Figyelmes magány – az életszentség pillére
190. Még öt éves sem voltam, mikor szüleim a Templomba vittek, hogy gyermekségemet a Szentély csendes közelségében töltsem.
191. Igyekeztem mindig rejtettségben élni, mint a „völgyek lilioma”.
192. Bár elmém mindig Istennél volt, mégsem voltam soha oly közel Hozzá, mint amikor teljesen elvonultam a világtól. – Adj te is módot a lelkednek!
193. Otthonom imádságos magányában voltam épp, amikor Gábriel arkangyal köszöntött engem, s én az Üdvösség Igenjét válaszoltam Neki.
194. Bizony, nem jól gondozza lelkét az, aki időről-időre nem képes elvonulni a világ zajától.
195. A lármás, külső forgatag kizárja a benső csendet. 196. A felszínes társaságoktól tudj mindig visszavonulni, hogy mélységeiben gondolhasd át az életedet.
197. A templom csendes mélyén, Szent Fiam mindig vár benneteket, s ti mily ritkán látogatjátok meg Őt!
198. Ha embertársaid sorsa iránt közömbös vagy, hiába teljesíted „vallási kötelezettségeidet”, gyorsan elsorvad az Istennel való kapcsolatod is!
199. Ha egyedül Istenre és lelked állapotára a fordítanád figyelmedet, kevéssé idegesítene a világ.
200. Az a jó magány, melyben a lélek meghallja Istent. – Légy fegyelmes figyelmedben!
201. Szeretet nélkül haszontalan minden cselekedet!
202. Sehol sem lehetséges nagyobb benső örömet megélni, mint az istenes magányban.
203. Ha csak egyszer is megízlelnéd az éggel társalgó szent magány boldogságát, még szobád fala iránt is nagyobb vágy fakadna szívedben, mint a léha emberek felszínes társasága iránt.
204. Egy keresztény lehet magányos, de egyedül soha!
205. Gyakran szólsz olyasmit, mely nemcsak haszontalan, de egyenesen árt a lelkednek!
206. Néha magad is fájlalod, ha haszontalanságokat fecsegtél, hogy elfeledted „a csend tanácsait”!
207. Ha környezeted sorra csak gyarlóságaidat tapasztalja, lerombolod azt, amelyet sugároznod kellene!
208. Tükrözd magadon Fiam szelídségét, mert az első benyomást, a második már nehezen változtatja meg!
209. A társaság és a hely is megszentelődne, ha olykor ott imádkoznál magadban, ahol éppen vagy!
210. Akkor tudod majd tökéletesebben végezni a munkádat, ha azt előtte megtárgyalod Istennel.
211. Ha dolgaid végeztével magadba vonulsz, világosabban láthatod, hogy miben hibáztál.
212. Ha nem tudsz magányban élni, keresd a jók társaságát, mert szent közösségekben is épülhet a lelked.
213. Nem bízhatsz mindig önmagadban, mert olykor híján lehetsz az Isteni kegyelemnek és a mélyebb belátásnak. – Imádság nélkül semmibe se fogj bele!
214. Amikor valamely szinten feladod a szabadságodat, egy másik szinten nyomban szabadságra lelsz.
215. Jézus gyakran oly magányos a tabernákulumban, hogy csupán az angyalok hódolnak neki, miközben azok, akiknek örök üdvösségéért vállalta a kínszenvedést, még percekre sem hajlandók meglátogatni!
216. Gyermekem! Imádságban és csöndes összeszedettségben figyeld a lelkedet, hogy hallhasd Istent.
217. Amit nem kívánhatsz, azért ne is imádkozz!
218. Gyertek hozzám mindnyájan, kik anyai gyengédségre vágytok, és töltekezzetek szeretetemmel.
219. Ne fogadd barátaid közé azt, aki nem Isten útján jár! Kövess engem!