Ki volt a kis Küldött? Egy aranyhajú kisfiú, akit – akár a képe, akár a vele történtek alapján – felfoghatunk akár „földreszállt angyalként” is!
A kis Gilles Bouhours (ejtsd: zsil búo) egy ötgyermekes családba született harmadikként, a franciaországi Bergerac-ban 1944. november 27-én, a Csodásérem ünnepén! Az apja, Gabriel Bouhours vízvezetékszerelő volt, anyja Madeleine pedig háziasszony.
Gilles, kilenc hónapos korában agyvelő és agyhártyagyulladást (meningoencephalitist) kapott.
Az orvosi konzultációk rendre a „már csak az ima segíthet” sajnálkozásával zárultak. A szülők azonban komolyan vették a „gyógymódot” és Lisieux-i Kis Teréz közbenjárását kérve ima-kilencedet indítottak a kis Gilles-ért, és Szent Terézke ereklyés képét helyezték fejecskéje alá.
A két szülő három éjszakán át virrasztott a gyermek mellett, minden eredmény nélkül, mígnem a negyedik éjszaka elaludtak a kimerültségtől. Amikor felébredtek, Gilles légzése és viselkedése teljesen normális volt, láza és fájdalmai elmúltak. Egyedüli látható rendkívüliség, hogy a gyermek arcán egy T alakú pirosságot észleltek.
Az őket meglátogató Daniel Brottier atya a csoda láttán, a szentkép után érdeklődött. Ám, amikor kivették a kicsi feje alól, abból hiányzott Szent Terézke fehér ruhadarab ereklyéje, helyette egy piros cérna-darabot találtak az ágyban.
A szülők és az atya számára ez annak jele volt, hogy Kis Szent Teréz valóban imádkozott Istennél a kicsi gyógyulásáért! A későbbi események Gilles életében megerősítették ezt a következtetést.
A kis Gilles kezelőorvosa eleinte nem akarta elhinni a gyógyulást és úgy vélte, hogy a hirtelen javulás csupán a halált megelőző állapot.
A kicsi azonban egyre javult és végül az orvos is kénytelen volt elismerni, hogy rendkívüli módon meggyógyult. Márpedig a rendkívüliség, egyféle előjele volt a kis Gilles egészen különleges és egyedülálló elhivatottságának. (Folyt.)