbiakban az Eucharisztia valóságáról írt remekművekből fogok közölni! Kérem olvasóimat, hogy mélyedjenek el e ritkaságba menő értekezések igazságaiban, esetleg töltsék le sorozatomat!

Az első 14 rész Bangha Bélától, a továbbiak klf. szerzőktől idézek! A források jelölve vannak!

 AZ OLTÁR TITKA 

JELEN VAN-E KRISZTUS AZ OLTÁRISZENTSÉGBEN?

                                BANGHA BÉLA SJ 

írása nyomán, tanításának csorbítatlansága mellett, az új helyesírás szerint javított, kissé rövidített változat!

Az eredeti mű, a Magyar Kultúra Kiadó 1937-es II. kiadása nyomán készült,

a Korda Rt. Nyomdájában. Egyházi jóváhagyásai:

Nr. 813/931. Imprim ipotest. 30. Sept. 1937. Eugenius Somogyi S.J. praepos prov. Hung. Nibil obstat. P. Franciscus Zsiros. S.J. censor dioecesanus. Nr. 3276/1937.

Imprimatur. Strigonii, die 13. Octobris 1937. Dr. Joannes Drahos vicarius generalis subst.

„Egy szellemes festő lefestette az utolsó vacsora jelenetét: Jézus, amint a kenyeret s bort nyújtja tanítványainak, s a kép alá a következő mondatokat írta: egyik oldalon ez áll – »Luther: Ez alatt van az ő teste. Kálvin: Ez úgy hat, mint az ő teste. Zwingli: Ez jelképezi az ő testét.« A másik oldalon ez állt: »Jézus Krisztus: Ez az én testem.« Alatta: »Kinek higgyünk ezek közül?«                                                Aligha lehetne rövidebben és kifejezőbben érzékeltetni és egyben összefoglalni a katolikus és katolikus-ellenes állásfoglalást az Oltáriszentség körül. Nem lehet vitás, ki érdemel több hitelt, melyik a helyes eligazodás.” – írta Bangha Béla, a híres apologéta az Oltáriszentség mibenlétéről.

A szerkesztő megjegyzése: A magyarországi reformátusok 2012. május 24-én, a XIII. zsinati ciklus 10. ülésszaka keretében tárgyalták a Heidelbergi Káté (a Magyarországi Református Egyház hitvallási irata) új magyar fordítását. Szavazatra bocsátották a 450 évvel ezelőtti Heidelbergi Káté 80. paragrafusát is, mely szerint: a katolikusok miséje, az Eucharisztia tisztelete és annak vétele „kárhozatos bálványimádás".

Nézzünk tehát utána az Igazságnak! 

Egy XVIII. századi premontrei szerzetes írásából válogatta és más forrásokból kiegészítette:

Begyik Tibor OCDS

Mottó:  „Akinek Szűz Mária nem édesanyja, annak Isten nem is atyja!” (Griginon: Tökéletes Mária-tisztelet, 30)

Dr. Antalóczi Lajos prelátus emlékének!

Kiadványom ötletét, Sebastian Sailer markthali premontrei szerzetes, De Imitatione B. Mariae Virginis c. műve képezi, melyet 1764-ben Kempis, Krisztus követése mintájára írt. 

A 40 részben közölt összeállításomat, a fenti mű kivonatolt és többnyire stilizál textusai mellett, a más forrásokból vett idézetek tették teljesebbé, mintegy 697 pontban!

 FOGADJÁK SZERETETTEL!

Bevezető
      Sorozatomban korántsem erkölcsi megfontolásokról lesz szó, még csak nem is biológiai intimitásokról, hanem nagyon is tényszerű dolgokról, az agykutatás eredményeiről és a telegoniáról, amely komoly figyelmeztető a házasság előtti kapcsolatok lehetséges veszélyeire!
    Az alábbiakban először is megismétlem a 2014. júliusában közzétett hasonló témájú „Most az egyszer elmondom” 38-39-40-41-42. részét! Ennél fogva egyes gondolatok vagy állásfoglalások ismétlődhetnek, ám ez inkább nyomatékozza a kérdés fontosságát!
     Az emberi lény testi-neurológiai, genetikai és pszichikai felépítése milliószorta differenciáltabb és komplikáltabb, mint azt a legmerészebb kutatóbiológus, akár csak hipotetikusan is képes elképzelni!
Az emberi agy másodpercenként egymilliónál több üzenetet dolgoz fel, sőt szelektál és meg is őrzi. Az első szexus során az agy megjegyzi az „első infó” emócionális „paramétereit” és ehhez próbálja igazítani a következő „kapcsolati módot”.
De ez még nem minden! A termékenyítés létrejötte nélkül is beépülnek a nő DNS örökítő anyagába partnereinek DNS láncai (legalábbis hullám szinten), s azok részt vesznek a tényleges apa génjeivel együtt, az utódok fejlődésében. Ezt nevezi a kutatás „telegonia paradoxonnak”!
     Külön érdekessége az elkövetkező tanulmány-sorozatnak, hogy „Telegonia” tudományos és gyakorlati megállapításai igazolják az egyházi tanítást a házasságon kívüli szexuális kapcsolat tilalmáról!
Ennél fogva elengedhetetlen, hogy a keresztény etikának ezt a tudományos alátámasztását is megismerje a  fiatalság (még időben)!
     A tisztelt Olvasó ne vegye nagyzolásnak az alábbi bőséges forrásmegjelölést! Ennek magyarázata, hogy az interneten kevés, érdemben használható információ található a kérdésben! A fellelhető linkek többsége ugyanis átvett, azonos anyag!

(folyt!)

Felhasznált források:
http://www.tengernekcsillaga.hu/!dokumentumok/kiskiadvanyok/Telegonia.pdf
https://en.wikipedia.org/wiki/Telegony_(pregnancy)
http://www.e-nyelv.hu/2015-06-22/telegonia/
http://instytutarete.pl/filmoteka/filmy-z-wiedza/526-telegonia.html
http://wolna-polska.pl/wiadomosci/telegonia-kara-za-nierzad-rozpuste-2016-01
http://tgy-magazin.hu/holisztika/kabbala-es-hullamgenetika
http://www.rexresearch.com/gajarev/gajarev.htm
http://www.skeptik.net/pseudo/telegon.htm
http://www.telegonia.ru/articles/articles_09.htm
http://sterichindrance.tumblr.com/post/2813098078/dna-teleportation-telegony-and-ancient-rule-of

Ha belegondolunk...

     A (Domonkos) Rózsafüzéren kívül, nincs mégegy ima –, amely a Szentlélek szavaival ennyire áthatotta volna a katolicizmust, lényegileg meghatározva üdvtörténetünket, történelmünket és amely ennyi kegyelmet kínálna, bírva a pápák s a szentek ajánlásait.

Bizony, a megtévesztő szellem próbálkozásának és cselvetésének tulajdoníthatjuk, hogy a hamis látnokok annyi szép lánc-imát ajánlanak, mi másért, minthogy ezt az egyet ne mondjuk! Márpedig ha a Szentlélekisten az Ave Máriát tartotta alkalmasnak a leghatalmasabb kegyelem közvetítésére, találhatunk-e mi szebbet, jobbat Isten ihletette érdemszerzőbbet?

Ördögűzők tapasztalatai szerint a gonoszok irtóznak a rózsafüzér jelenlététől is! Megvallották, hogy "a rózsafüzér egyetlen Üdvözlégyétől megremeg az egész pokol és számukra a guillotine!" "Nem tudjátok, nem hiszitek, vagy kishitűek vagytok: Má-ri-a Szeplőtelen Szíve fogja megmenteni a világot!" (Vö. BAMONTE: Szűz Mária harca, IHTYS 2014)

  Daniel Klimek, egy harmadrendi ferences, Steubenvilleben (Ohio USA) tartott előadásában hangsúlyozta, hogy a rózsafüzér egyedi ajándék, amely mindenkor hatékony lelki védelmet kínál a gonosz ellen, másrészt a Mária-tisztelet bensőséges kifejezése!

"Háborúk és véres bűncselekmények álltak meg a rózsafüzér lelki fegyverének hatására" – mondta Klimek. "Különösen ajánlott, hogyha szellemi ellenséggel szembesülünk, akkor ezt a természetfeletti fegyvert használjuk!"

A rózsafüzér azonban nem csak lelki fegyver – ismételte meg Klimek, hanem a rózsafüzér-ima az Istenanya iránti bensőséges tisztelet megnyilvánulása.

Minden Üdvözlégy imádkozásával ugyanis, mintha rózsákat adnánk Égi Anyánknak, szeretetünk jeléül. 

(Elise Valledares-Cormier cikke nyomán)

Miért kell ragaszkodnunk a Szentségekhez?

     Ha ijesztő számunkra, ha nem! Őrjítő oroszlán módjára acsarkodnak Isten ellenségei az egész világon, hogy teret nyerjenek! Kozmikus méretű harc folyik ugyanis minden egyes lélekért, a technika, a megtévesztés és a vágyak felkorbácsolásának valamennyi eszközével! Az emberek nagy többsége ennek ellenére vagy ezzel együtt, valamiféle bódult hajszában rombolja üdvössége puszta lehetőségét is, untalan követve a csillogó „divatsablonokat”. Ezekről persze hamar kiderül, hogy erkölcsi szabadosságot, hitbeli elsekélyesedést és a Szentségektől való eltávolodást eredményeznek!
     A teremtés és az istenérvek hihetőségét épp azok vonják leginkább kétségbe, akik olykor még a legvadabb science fiction-t is tényként hiszik el!
Manapság, sok fiatal a krisztusi megváltást pusztán mitológiának tartja, míg az ufók létezését tényként kezeli. Ha valamit megkérdeznék tőlük, az lenne, hogy miért hihetőbb egy Univerzumbeli un. „távoli civilizáció” léte, mint Isten Országának – túlvilági – megléte?
     A sátán megnyilvánulása az egyén, a közösség és a társadalom életében bár igen változatos, mégis felismerhető. Nagyon fontos ráébredni, hogy a bűn szerzője, a megtévesztő szellem (vö. 1Tim 4,1) ,,tévútra vezeti az egész világot” (Jel 12,9b), a bűn következményei révén igyekszik tönkretenni az ember testi-lelki valóságát, s az emberi kéz munkáját. Amikor egy családban, vagy közösségben, felveti fejét a széthúzás, a békétlenség, tudni kell, hogy hátterében a sátáni erő áll! Ennek működési terét az emberi gőg, az élvetegség vagy a felelőtlenség biztosítja. Szellemi megkötözöttségről akkor beszélünk, amikor az ember ellene áll az őt üdvözíteni akaró kegyelem munkálkodásának. (Vö. Antalóczi, Jelenések, üzenetek és a jövő 28-29)
    „A sátán, bár Krisztus legyőzte, nem hagy fel azzal, hogy minden erejével gátolja üdvösségünket. Bátorítja a pogányságot, a bálványimádást, a boszorkányságot, a hívságot és különösképpen az eretnekséget és a hitehagyást. Az eretnekek és hitehagyók, akik nem Krisztus igaz Egyházát követik, a sátán hadseregébe lépnek, az ő oldalán állnak a Krisztus ellen folytatott kozmikus küzdelemben”. (Szent Ireneusz)   

Mit tegyünk tehát?

Döntéseinkben az Evangélium és az evangéliumi élet legyen a mérték, éljünk a Szentségekkel és imádkozzunk szüntelenül! – Az Isten áldjon meg benneteket, „józanok legyetek és vigyázzatok, mert ellenségetek az ördög, mint ordító oroszlán körüljár, keresve, kit nyeljen el. Erős hittel álljatok neki ellen.” (1Pét 5,8-9)

Tormay Cécile: Feltámadás

     A természet kínosan vajúdott a véres golgotai emlékek súlya alatt. Egyszer már megvirradt a földön azóta, hogy Elvégeztetett, de Jeruzsálemben csak felhők között látták a napot. Könnytől volt nehéz a lég, elfojtott bánat sóhajtott még a szélben is… A második gyászos alkonyaton aztán végre egy derengő sugár szállt le a magasból. Oda szállt el a Jozefát völgyébe, hol a tüskés bozót s a csenevész olajfák sűrűjében az apostolok bujdokló kis csapatja rejtőzött a tömeg vak dühe elől. A tovatűnő napfényt kérdőn követték tekintetükkel mindannyian: vajon mit hoz nekik, ha holnap visszatér?...

Mióta a Mestert megfeszítette a nép, nem váltottak hangos szót egymással. Kétségbeesetten, tanácstalanul néztek a jövő elé. Naphosszat tépelődtek, éjente pedig sírtak és fohászkodtak.

Imádkozással telt el az éjszaka is. Az idő múlt, s a virradat habozva kezdte már tépdesni a halmok felett az éji szemfödőt. A domb irányában megszaggatott köntösben egy gyászoló asszony haladt el ekkor a köves úton – vivén kezében illatos keneteket, drága gyolcsot és virágokat.

Lent a völgyek ölén szárnyra kelt a hajnali szellő, túl a halmokon pedig, a pálmák ringó koronái között, mintha láthatatlan szövétnekek gyúltak volna ki, egyszerre füstös pír szökött fel az égre. A Golgota felett hirtelen lángözön árasztotta el a boltozatot, s a Megváltó keresztje – összekötve egymással a földet és eget – elsőnek győzte le az éjszakát. És mentől fényesebben ragyogott a glória Jézus keresztje körül, annál nagyobb árnyat vetett le az a kereszt Jeruzsálemre, mely mint egy óriási fehér csonthalom hevert ott a Golgota lábánál.

Az apostolok előfutottak rejtekükből. Új reménység szállt szívükbe, mert ismét fénylett a mindenség, csakúgy mint akkor, mikor a Mester még közöttük járt.

A domb mögött e percben régi pompájában kelt fel a nap, és vele egyszerre megjelent a bársonyos mezőn egy nő alakja is. Mintha a Nap tűzkorongjából futott volna elő, ragyogott, lángolt a fényárban egész valója. Szállongó, vörös fürtjei mint égő szárnyak csapkodtak körülötte a légben, s vinni látszottak őt repülve az apostolok felé.

Megdöbbenve ismertek rá valamennyien: Mária!...Mária Magdolna!

És ő lelkendezve tárta ki feléjük karjait, s szava, miként az első húsvéti harangszó e Földön, diadalmasan csendült meg hegyek-völgyek felett:

Üres a sír, de Ővele van tele az egész világ!

Tormay Cécile, 1903.

Budapest, 2016. augusztus 27.
Kedves Olvasóm! Az Országos Szeretetláng Fesztiválon résztvevőket és a Szeretetláng Mozgalmat, nagy megtiszteltetés érte azzal, hogy Francesco Bamonte atya az Ördögűzők Nemzetközi Szövetségének Elnöke elvállalta, hogy szentbeszédet és előadást tart a hatalmas Budapest-Máriaremetei összejövetelen! Az ezen Szentmise keretében mondott szentbeszédét közlöm részekre osztva. A tartalom nem csak rendkívül érdekes, megszívlelendő, de példaadó papjaink számára is, mert ezt kell, így kell és mind gyakrabban kell! Felelősek vagyunk ugyanis embertársaink ez ügybeni ismereteiért! Fogadják szeretettel! (Fordította: Dr. Tekulics Judit)

     A Szűzanyának való szentelés tehát igen nagy hatalom és erő a Sátán ellen vívott harcban, ezért különösen fontos, hogy a házaspárok is a Szűzanyának szenteljék családjukat, vagyis saját magukat és gyermekeiket. A plébánosok a Szűzanyának ajánlják plébániájukat, a püspökök bízzák Rá egyházközségüket, az államfők ajánlják Szűz Mária védelmébe országukat, és könyörögjenek Istenhez, hogy a Neki szentelt család, közösség, plébánia vagy ország tagjai legyenek nyitottak, és fogadják el ezt a felajánlást, amelyet vezetőik tettek a nevükben. Ők is ajánlják fel saját magukat a Szűzanya Szeplőtelen Szívének, hogy eggyé válhassanak Fiának szívével, az Örök Atya szívével a Szentháromságban. Így minden ember, és az egész teremtett világ visszatér Teremtő Istenéhez, és minden ember követni fogja Jézus példáját, aki felajánlotta magát az Atyának, mondván, „én őértük odaszentelem magamat, hogy ők is megszentelődjenek az igazsággal” (János, 17, 19)
     Szent II. János Pál pápa szintén azt hirdette, hogy a Szűzanyának kell szentelnünk magunkat: „Minden katolikus hívő ajánlja fel saját akaratából a Szűzanyának imáit, és szentelje magát Neki azért, hogy még jobban felajánlhassa magát az Úrnak.” Gondoljuk Szent II. János Pál pápa jelmondatára. „Totus tuus”, vagyis „Teljesen a Tiéd”. E mondat kifejezte a Szent Pápa minden szeretetét és teljes mértékben a Szűzanyának szentelt életét. Apostoli útjai során sokszor ajánlotta fel a Szűzanyának az egyházközségeket, és plébániákat, ahová ellátogatott, az országokat, amelyeket felkeresett. 1984 március 25-én pedig az Egyetemes Egyház püspökeivel együtt a Szűzanyának ajánlotta az egész világot, eleget téve ezzel a Szűzanya Fatimában megfogalmazott kérésének. Ferenc pápa pedig, pápaságának kezdetén, 2013. október 13-án, a Fatimai Szent Szűz szobra előtt megismételte elődje felajánlását, és ismét a Szűzanya oltalmába ajánlotta az egész emberiséget.
     Végezetül elmondhatjuk tehát, hogy minél tökéletesebben felajánljuk magunkat a Szűzanyának, annál tökéletesebb egységben élhetünk az ő Szent Fiával, az Atyával és a Szentlélekkel együtt, annál több kegyelemben részesülhetünk életünk folyamán, és a Szűzanya kezében mi is erős eszközzé válhatunk a Sátán elleni küzdelemben, terjesztve az egész Földön Krisztus Királyságát. Ámen.
Dicsértessék a Jézus Krisztus!

     A Szent Evangélium világosan beszél: "Ne higgyetek minden léleknek, hanem vizsgáljátok meg a lelkeket, vajon Istentől vannak-e, mert sok hamis próféta ment szerteszét a világba (1Jn 4,1), /akik/ szenteskedő beszéddel és hízelgő szavakkal megtévesztik az ártatlanok szívét. (Róm 16,18) Mert ördögök lelkei ezek, akik jeleket művelnek, (Jel 16,14) hamis tanítók, akik romlásba döntő tévtanokat terjesztenek. (2Pét 2,1) Vigyázzatok tehát, nehogy félrevezessenek benneteket! Mert sokan jönnek az én nevemben és azt mondják: 'Én vagyok', és: 'Elérkezett az idő'; de ti ne menjetek utánuk. (Lk 21,8)

   Az utolsó időkben /ugyanis/ egyesek elszakadnak a hittől, a megtévesztés szellemeire és az ördögök tanítására hallgatnak, azokra, akik képmutatóskodva, de lelkiismeretükben megbélyegezve hazugságokat hirdetnek. (1Tim 4,1-2) Lesz ugyanis idő, amikor az emberek nem viselik el az egészséges tanítást, hanem saját kívánságaik szerint seregszámra szereznek maguknak tanítókat, mert viszket a fülük; elfordítják fülüket az igazságtól, és átadják magukat a meséknek (2Tim 4,3-4) /és/ becsmérelni fogják az igazság útját. Nyereségvágyból fakadó szavaikkal igyekeznek megvásárolni titeket; de az ítélet már régóta készül ellenük és a rájuk váró pusztulás el nem alszik. (2Pét 2,2-3) Józanok legyetek és vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán körüljár, keresve, kit nyeljen el. Erős hittel álljatok neki ellen. (1Pét 5,8-9) Ti tehát, szeretteim, miután mindezt előre tudjátok, vigyázzatok, hogy az istentelenek tévelygése magával ne ragadjon titeket és el ne veszítsétek saját szilárdságotokat." (2Pét 3,17)

Összefoglalva:

A zavarkeltők által sugalmazott hamis jelenések követői, egyre fokozottabban veszítik el a tisztánlátásukat és a Szent Keresztségben kapott képességüket.

Nem véletlen, hogy a Tanítóhivatal óva int mindenkit a bizonytalan eredetű üzenetektől!

Látni és hinni

     Amikor először pillantjuk meg a manoppellói Arcot, valamiféle csalódást érezhetünk, mivel nem olyan szép, amilyennek várnánk. Ám tudatosítanunk kell magunkban, hogy ez az ikon a halottaiból éppen feltámadó, tehát még nem a teljesen megdicsőült Jézus Arca! A feltámadt Jézus szépsége végtelenül felülmúlja minden elképzelésünket. Majd csak a mennyben láthatjuk meg Őt, és lesz az örömünk teljes!
   A Manoppelló Arc fóliaként való ráhelyezése a Torinói Lepel arcára egy grafikus-matematikus bizonyíték arra, hogy ugyanarról beszélünk. Tudományos szemszögből nézve nincs semmi kétség, hogy a két Arc ‒ a manoppellói és a torinói ‒ 100%-ban megegyeznek egymással karakterileg és méretileg. Az egyezés szembetűnő! Egy szembetűnő különbség azonban van: a Torinói Leplen erőteljesen szakállas-bajuszos a mi Urunk, míg a Manoppellói Kendőn már gyérebb arcszőrzetű, mely a meg-dicsőülés "megfiatalító" előpillanata!  A két „Isteni Arc” mindenképpen a világ legnagyobb csodái közé tartozik, melyeknek tudományos szempontból nem lett volna szabad létrejönniük, miként az egész világon nincs még hasonló sem, amely jellemzőiben összeegyeztethető lenne a kettővel (kivéve persze a Guadalupe-i Szent Szűz képét).

Egy érdekes tanúságtételt tett Domenico de Cese kapucinus atya, aki a manoppellói szentély őrzőjeként 1968. szeptember 22-én reggel kinyitva a szentély ajtaját, döbbenten látta, amint Pio atya térdelt a Szent Arc képe előtt. Mindezt úgy, hogy Pio atya ugyanebben az időben 200 kilométerre San Giovanni Rotondóban volt súlyosan betegen és közel a halálhoz, és másnap szeptember 23-án meg is halt!

(Paul MacLeod újságíró cikke nyomán)

A Torinó-i leplen és a Manoppelló-i kendőn nekünk is saját arcképét nyújtja Krisztus, s megtérésre hív bennünket. Nem másért, minthogy személyes kontaktust vegyünk fel Vele a megbánás és az Eucharisztia Szentségében az evangéliumi életre. Mert ne feledkezzünk meg arról, hogy: „A kereszténység nem a kultúra egy formája, nem ideológia és nem valamiféle fennkölt törvények és érdekek rendje. A kereszténység az egy Személy. A kereszténység egy Jelenlét. A kereszténység egy Arc: Jézus Krisztus!” (II. János Pál pápa, Berno, 2004.06.04.)

(Vége)

Budapest, 2016. augusztus 27.
Kedves Olvasóim! Az Országos Szeretetláng Fesztiválon résztvevőket és a Szeretetláng Mozgalmat, nagy megtiszteltetés érte azzal, hogy Francesco Bamonte atya az Ördögűzők Nemzetközi Szövetségének Elnöke elvállalta, hogy szentbeszédet és előadást tart a hatalmas Budapest-Máriaremetei összejövetelen! Az ezen Szentmise keretében mondott szentbeszédét közlöm részekre osztva. A tartalom nem csak rendkívül érdekes, megszívlelendő, de példaadó papjaink számára is, mert ezt kell, így kell és mind gyakrabban kell! Felelősek vagyunk ugyanis embertársaink ez ügybeni ismereteiért! Fogadják szeretettel! (Fordította: Dr. Tekulics Judit)

     Nem hallgatható el az sem, hogy néhány teológust félelemmel tölt el a Szűzanyának szentelődés fogalma, és a szentelés / szentelődés fogalmak helyett inkább a „ráhagyatkozás”, „neki ajándékozás” szót részesítik előnyben. Akkor is, ha a Szűzanyára hagyatkozás kifejezést választjuk, meg kell értenünk annak lényegét, amely nem más, minthogy Krisztusnak szenteljük magunkat az Édesanyja által, akit ő maga választott ki arra, hogy emberi természetünk részesévé tegye Őt, amikor e világra született. Ne feledjük, hogy sok szent nyíltan a Szűzanyának szentelte életét, és ezt a kifejezést használta saját életére vonatkozóan is. Ilyen szent volt Grignon Szent Lajos, aki a Tökéletes Mária-tisztelet című könyvében azt írja, hogy „Minél inkább felajánlja magát a lélek a Szűzanyának, annál jobban Jézus Krisztusnak szenteli magát”.
     Szűz Mária Szeplőtelen Szívének szentelni magunkat nem csupán egy biztos, gyors és tökéletes út ahhoz, hogy felajánljuk magunkat Istennek Krisztusban, és eljuthassunk a Szentháromsággal való egyesülésre a Paradicsom dicsőségében, hanem egyben nagyon fontos megjegyezni, hogy a Szűzanya keze által sokkal erősebbek lehetünk a Sátán ellen folytatott harcunkban!
     Szent Maximilian Kolbe atya a következőket írta erről a sátán elleni küzdelemben oly hatalmas erőről: „A Szeplőtelen Szűz olyan lelkeket keres, akik tökéletesen neki szentelik magukat, és hatalmas erővé válhatnak a kezében a sátán legyőzéséhez, és erős eszközök lesznek számára Isten Királyságának terjesztésében.” Ha tehát Neki ajánljuk életünket, a Szűzanya nemcsak olyan gyermekekre talál bennünk, akik e Földön az Úr útjain járnak, és akiket egy napon maga mellett tudhat a Paradicsomban, hanem olyan gyermekekre is lel bennünk, akik földi életük során segítenek Neki megmenteni más gyermekeit, megmentenek más lelkeket a sátán hatalmától! Így tehát méltó utódai lehetünk az Asszonynak, aki szétzúzza a kígyó fejét. (Jelenések könyve)
A Szűzanyának szentelt élet tehát igen nagy hatalom és erő a Sátán ellen vívott harcban mind a világi emberek, mind a papok, püspökök vagy szerzetesek számára is. Ha pedig e Szűz Máriának szentelt élet meghonosodik, elterjed családjainkban, országainkban, plébániánkon, vallásos mozgalmainkban, társaságainkban, egyházmegyékben, akkor valóban lehetőségünk lesz kiűzni az ördögöt ebből a világból, és szembeszállhatnánk a sátán tervével, amellyel meg akarja szerezni magának az emberek, a társadalmak, a nemzetek szívét, és végleg el akarja távolítani az emberiséget Istentől.

(folyt.)

(Szeressétek egymást folyóirat 1/2007. száma nyomán)

A Megváltó szívét átszúrták

     Röviddel a halál beállta után a folyadékban szétváltak a vörösvérsejtek és a vérplazma. Amikor Jézus oldalát lándzsával átszúrták, a sebből először a vörösvérsejtek majd a vérplazma folyt ki: „vér és víz” – írta evangéliumában Szent János (19,34).

Jézus átszúrt szíve Isten hatalmas szeretetének bizonyítéka. Emberré lett értünk „teljesen lecsupaszította magát” és minden ember bűnéért magára vállalta a halált. Ő, aki teljesen bűntelen volt, megtapasztalta szenvedésében és kereszthalálában, hogy milyen szörnyű szenvedéssel jár a bűn. A mi szenvedésünket viselte, a mi fájdalmaink nehezedtek rá, mégis olyannak éreztük, akire lesújtott az Isten. Ám a mi bűneinkért szúrták át, a mi gonoszságainkért törték össze az elvakult és szeretetlen emberek (Iz 53,4-5).

Ebben a borzalmas szenvedésben Jézus a végsőkig engedelmeskedett az Atyának. Tökéletes engedelmességével legyőzte a bűnt és a halált. A szenvedés csúcspontja az a pillanat volt, amikor Jézus így kiáltott a kereszten: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem? (Mt 27,46). Szenvedésével Jézus eljutott mindenhová, ahol hat a bűn pusztító ereje, legyőzte azt határtalan szeretetével és engedelmességével. Jézus tökéletes szeretetével és engedelmességével, halálán és feltámadásán keresztül végleg legyőzte a bűnt és a halált.

A lepel segít nekünk megérteni a Krisztus áldozatával megszentelt szenvedés titkát, mely a megváltás forrása lett az egész emberiség számára – mondta Szent II. János Pál Torinóban.

A lepel egyúttal Isten szeretetének és az ember bűnösségének képe. Arra kényszerít, hogy megértsük Krisztus megváltó halálának legmélyebb okait. Ezt a mérhetetlen szenvedést látva még közelebbinek és még nagyobbnak érezzük annak a szeretetét, „aki úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte” (Jn 3,16). Hívő ember mély meggyőződéssel vallja: „Istenem, ennél jobban már nem is szerethetnél!”, és tudatosítania kell magában, hogy ezt a szenvedést a bűn okozta, minden egyes ember bűne. Az enyém is és a tiéd is kedves Olvasóm!

A lepel mindnyájunkat arra szólít, hogy Isten szeretetének képét lelkünkbe véssük és eltávolítsuk onnan a bűnt. A szenvedésen elmélkedve az ember megszabadulhat a felületességtől és az önzéstől, ami különösen jellemzi a mai ember szeretetélményét és a bűnhöz való viszonyát.

A lepel némán visszhangozza Isten szavát és a több évszázados kereszténység üzenetét: higgyél Isten szeretetében, hisz ez az emberiség legnagyobb kincse és kerüld a bűnt, ami az emberiség legnagyobb veszélye! (Torino 1998.05.24.). M.P.

Az Üdvözítő Krisztus Keresztútja

Erre Pilátus azt mondta: „Mi az igazság?” E szavak után Pilátus újra kiment a zsidókhoz és ezt mondta nekik: „Én semmi vétket sem találok benne. Szokás azonban nálatok, hogy húsvétkor valakit szabadon bocsássak. Akarjátok-e, hogy elbocsássam nektek a zsidók királyát?” De ők ismét kiáltozni kezdtek: „Ne ezt, hanem Barabást!” Barabás rablógyilkos volt.

     A helytartó ezután újra kiment, és így szólt a zsidók népéhez: „Íme, az Ember!" És rámutatott a töviskoronás, vértől áztatott bíborruhában remegő Krisztusra. A főpapok és a nép mihelyt meglátták Őt, nem rendültek meg, hanem még hangosabban kezdtek kiáltozni: „Feszítsd meg! Feszítsd meg! Vére rajtunk és utódainkon!” Pilátus azt mondta erre: 

     A katonák, miután Jézust keresztre feszítették, ruháit szétosztották egymás közt. Amikor a köntöse következett, mely varratlan volt, egy darabból szabva, ezért így szóltak egymáshoz: „Ezt ne vágjuk szét, inkább vessünk rá sorsot, hogy kié legyen!” Így beteljesedett az Írás: „Szétosztották maguk között ruháimat, s a köntösömre sorsot vetettek.” A katonák pontosan ezt tették. Jézus keresztje mellett ott állt anyja, anyjának nővére, Mária, Kleofás felesége, és Mária Magdolna. 

Ugyanaz a személy

     Maria Valtorta híres olasz misztikus (írásait XII. Pius pápa kérésére kinyomtatták) 1942. február 22-én a következőket írta le, melyeket Jézus mondott neki: „Veronika kendője gyógyír a ti szkeptikus lelketekre. Ti racionalisták, közönyösek, hitben megingók, akik lélektelen vizsgálatokat folytattok; íme hasonlítsátok össze a kendőn levő arcot a lepel visszaverődésével. Az első arc Élő, a második a Halott, viszont a hosszúság, a szélesség, a szomatikus jellemzők és a karakter ugyanazok. Vegyétek magatok elé a két reflexiót. Meglátjátok, hogy ez Én vagyok. Emlékeztetni akarlak titeket arra, hogy ki voltam és ki lettem értetek szeretetből. Azért, hogy ne vesszetek el, ne váljatok vakokká, mert elegendő ez a két visszaverődés, hogy elvezessen titeket a szeretethez, a megtéréshez, az Istenhez” (Maria Valtorta: L’Evangelo come mi e stato rivelato, Centro Editoriale Valtoriano, 2003, s. 414).
     A manoppellói Kendő, ellentétben a Torinói Lepellel, nem testi kontaktus révén jött létre, hanem kifejezetten isteni beavatkozással! Hogyan értendő ez?
     Amikor Jézus testét levették a keresztről, először egy több mint 4 m-es lenvászonra fektették, amely alul és felül is takarta. Ezt követően körbetekerték egy másik vászonnal (mint egy széles fáslival), miközben a vászon alá és fölé is bőségesen hintették a különféle olajokat, fűszereket. Jézus így „bábként” bebugyolált testét helyezték a sírba, a fejére egy értékes selyemkendőt terítve, különleges tiszteletből (ez a Manoppelló-i relikvia). Ez magyarázza, hogy amikor az Úr feltámadását követően Péter a sírboltba lépett, a lepleket érintetlenül látta „és hitt” (Jn 20,7)! Ugyanis, nem levetett lepleket látott, hanem a beburkolást ugyan úgy "fáslizva", melyből csak "kitűnni" – FELTÁMADNI – lehetett! Ez győzte meg Pétert azonnal! Egyedül a (később manoppellóinak nevezett) "arc-kendő" volt gondosan összehajtogatva! Ez utóbbi viszont azt is bizonyította, hogy a Testet nem valamiképp ellopták, hiszen akkor a kendőt a nagy sietségben aligha hajtogatták volna össze!
     A nevezetes kendő nem érintkezett Jézus arcával, hiszen a vásznakon kívül volt. A Feltámadás „második” pillanatában már az élő Krisztus arckifejezése látható pozitív képként, de még a megdicsőülés folyamatának vége előtt, mert ezen még láthatóak a sebek és duzzanatok nyomai. (Az „első” pillanatot a Torinói Lepel arcmása ábrázolja!)

(Forrásmunkák az első posztban!) (folyt.)

Budapest, 2016. augusztus 27.
Kedves Olvasóim! Az Országos Szeretetláng Fesztiválon résztvevőket és a Szeretetláng Mozgalmat, nagy megtiszteltetés érte azzal, hogy Francesco Bamonte atya az Ördögűzők Nemzetközi Szövetségének Elnöke elvállalta, hogy szentbeszédet és előadást tart a hatalmas Budapest-Máriaremetei összejövetelen! Az ezen Szentmise keretében mondott szentbeszédét közlöm részekre osztva. A tartalom nem csak rendkívül érdekes, megszívlelendő, de példaadó papjaink számára is, mert ezt kell, így kell és mind gyakrabban kell! Felelősek vagyunk ugyanis embertársaink ez ügybeni ismereteiért! Fogadják szeretettel! (Fordította: Dr. Tekulics Judit)

     Mi lehet vajon a Szűzanya Szentlélekkel együtt végzett működésének célja bennünk? Elsősorban az, hogy Krisztus tökéletes képmásává alakítson bennünket, addig formálja lelkünket, amíg teljesen eggyé válhatunk Krisztussal.
A másik cél pedig az, hogy vezessen és támogasson minket annak a küldetésnek a végrehajtásában, amit minden egyes ember abban a pillanatban kapott Istentől, amikor ebben a világban életre hívta őt. Mert mindenki, minden egyes ember küldetést kapott születése pillanatában Istentől, amelyet a földi életében be kell töltenie.
Érthetjük immár, hogy a Szűzanya tisztelete hogyan érheti el csúcspontját bennünk akkor, amikor teljes szívvel felajánljuk neki önmagunkat. Amikor azt mondjuk, felajánlani magunkat a Szűzanyának, más szóval, a Szűzanyának szenteljük magunkat, ezalatt azt értjük, hogy teljesen megtagadjuk önmagunkat, teljesen Neki ajándékozzuk magunkat, hogy tökéletesen és teljes mértékben Hozzá tartozzunk és Vele, Őbenne és Általa felajánljuk egész életünket Istennek, Krisztusban.
     Sokféle módon megfogalmazhatjuk tehát a 'Szűz Máriának szentelődés' fogalmát, lényege azonban mindig a tökéletes egyesülés, a szoros és folyamatos eggyé válás Isten Szent és Szeplőtelen Édesanyjával. Ez azt jelenti, hogy végtelen bizalommal fordulunk Hozzá, teljes mértékben Hozzá tartozunk, Neki ajándékozzuk önmagunkat, megosztjuk Vele életünket, annak érdekében, hogy a Szentlélekkel együtt szabadon működhessen bennünk. Hagyjuk, hogy átvegyen az életünkben minden kezdeményezést, Ő irányítsa minden cselekedetünket, Isten nagyobb dicsőségére. Ez a Szűzanyára hagyatkozó élet azonban egyáltalán nem semmisíti meg szabadságunkat és egyéni, szabad akaratunkat, hanem éppen hogy tökéletessé teszi azt, hiszen ha így élünk, akkor akaratunk teljes mértékben eggyé válik Isten akaratával.
     A Szűzanyának szentelődés tehát nem helyettesíti, és nem verseng a Krisztusra való hagyatkozással bennünk, amely szintén Szentlélek szeretete által a Keresztség pillanatától kezdve isteni életre vezető, hanem éppen ellenkezőleg, hozzájárul annak tökéletes megvalósulásához lelkünkben. Mit jelent ez a tökéletes megvalósulás? Azt jelenti, hogy a Jézusnak szentelt élet, amely a Keresztség pillanatában veszi kezdetét bennünk, kiteljesedik és tökéletességre jut lelkünkben, elvezet minket a Paradicsomba, az Atya, a Fiú és a Szentlélek szüntelen és boldogító látására, ahol megtapasztalhatjuk a Szentháromság szeretetének kimeríthetetlen mélységét.
     Örök életben részesülünk és nem kínoznak minket többé testi-lelki bajok, társadalmi konfliktusok, amelyeket földi életünk során megtapasztalhatunk. Emberi természetünk ekkor teljes mértékben részesévé válik Isten dicsőséges természetének, megtapasztalhatjuk a legfőbb és el nem múló boldogságot Édesanyánk, a Szent Szűz társaságában, az angyalokkal és a szentekkel együtt. Ehhez a csodálatos célhoz vezet el tehát minket a Krisztusnak szentelt élet, amelynek legtökéletesebb útja a Szűzanyának szentelt élet és akarat.

(folyt.)

(Szeressétek egymást folyóirat 1/2007. száma nyomán)

Keresztre feszítették

     A keresztre feszítés volt a legkegyetlenebb és legmegalázóbb büntetésforma Jézus idejében. A leplen láthatók a felszögezés nyomai. A lábfejek sebeiből arra következtethetünk, hogy a testet ezen a ponton is egy szöggel verték a kereszt függőleges fájához. A bal lábfej keresztezte a jobbat.

A kézfejet a csuklónál és nem a tenyérnél szögezték át, mert a tenyér nem bírta volna a kereszten lógó test súlyát. Ha az egész test súlya ránehezedne a tenyérre, az kiszakadna. A szögeket tehát az ún. Destot-nyíláson ütötték át. Ebben a pontban nem található komolyabb vérér, de ott van az ököl mozgatásáért felelős ideg. „Ez az ideg felelős az ököl mozgatásáért, de fájdalmat is érzékel – írta dr. P. Barbet – ez a fájdalom borzalmas, de nem kibírhatatlan. Ha az lenne, az ember elveszítené az eszméletét.”

A bal csukló sebe két vérnyomot is hagyott a Leplen, melyből a tudósok meg tudták állapítani Jézus pontos helyzetét a kereszten. A pontok 10 fokos szöget zárnak be, tehát Jézus a kereszten többször megpróbált megemelkedni, hogy jobban levegőhöz jusson, és ilyenkor 65 fokot zárt be a váll vonala s a kereszt gerendája, amikor visszaesett, ez a szög 55 fokos volt. Pár pillanatra ilyenkor – iszonyatos fájdalmak árán ‒, könnyebben tudott lélegezni, de a fájdalom és a fáradtság miatt újból visszaesett. Ez a 'fölemelkedés-visszaesés' vergődés a kereszten körülbelül 3 órán át tartott és szörnyű szenvedésekkel járt. Idővel egyre sűrűbbé vált és a teljes kimerültségig, majd a halálig tartott.

Szíve nem bírta tovább

A jobb oldalon található 1,5 cm széles és 4,5 cm hosszú seb analízise és a sebből kifolyt vér és víz vizsgálatából kiderül, hogy a halál közvetlen oka a szívburok elszakadása volt, melyet az agónia során a burokban összegyűlt folyadék okozott.

A burokban akár 2 liter folyadék is összegyűlhetett, amely összenyomta a tüdőt is.

Amikor a szívburok a benne összegyűlt vér miatt megrepedt, hirtelen erős fájdalmat okozott a mellkasban. Erre a hirtelen fájdalomra az ember automatikusan felkiált. Jézus még egyszer hangosan felkiáltott és kilehelte lelkét (Mt 27,50).

Az eszméleténél lévő ember hirtelen halála rendszerint azonnali hullamerevséggel jár. Ezzel magyarázható a Leplen található test megfeszült tartása.

(folyt.)

13 p. 27mp

AKI ÉRETTÜNK VÉRREL VERÍTÉKEZETT https://youtu.be/JbpJ5ANrje0

Boldog Mária Pierina de Micheli (1890-1945) és a Szent Arc tisztelete

     12 éves korában az Úr hangját hallotta: "Senki nem ad egy puszit a Szeretet Arcára, hogy ellensúlyozza Júdás csókját!" Ettől kezdve a Szent Arc lett elmélkedésének tárgya, az Úr választottjaként, aki a 20. század elejétől a Szent Arc tiszteletének terjesztője, aki 1936-ban a Manoppelló-i Szent Arc előtt így sóhajtott: "A reám tekintő tart meg engem!" Az Úr így szólt hozzá:
     "Szemléld Szent Arcomat, így behatolsz Szívem szenvedéseinek mélységeibe.

Akik emberségem képmását tisztelik, lelkük mélyén Istenségem képmását nyerik el, és attól megvilágosítást kapnak. Arcomhoz való hasonlóságuk által fénylőbbek lesznek az örök életben, mint mások.
Ajánld fel Szent Arcom szemléletét a mennyei Atyának, mellyel sok lélek megmentését nyerheted el, s ha papjaimért ajánlod fel, a kegyelem csodáit fogod megtapasztalni.
Vigasztalj meg és keress lelkeket, akik Velem együtt felajánlják magukat a világ megmentéséért! Szeretném, ha különösen keddi napon tisztelnék Szentséges Arcomat. Akarom, hogy a hamvazószerda előtti (húshagyó) keddet, Szentséges Arcom tiszteletének szenteljék."

1938. május 31-én éjszaka, miközben a kápolnában imádkozott, Szűz Mária megjelent neki és a kezében egy érem két oldalát mutatta: az egyiken Jézus Szent Arca volt, körülötte a felirattal: "Illumina, Domine, vultum tuum super nos" (megvilágosít minket az Úr Szent Arca). A másikon egy ostya képe volt, körülötte felirattal: "Mane nobiscum Domine" (Maradj velünk Urunk).
A Szűzanya szólt Boldog Pierina de Michelihez: "Figyelj jól, ez az érme az állhatatosság védpajzsa, a kegyelem záloga. Szent Fiam azt akarja, hogy övéi ezekben az időkben, az Oltáriszentség és a Szent Arc iránti méltó tiszteletükkel erősítsék magukat és küzdjenek a világban elhatalmasodó érzékiség és a gyűlölet ellen, mert a hamis próféta sok, az igazi apostol kevés."

Jézus Szent Arca, az Atya Arcának tükre,

tiszteletre és imádatra méltó Istenarc,

dicsőség Neked, most és mindörökké. Amen

Ajánlott video (2 perc 26")

A Magyar Országgyűlés emléknappá nyilvánította március 27-ét, II. Rákóczi Ferenc Erdély és Magyarország fejedelmének, a Rákóczi-szabadságharc vezetőjének születésnapját. 

Az országgyűlési határozat tisztelettel adózik a II. Rákóczi Ferencre felesküdtek emléke előtt is, akik a Cum Deo pro Patria et Libertate zászló alatt küzdöttek a magyar szabadság kivívásáért.