Kedves Olvasóim! Sok kérdés felmerülhet bennünk és ezek egyike, hogy miért pont az egyiptomi Zeitunban történt mindez? Ráadásul miért a hatvanas években?
Nos, a 60-as évek végén a Közel-Keleten levegőben lógott a háború, egy alapos keresztényellenes mészárlás előszelével. A keresztények házait festékkel jelölték meg, egy vörös kereszttel, ami a halálraítélésüket jelentette!
És ekkor tűnt fel a Szentséges Szűz Mária. Ám ahelyett, hogy Miasszonyunk bosszút állt volna, meggyógyította a gyilkolásra készülődőket, visszaadta a látásukat, és a bénák járni kezdtek.
A Szűzanya Egyiptomba való visszatérésének örvendetes következménye, hogy a jelenés iránti érdeklődés és figyelem, egy időre megszüntette a keresztények és a mohamedánok között lévő szakadékot. A mohamedánok legszebb szúrája a Koránban egyébként is Szűz Máriáról szól. Akik a múltban nemigen tűrték meg a hittérítőket, azokban a jelenések alatt kérdések vetődtek fel. Az Egyiptomba látogató Istenanya újból tudtul adta Jézus végső akaratát, amiért keresztre feszítése előtt imádkozott: „Hogy legyenek mindnyájan egy!”
Magas rangú egyházi tisztségviselők is tanúságot tettek az eseményekről! Athanasios kopt érsek kijelentette: „Két órán keresztül láttam az Istenanyát. Fényes volt, akár a Nap!”
Kyrillos pátriárka 1968. május 5-én a jelenések kezdete után egy hónappal kijelentette, hogy a jelenéseket hitelesnek és Istentől származónak tartja.
De maga Konstantin Moussa, a zeituni templom plébánosa is nyilatkozott: „Több alkalommal láttam saját szememmel a Szűzanyát” ‒ és ezt kész volt esküvel is tanúsítani.
(folyt.)